Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1903-03-01 / 9. szám

4

Ságokat, hogy tekintette] arra, miszerint a f. 1903. évben kiállítandó . újoncok megajánlásáról szóló törvényjavaslat az országgyűlés által a kellő' időben és mindeddig meg nem szavaztatott s igy nincs rá kilátás, hogy az ujoncozás március 1-ével megkezdhető legyen, a sorozás további rendelkezéséig el hal aszí at ik. Miután azonban a folyó évben kiállítandó újoncok megajánlásáról szóló törvényjavaslat a törvényhozás által remélhetőleg akként és oly időpontban fog elfogadtatni és törvényerőre emeltetni, hogy annak alapján az elhalasztott ez idei fősorozás a folyó évi április

1-től május 31-ig terjedő időszak alatt végre hajtható lesz, felhívja a törvényhatóságokat, hogy ezek figyelembe vételével készítsenek uj sorozási tervezetet.

— Udvardy Péter meghalt. Vasárnap reggelre érdekes levelezőlapokat kaptak dr. Pauer Béla honv. törzsorvos, Kovács Ernő nyug. 48-as honv. őrnagy, Iványos Kálmán fö’dbirtokos, Borbély István anyakönyvvezető városunkból s a vidéken többen. Túl világi üdvözletek voltak a kártyán, mert az egész mindenséget igazgató legfőbb parancsnok elé utolsó rapportra bevonult egy harczos maga jelenti be halálát jó barátainak és ismerőseinek sajátkezűleg irt levelezőlapjaival. Udvardy Péter a szabadságharc alatt a 17-ik zászlóalj tisztje s Budavár bevétele után parancsnoka egészen a fegyverletételig, majd az uj honvédség szervezésekor az 51. honvédzászlóalj parancsnoka nyugdíjaztatásáig e hónap 21-én hunyt el a balassagyarmati megyei kórházban. Halálát sajátkezűleg még életében megírta ismerőseinek s meghagyta, hogy a levelezőlapokat — mihelyest szemét behunyta — adják fel. Az önkészitette gyászjelentés tisztán eny- nyiből állott :

Udvardy Péter

1848—49. és m. kir. honv. nyug. őrnagy meghalt.

Úgy a cimezés. mint az egész lap sajátkezű írása a hős aggastyánnak, ki már évek óta készült a végső útra, nagy betegen, miuden nap várva a szabaditót, mely földi szenvedéseitől megváltja. Katonai iskolát végzett, de mint túlságosan fiatal s kissé gyenge szervezetű ifjút nem vették fel rögtön a hadseregbe. Majd mérnök lett s a márciusi napok alatt németes nevét (Inhof) magyarra változtatta, felcsapott honvédnek, rövid időn hadnagy, főhadnagy, százados lett a 1G. zászlóaljban, melynek vezére a rettenthetetlen bátorságú Bátory Sulc Bódog, későbbi honvéd tábornok volt. Sulc még ezrecles-dandárnok korában is megtartá zászlóalját, melyet ekkor már Udvardy, mint legidősebb kapitány (mindössze 23 éves ifjú) vezetett. Ott volt Budavár visz- szafoglalásánál már/mint őrnagy 24 éves korában. A világosi fegyverletételt megérte, fogságba jutott, majd kiszabadulván, mérnöki pályáját tovább folytatta Nógrádmegyében, hol aztán az 52. zászlóalj parancsnokává lett Balassagyarmaton. Innen Pozsonyba ment, hol miután felesege nádosi Terstyánszky Berta meghalt, nyugdijaztatta magát.

