Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-04-22 / 31. szám
Huszadik évfolyam. 31. szám. Vác, 1906. április 22. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora 60 fillér. A tilipán-kert alakulása Vácon. Vác, április 20. Kiviritott az ősi magyar virág, mely valamikor a főúri kertek és a főúri viselet dísze volt, később pedig az egyszerű magyar földmives kis kertjének szerény lakója lett. Ki gondolt volna erre a virágra. Igaz, hogy szép virág, de az Isten nem áldotta meg illatos kehelylyel.Ember le nem törte, a méh elkerülte. Emlékét azonban rég letűnt századok maradványai őrzik. A harcba induló deli vitéz ruházatnak díszéből a tulipán sohasem hiányzott. A gyöngyös tarsoly, bársonyos lóding ki varrása sohasem nélkülözhette a tulipánt. Szerepe volt az egyházi ornátusokon is. A régi miseruhákon látható virághimzésben tulipán uralkodik. Az ősmagyar nép cifra szűrét tulipán nélkül el sem képzelheti. Az alföldi magyar házak elején a falra festve; a galambbugos kapuk oszlopain kivésve látjuk az ősi virágot. S nem lehetetlen, hogy a kehely, mely áldozati edényül ép úgy szolgál, mint az áldomásokon, szinlén a tulipántól nyerte alakját. Tulipános volt a magyar menyasszony ládája, szekrénye, a csikóbőrös kulacs, a lovagoló és az igavonó szerszám, szóval a tulipán magyar védjegy volt. Ez a virág azt bizonyítja, hogy egykor virágzó magyar iparunk volt és a magyar ipar az idegen megkülönböztetéséül használta védjegyül. A későbbi századok alatt feledésbe ment a tulipán és az ipari termékeken idegen nyelven idegen rajzolat alatta következő mondatok ékeskedtek: „Trade Mark“ „Gesetzlichgeschützt“stb. A nemzetet ért megpróbáltatás napjaiban jó magyar hazafiaknak eszébe jutott a tulipán. Szerencsére még nem pusztult ki a magja! És ma az országban mindenütt készítik már a virágos kertek talaját az ősi virágnak, a szép tulipánnak. Millió gyöngéd női kéz munkálkodik azon, hogy a virágnak jó földje legyen. Vác hölgyeire nagy és nemes feladat vár. Már megalakították a váci tulipánkertet. Ez a kert azonban csak akkor nevelimeg az ősi virágot, hogyha annak művelésében mindenki fáradozik. A társadalmi osztálykülönség ferde következtetéseit száműzni kell. Legyenek a váci nők azon nemzet emelő, művelő s gazdagító eszmének igaz barátai, a mely azt hirdeti, hogy csak az a nép boldog, az az ország szerencsés, a mely felismerte a demokrácia áldásait. Báró Andreánszky Gáborné és Ivánka Pálné fáradoztak azon, hogy Vác és vidéke tulipánkertjét kivirágoztassák. A budapesti középpont felhívására magyar asszonyt jellemző lelkes szeretettel iparkodtak a hazafias eszmének megnyerni a város és a vidék honleányait. És most, mikor megalakult a Váei és vidéki tulipán-kert, örömmel láthatja mindenki virulását. Az örömben csak az az üröm, hogy egy felekezet aszszonyai, leányai teljesen kivonták magukat ebből a mozgalomból. Pedig ha látnák, pedig ha tudnák, hogy minden magyar asszony, felekezeti és társadalmikülömbségnélkülszivesenlátott tagja a tulipán-kertnek. S ha egy gondolat dobbantja meg szivüket, miért, hogy visszahúzódnak, mikor minden magyar asszony támogatására szükség van. Ámha a hirdetett nyomor és a szenvedés elvonult hazánk fölött, az a nagy és szép társaság, mely csütörtökön gyűlt egybe a városháza közgyűlési termében, igazat adott, hogy a tulipán-mozgalomnak létjogosultsága nem szűnt meg s azt ápolni, fejleszteni minden ma gyár léleknek szent kötelessége. A komor teremben soha annyi hölgy talán nem fordult meg. Most megjelenésükkel jelezni akarták, hogy szivvel, lélekkel részt vesznek a tulipán-mozgalomban s egymás után Írták alá a kitett iveket. Itt közöljük azt a szép és diszes névsort abban a sorrendben, a hogyan aláírták megjegyezvén, hogy a mozgalomhoz ezután is lehet csatlakozniok azoknak, kik a Váci Hírlap szerkesztőségében letett feltételeket aláírják. A tulipán-kert Vác és vidékének gyűlésén a kötelezettségeket magukra vállalták: Báró Andreánszky Gáborné, Ivánka Pálné, Donovitz Vilmosné, dr. Hörl Péterné, Kórpás Mártonné, Krakker Kálmánná, Hufnagel Pisti és Hufnagel Vally, Mandák Mária (Fót), Kovách Antalné (Dunakeszi), Kemény Gusztávné, Szommer Gyuláné, Rappensberger Szidónia és Rappensberger Mária, dr. Rapcsák Imréné, Köhler Arturné, Zalánffy Gizella, Rappensbeiger Andorné, özv. Cseley Jánosné, Pauer Bé lá-iíé, Péts • Sándowsér^Szeborúöyi Lajosáé, Jäger Breta és Jäger