Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-01-21 / 6. szám

V A C l H I h L a P

anélkül, hogy tapadna és a mellett nem romlékony mint a tüli, a melyet lehetetlen egy bálnál többre használni — mert ha nem tépett, hát oly hervatag, hogy még 20 éves leány is harmincat mutat benne.

E mellett még crépe de chinera disz is kevés kell — igaz, hogy finom — most a kelme finomsága követeli, hogy a ruhához használt szalag és csipke szintén finom és szép rajzú legyen. Minden más kelme — tüli, krepp, avagy csipke — több diszt kíván és bir el — sőt minél fodrosabb, annál kevesebb. A crépe de chine ruha csak bő legyen — és akkor mint a tündérek ruhája kiséri lelógásával viselője bájos táncát. Sókkal előkelőbb bármely más ruhánál. Mondhatom, hogy nagy örömmel üdvözöltem újabb megjelenését a divat terén.

Egyébként pedig a csipke és a keskeny szalag a farsang urai. Oly mesésen sokféleképpen alkalmazza, hogy az leírni lehetetlen. Virágot is tesznek ide, oda, de csak igen mérsékelten. A magam részéről csak a friss virágot szeretem, majdnem ellenszenvvel nézek mindenkire, a ki csinált virágot tűz magára, amelynek se illata, se élete nincsen. A friss virág oly édes, olyan mosolyogva néz rám, érzem illatos lehelletét, velem élvezi a zenét, a táncot, résztvesz és átérzi velem a rövidke röpke bál minden gyönyörét és mire jó magam belefáradok, ő is bágyadtan nyugalmas álomra hajtja fejecskéjét.

— Életünk jelképe — élt, élvezett, kötelességét teljesítve, gyönyört adott és kapott és elégedetten hajtja pihenőre kábult fejecskéjét. Mi ehhez képest a csinált virág? — életet, illatot, szint szimuláló halott.

Az első báli ruha fehér legyen, fehér minden — a ruha, a cipő, legyező, virág — rózsás csak a kedv. A ruha könnyű, tág, libegős. Az alsó ruha vékony, de szolid batiszt, vagy könnyű selyem. Ne szakadjon róla semmi. A legyező pici, a kesztyű hosszú, a frizura leányoknál szerény, a kivágás mérsékelt. A ruha kerek, földön simuló. A cipőcske ne legyen szoros és kiváltképpen ne kurta, ez képes a bál minden örömét tönkre tenni.

Pedig ugye, hogy azért megyünk a bálba, mert szeretünk táncolni, mulatni, örülni az életnek. Szeretjük, hogy szépek, bájosak vagyunk és szeretjük ha ezt a tükrünkön kívül

sok csalódás olyan szagot áraszt magából, mint valami nagyon szép temetés ...

A bálteremben lefogynak az álmok és Karnevál, a jó, Karnevál, a vidám, összeszoruló szívvel látja, hogy a ragyogó szemek alján ott remeg egy eltitkolt, megölt könyű és a remények virágai lehullnak, mint nyár elején a cseresznye pihe szirmai ... De ez más, ez sokkal szomorúbb . . . mert az után gyümölcs következik . . .

*

És hogy a piszkos szürkületből diadalmasan kikerül a reggel, testében és lelkében dideregve megy haza a leány . . . Leveti kiábrándulva a szép ruhácskát és eltörődve bújik meghitt párnái közé.

Maga van . . . meleg pillantást! szemét elfutja a könny és csalódva mondja:

— Ez hát a farsang?! . ez a bál?!

És már is aluszik és álmában tüzesen húzza a cigány, egymást törik érte a gavallérok és ő megtalálja, a kit közöttük keresett . . . ó, be rózsás, gyönyörű is ez az álomvilág! . . és egészen fölvidámul az ablaka alatt ólálkodó Karnevál, mikor a bánatos leány szomorú ajkai boldog mosolyra nyílnak . . .

Az őr.

mások is elismerjék. És szeretjük, oh, be mennyire szeretjük, ha édesnél is édesebb, legkedvesebb barátnénk egy kicsit pukkadozik a láttunkra. Vagy nem ? Ida.