Mint kiválóan lovagias szellemű igazi magyar katona, kiváló szeretetreméltóságával mindenkit megtudott nyerni. Nyugdíjas korában mint magánmérnök működött, kiváló tevékenységet fejtve ki e téren. Husszabb ideig lakott Nógrád-Verőcén, Vácon, majd Mosz- tárba költözött, midőn csúzbaja egy nagy meghűlés folytán elhatalmasodott. Vácon mindenki ismerte a kedves öreg őrnagyot, ki a Kert-utcában lakott. Házának tükör ablakai állandóan beverve voltak, a háztetőn 3—4 évig ott lengett a fekete lobogó s a beveri:

V A cí Hírlap

ablakokban látható volt Kossuth arcképe, melyek onnan eredtek, hogy Kossuth halála napján nem volt otthon az öreg őrnagy úr s igy nem lévén kitéve a gyászzászló, beverték ablakait. A kaszinónak is közkedvelt tagja volt, hol szerette az öreg urat mindenki s gyakran órakon keresztül is elhallgatták tisztelői a nagy műveltségű, kedves modorú agg harcost. Legutóbb mar állandóan betegeskedett, mikor is egy vérgyógyász két érvágása nyomorékká tette, ezentúl élő-halott volt, mig végre most szombaton megpihent örökre.

— A Líceum hetedik felolvasóestéje március hó negyedikén (szerdai napon) esti V26 órakor kezdődik a szokott helyen, a Kúria szálló nagy termében.

Először Varjú János főgimn. tanár fog felolvasni Erdély aranykoráról, a 17-ik század történetéből. Második felolvasó Hársing István főgimn. tanár a 300 év előtti magyar vendéglátás érdekes szokásait fogja ismertetni.

— A tűzoltóság és a kutak jelzése. Millmann Géza tűzoltó főparancsnok több oly újítást léptetett életbe, melyek ha némi kiadásokkal is járnak, veszély esetén mindig a polgárság javát szolgálják. Most, mint értesülünk, újabb intézkedés megvalósításáról van szó, melyhez anyagi támogatást kér tűzoltóságunk a várostól. Sokszor megesett már, hogy tűzveszély idején éppen az égő ház udvarán levő kút nem adott elég vizet, sőt a szomszédosházakban levő kutakban sem volt elegendő viz s ezért a fecskendővel házról, házra kellett vándorolni, mig elegendő vizre akadtak. Ez természetesen gyakran nagy veszélyt okozott, mert bár jelen volt a tűzoltóság, még sem nem dolgozhatott vízhiány miatt. Most a tűzoltóság, kiküldöttei megfogják vizsgálni, hogy a városban melyik hazban van kút, milyen mély és mennyi viz van benne. Azokat a házakat, melyekben megfelelő vízmennyiséggel biró kútra találnak, táblával fogják megjelölni felírva rá a viz mélységét s akkor tűzveszély idején nem kell vándorolni házról házra a fecskendővel és keresni a vizet. A táblák elkészítésére mintegy 120 koronát kér a tűzoltóság. Az összeget minden valószínűség szerint meg is szavazza a tanács.

— A hajózás kezdete. A mai nappal a helybeli gőzhajóállomás teher felvételekre megnyílt s bárhová lehet a Dunamentén te- herárut feladni. A személyhajók, mint értesü- [ lünk, csak a hónap végén indulnak meg.

— Az utolsó kasziuóest. A hét ka- ■ szinóest közül az utolsó volt a legsikerültebb. Sokan voltak (nem csoda, a farsang legutolsó napja volt ez) talán, tán kivételesen táncosok

1 is akadtak s ezért hajnal vége felé oszladozott a szép társaság, melynek tagjai voltak :

Asszonyok: özv. dr. Bolgár Lajosné, özv. Dobó Istvánná, özv. Gyürky Károlyné, Gott- schall Istvánná, Hufnagel lmréné, Kacskovics Jenőné, dr. Lencsó Ferencné, özv. Meiszner Nándorné, Ulrich Károlyné, Váró Károlyné, Velzer Alajosné, özv. Zalánffy Károlyné.

Leányok: Bolgár Emmy, Dobó Katinka, Gottschall Jolán, Hufnagel Irénke, Pistike, Valika, Iványos Bozsa és Marcsa, Kacskovics Eszti és Ilonka, Kacskovics Sári, Lencsó Beáta, Sári, Meiszner. Irénke, Udvardy Manci, Zalánffy Giziké,

— A takarékpénztár közgyűlése.

Múlt vasárnap zászló lengett a takarékpénztáron, közgyűlést hirdetett, melyet Balás Lajos apátkanonok elnöklete alatt tartottak meg.