Kató, Honska Erzsi, Breicha Jánosné, özv. Gosztonyi Jánosné, Gosztonyi Klára, Erdélyi Zoltánné (Püspökszilágy), ifj. Szuchovszky Béláné (Galgagyörk), dr. Rácz Adolfné (Galgamácsa). Kalapos Margit (Galgagyörk), Rónay Gézáné (Veresegyháza), Szabó Lászlóné, Borbély Sándorné, Weiser Adél, dr. Lencsó Ferencné, Nikitits Sándorné, dr. Tagor Ignácné, Kubiczon Mihályné, Tóth Kázmérné (Fót), Edömér Ilona, Pittlik Etel, Németh Manci, Nagy Gézáné (Dunakeszi), dr. Freysinger Lajosné, Preszly Olga és Preszly Linus, Almássy Jánosné, Gosztonyi Polyxena, Gosztonyi Gabriella, Hoffmann Ferencné, Mogyoróssy lstvánné, Fehér Naca, Kacskovics Jenőné, Váró Károlyné, Heinisch Riehardné, Almássy Albertné, Majthényi Péterné, Domonkos Mihályné, Pellet Gyuláné, Farkas Gáborné, Jakabffy Károlyné, özv. Sipos Pálné, Hoffmann Pálné, Molnár Albertné, Varga Gergelyné (az utóbbiak mind Fótról) A hölgyeken kívül a gyűlésen részt vett férfiak mind csatlakoztak a hazafias mozgalomhoz s az iveket úgy a váciak mint a vidékiek aláirták. A diszes társaság előtt Gosztonyi Jánosné foglalta el az elnöki széket, a jegyző Dercsényi Dezső lett. Báró Andreánszky Gáborné lelkesítő, minden magyar asszony és leány szivét megnyerő beszédet tartott a tulipán-kert hazafias céljairól, melyet helyeslés és éljenzés gyakran szakított meg. A megalakulás után Dercsényi Dezső néhány szóval tolmácsolta Ivánka Pálné üdvözjetét, kit az anyai kötelesség tartott távol a gyűléstől, mely viszont elismerését azzal rótta le, hogy kifejezte őszinte kívánságát, hogy az Ég távolítsa el a gondokat és fájdalmakat Ivánkáné anyai szivétől s egyúttal üdvözölte őt, mind a mozgalom egyik megindítóját. Br. Andreánszky Gábornét nagy lelkesedéssel választották meg a váci, Ivánka Pálnét pedig a vác-vidéki tulipánkert elnökévé s br. Andreánszkyné Ígéretet tett mindkettőjük nevében, hogy lelkes buzgalommal fogják szivükön viselni a tulipán-kert ügyét. Ezután tanácskozás indult meg a tulipánmozgalom váci szervezetének kötelességéről. A hölgyek sorba járják a váci kereskedőket, hogy a magyar ipartermékek pártolására buzdítsák őket s védőtáblákkal fogják ellátni mindazok üzletét, kik magyar gyártmányt hoznak forgalomba. A gyűlés kimondotta az is, hogy a szombaton alakuló tulipán-szövetségbe belép ezen testületileg részt fog venni. Az elnök buzditó felhívásával ért véget a tulipánkert első váci gyűlése. Mi pedig végezzük Ivánka István hontrnegyei földbirtokos eme lelkes versével s ajánljuk minden váci asszony és leány hathatós pártfogásába a magyar érzés, a magyar ipar érdekében kifejtett mozgalmat : Tűzzük fel hát a Tulipán virágot, Virágcsatát a hazáért ki látott ? A férfiak eddig karddal csatáztak ezzel asszony, agg és gyermek, az egész osztatlan nemzet csatázhat. E virág ma honszerelmünk jelvénye tűzze fel hát úr és paraszt keblére. Szégyenünkre egyikünknek se válik, csak ott gyökerezzen mélyen, szivünk kellő középében halálig. Merev szára a tulipán virágnak, mutassuk' meg már egyszer a világnak, hogy megtudjuk a magunkét becsülni. S akármilyen arcot vágnak, nem fogunk már az osztráknak felülni. Bottlik János jelölése. /Bottlik az egyesiül pártok váci képviselőjelöltje.] Vác ápr. 21. Bottlik János vált országgyűlési képviselőnk nevét hirdetik a piros falragaszok Vácon és a váci választókerület minden községében mint a függetlenségi, 48-as Kossuth-párt jelöltjeét, kit a koalíció is támogat minden erkölcsi hatalmával. Hosszú út vezetett idáig. Majdnem úgy volt a választó kerület, mint egy év előtt gr. Tisza István, ki a miniszterelnöki állástól szabadulandó úgy nyilatkozott a parlamentben, hogy szívesen átruházná azt a Kossuth-Lajos-utcán sétáló első jól öltözött cilinderes urra. Mi nálunk, hosszú ideig nem volt képviselőjelölt. Bottlik kijelentette, hogy szeretne szabadulni a jelöltségtől, de Kossuth Ferenc biztosítást kért tőle, hogy a váci kerület mandátuma akkor is méltó kezekbe kerül. Erre mindenki érezte, hogy Ivánka Pál főszolgabiránk, ki nemcsak szóval, de tettel is megmutatta, hogyan kell magyar embernek viselkednie, lenne a legméltóbb utód a parlamentben. Ivánka azonban lemondott s annyi jelölt neve került forgalomba, hogy szinte óráról, órára változott a névsor. Végre Bottlik János jelölését eldöntötte a szerdai megyegyűlés. Ott erős hangulat keletkezett Földváry Bertalan szolgabiró jelöltetése érdekében, de maga Fazekas alispán-helyettes l