— Az új tanfelügyelő bemutatkozása.

Mosdóssy Imre tanfelügyelő, Tóth József utódja Pestmegyében, hosszú levelet irt a városhoz, melyben Vác város támogatását kéri. Bemutatkozó leveléből közöljük a következő részt: Különösen tisztelettel felkérem, hogy főleg az iskolázás anyagi ügyeinek rendezésére, a tankötelezettség végrehajtására az oktatásnak az életre kihatóvá tételére, az iskolázás különböző tagozatainak szives kapcsolatára, végül, a társadalmi és népoktatási érdekek közti összhang megvalósítására irányult tői elméseimben szívesen támogatni méltóztassanak, mert csak ezen támogatás mellett leszek képes nehéz feladatomnak megfelelni és csak ez a támogatás és az összes hatóságok váll vetett és összhangzatos munkássága teremheti meg a népnevelés és népoktatás igazi nemes gyümölcseit.

— Az egyetemi ifjak hangversenye. E héten bocsátotta ki a váci egyetemi ifjak köre a farsongon rendezendő hangversenynyel egybekötött táncmulatságára meghívóját mely igy szól: Meghívó. A váci egyetemi ifjak köre 1906. február 3 án (szombaton) a Kúria szálloda nagytermében hangverseny nyel egybekötött zártkörű táncestélyt rendez, melyre t. c.-t, és b. családját tisztelettel meghívja az egyesület nevében dr. Knoblauch Géza elnök. Révész Sándor titkár. Személyjegy 5 korona, családjegy 5 korona. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. A hangverseny kezdete este 8 órakor. A műsor az estélyen fog kiosztatni.

— Esztergom vízvezetéke. Esztergom most kezdett építendő yizmüvéről Varga József mérnökkel, ki nálunk is ajánlatot adott be, tárgyalni és jó előre is haladtak az előmunkálatokkal. Most azonban, úgy látszik, megakad a fontos munka, melyről laptársunk, az Esztergom és Vidéke a következőkben ad hirt: Élénk figyelemmel kisértük az esztergomi vízvezeték ügyének minden fázisát, melyben legújabban fordulat állott be és pedig olyan, mely annak létesítését bizonytalan időre odázza el. Ismertettük annak idején Varga József fővárosi mérnök ajánlatát, a ki kész volt megépíteni a vízvezetéki művet, ha a használat szabályrendeletileg közkötelezővé tétetik, mely ajánlat szerint a vizdijak általány összegben fizettetnének. A kevésbbé népszerűnek látszó ajánlatot Varga az őszszel egy újabbal cserélte ki, mely szerint a viz fogyasztása nem lett volna közkötelező és a viz tetszés szerint, vagy általányösszegben, avagy a tényleges fogyasztás mérvéhez képest órarendszer mellett, méltányos egységárban fizettetett volna. Ez az utóbbi tervezet keresztülvitelét Varga egy berlini pénzintézettel szándékozott megvalósítani. Fel is utazott Varga Berlinbe a késő őszszel s tárgyalásainak eredményét, a kész ajánlat beadását január közepére helyezte kilátásba. Az ajánlat helyett most Varga arról értesítette a város hatóságát, hogy a berlini pénzintézet a politikai helyzetre való tekintettel a financirozásba bele nem ment, s igy az utóbbi kedvezőbb ajánlattól eláll, azonban a régi ajánlatát most is állja.

— Miskolczi és Perémy. A múlt kedden tartotta meg a líceum ötödik felolvasóestélyét. Miskolczi István főgimn. tanár és Perémy Imre dr, szemináriumi aligazgató voltak az est szereplői. Miskolczi a székelyek ősi intézményeiről és szokásairól olvasott fel, mig Perémy a természettudomány köréből tartott élvezetes felolvasást. Mindkét felolvasó igazán élvezetes

és tanulságos volt s mindkettő nem kevésbbé mély és tudományos színezetű. A jelenlevők örömmel hallgatták végig mindkét tartalmas essayt s a szereplőket élénk tapsviharral jutalmazta. A líceum következő estélye a jövő kedden, 23-án lesz, mikor is Boroviczény Nándor dr. Beethowenről fog előadást tartani, mig Beethoven sgonátaiból dr Bállá fog "többet művészi játékával előadni. Talán egy ének szám is lesz.