A nyereség feloszlás után a választások következtek. A választás megejtésére szükséges sza- vazatszedő-bizottságot a közgyűlés az elnök előterjesztésére Tragor Ignác elnöklete mellett

lntzédy Soma és dr. Lencsó Ferenc részvényesekből alakította meg. A szavazatok megszámlálása után dr. Tragor Ignác szavazat- szedő-bizottsági elnök kihirdette az eredményt, mely szerint az igazgatóságba beválasztattak Kemény Gusztáv, Krakker Kálmán, Meiszner János, Meiszner Rudolf, Tragor János, dr. Tragor Ignác, Velzer Kálmán, vagyis mind azok, kik eddig is viselték ugyanezen tisztet. Az eredmény kihirdetése után dr. Tragor Ignác néhány szóban megköszönte a részvényesek bizalmát s végül igy szólt: „programmot nem adunk, de haladunk a megkezdett utón tovább.“

— A február 16-iki Líceumi felolvasásról való tudósításunk múlt számunkból tévedésből maradván ki, sietünk e mulasztásunkat ezúttal pótolni. A szokottnál is nagyobb számmal érdeklődő közönség a Kúria szálló nagy termét egészen megtöltvén, várakozását a legnagyobb mértékben kielégítve találhatta ez estén, a midőn Zalánffy Gizella úrhölgynek aj ka i ró 1 hallhatta a társadalom és a nőnevelés egymáshoz való viszonyáI nak mélyen átgondolt és rendkívül érdekkeltően előadott fejtegetései. Az anyagias és eszményi életfelfogás ellentéteit annyi találó vonással rajzolta, hogy egy percig sem hagyott senkit kétségben az iránt, hol keresendők társadalmunk romlásának igazi okai és mik a boldogulásnak egyedül bizonyos eszközei. A felolvasás közben sűrűén fölhangzó taps és éljenzés- bizonyította, hogy a nagy és előkelő közönség teljes mértékben igazat ad a kisasszony eszményi felfogásának és mélyen étérezte annak az állításnak igazságát, hogy ha valahol, úgy különösen a nőnevelés kérdésében kell szakítani a materiális életelvekkel és a jövendő' női nemzedéket a múlt idők ideális asszonyainak példái szerint kell vezetni. Vallásosságra,, honleányi érzésre és háziasságra kell szoktatni leányainkat, hogy életük boldogító, erkölcsi tartalmat, tudásuk pedig komoly értéket nyerhessen. Végül az okos határok között mozgó testedzést ajánlotta leánygyermekeiket a szellőtől is óvni akaró anyáknak, hogy a jövendő nemzedék boldogsága testileg is biztositottabH lehessen. A felolvasás végeztével szűnni sem akaró általános tetszésnyilvánítás mutatta, hogy a közönség a hangoztatott szép elveket egytől egyig helyesli és a kisasszonyt a felolvasása elején kifejezett szerény mentegetőzése ellenére a líceum tudósai körébe teljesen beillőnek találta.

Ezt megelőzőleg Kummer grober Emil főgimn. tanár tartotta meg felolvasását az időjelzés történetéből. Mi sem mutatja jobban ezen felolvasás sikerét, mint az, hogy a bájos női szereplőre való várakozás izgalmában is mindvégig lekötötte hallgatói figyelmét. Pedig szinte egy óránál tovább ismertette a legrégibb idők természetes időjelzéseitől a mai tökéletes szerkezetű kronométerekig az időmérés minden érdekesebb módját. A nagy gonddal készült, ismertetésért hosszas tapssal és éljenzéssel adózott a hálás közönség.

— Leszállított büntetés. Nem régen tárgyalta a helybeli bíróság Schneller Albert ügyét, ki a helybeli postán Szegedi postatisztet megsértette. IIele járásbiró GOO koronára esetleg 30 napi elzárásra Ítélte Schnellen, a ki az ítéletet megfelebbezíe. A törvényszék e héten foglalkozott a Schneller-felebbezéssel s a büntetést 300 koronára szállította le tekintettel Schneller vagyontalanságára és'biin- tetlen előéletére.

— Lemondás a tiszti rangról.

Szathmáry Ervin honvedhuszarhadnagy, miként a hivatalos lapban olvassuk, lemondott rangjáról.