— Nagybeteg tanár.A főgimnázium fiatal tanára, dr. A//erBéla, kitazidénhelyeztekát Vácra, súlyosan megbetegedett s gyógykezelés végett már el is vitték az intézetből. Aligha van kilátás rá, hogy ez idén visszatérhessen s minthogy uj tanerő sem jöhet, az egész tanórarendet, melyet a tanév elején állítottak egybe, tanári konferencián megváltoztatták. Alter dr. az I B) oszt. főnöke volt,most ennek élére Varjú János került, kit az V. osztályban dr. Csősz Imre váltott fel, kinek nem volt osztálya. A nagybeteg tanár helyett az 1 B. osztályban latint,magyart Varjú János, földrajzot Miskolczi István, a III ban és IV-ben németet Schiissler Albert tanárok fogják tanítani, ezenkívül még más változások is történtek, hogy dr. Alter Béla tanóráit egyenletesen oszszák fel a kartársak között.

— Lemondott hitközségi elnök. Griinhút József, ki a helybeli izr. statusquo hitközségnek néhány évig közmegelégedéssel elnöke volt,

egtiszteltetéséről lemondott s ezt hitközségének be is jelentette. A lemondás oka bizonyára abban a nagy csapásban keresendő, mely Grünhút Józsefet kis fia elhunytával érte. Itt kell megemlékeznünk a lemondassál kapcsolatban arról a hiresztelési ől is, hogy a hitközség nehezen kap elnököt. Ma a hitközségben konszolidált állapotok vannak s ha a tisztség elfogadásától az. kire a választás esik, vonakodnék, furcsa színben tüntetné fel az illetőt. A zsidóság körében ugyanis arról beszélnek, hogy a ki a hitközség elnöke, az rövidesen meghal, vagy súlyos csapás éri. Emlékeznek Reiser Henrikre és Rosenberg Mórra, kik hitközségi elnökségük idején haltak meg egymásután s most Grünhút Józsefet érte a nagy csapás és kis fiát vesztette el. Ez lenne az oka annak, hogy nem akarja az elnöki állást vállalni senki, félvén a titokzatos jövőtől. Az ilyen híreszteléseknek még magyarázatot is tudnak adni abban, hogy az elnökök a pappal szemben mindig a liberálisabb álláspontot foglalják el azért bűnhődnek oly súlyosan. Az egész híresztelésről, melyet terjeszteni azoknak áll érdekében, kik a zsidóságnak a bigottizmusban való maradását akarják, megemlékeztünk itt, de reméljük, hogy a statusquo hitközség minden tagja túlteszi magát rajta s ha az elnökválasztásra kerül a sor, keresnek a tagok közt olyan egész embert, minő Grünhút József volt, ki közmegelégedésre vezette, mig a hitközség élén álott, annak ügyeit.

— Tessék jegyet váltani! A korcsolyázó sport az idén szépen fellendült. Csak az a nagy hiba, hogy a jég kevés, vagy éppen semmi s Halifax és más korcsolyák úgynevezett hivei ritkán juthatnak le a szeszélyes Derecskére, mely hol enged, hol nem. Az elmúlt héten mégis csak lehetett korcsolyázni s talán január és február külömb lesz decembernél: lehet lesz a régi, egészséges sportot kultiválni. Az elmúlt heti jégre emléke ve használja fel az alkalmat a jégsport lelkes rendezője és vezére Velzer Lajos, a ki lapunk utján hívja fel a korcsolyázókat, hogy szezonjegyeiket három nap alatt váltsák meg nála, mert sok a kiadás, kevés a bevétel és ezért á jövő héten már senkit sem bocsátanak a Derecskére, kinek ha van is korcsolyája, de nincsen szezonjegye.