Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1903-02-08 / 6. szám
Váci Hírlap 3 Ez az oka annak a viharnak, mely kérész- | tül száguldott múlt vasárnap a közgyűlési termen, nagy sokat lehet belőle tanulni. * Volt idő, talán 187ö-ban — mondotta Frey- singer Lajos — mikor Regele Károly volt a város főjegyzője, számvevője, rendőrkapitánya ; s ez alatt az ember alatt rend volt, mert éjjel | is lóháton járta be a várost, személyes beavatkozással csinált rendet közmegelégedésre. Az öreg, tiszteletreméltó Regele bácsi ott állott az ajtóban. Bizonyára nem hallott semmit az éljenzésből, az elismerő szavakból, meiy mindenkinek jól esett. Aztán gondolkodhatott mindenki azon, mi ér többet: egy egész életet ernyedetlen szolgálatban tölteni egy nagy város polgárságáért, vagy portásnak lenni valamelyik főhercegi palota kapujában. Bizonyára az utóbbi, mert az ha szépen köszön, két eszetendó alatt tele lesz a melle az „érdem jutalmával“, azután ha eljő a „megérdemelt pihenés“ napja, olyan nyugdijat kap, minőt egy tisztviselő sem élvez munkás napjaiban. * 17. Ugyanaz Nagy Sándor váci tanárjelöltnek »a váci nyelvjárásról« irt műve kinyomatására kért 500 korona segély tban. Csávolszky József püspök szólalt, fel s úgy találta, hogy a munka sérti a váci katolikus világot, mert tótnak mondja. (Engedelmet kérünk, hogy mi is közbe szólunk, de mi is olvastuk a könyvet. A 140 oldal egyikén sem találtuk, hogy tótok lennénk. Hanem igen is, azt mondja, hogy a váci katolikus világ nagy része szláv telepítés, az itt levőkkel összeolvadva lett a nyelve sajátosan érdekessé.) Balás Lajos oly szépen fejtegette, hogy e város lakosságának a felekezetieskedéshez soha nem volt kedve, de ha bántják a katholiku- sokat, azt ő nem engedi meg. Dr. Freysinger Lajos tiltakozott, hogy ebből a kérdésből felekezeti kérdés legyen. Hát ne szavazzák meg a kért segélyt, nem bánja, de felekezetieskedést a tudományos világnak szánt munkából ne olvasson ki senki. tér templomának mása, fölépítette, a püspöki palotát az Althánn által vetett alapok és pincék fölött befejeztette, a papnöveldét a római tarsoda mintájára újból építette. A várost ékesítette s bővitette, hidakat emeltetett, téreket rendezett el. az utcákat kiköveztette, a Dun-apartot kőfallal erősítette és fákkal díszítette, a székesegyházi káptalant hat taggal emelte. E tekintetben az ő törekvése és buzdítása folytán nagy lendület állott be, ugyanis Lauchasz Xav. Ferenc hittani és jogtudor, több mint 30 év óta kanonok s ezen huzamos idő alatt sz. széki ülnök, a káptalanban a nagyprépost utáni méltóság s kinevezett se- benici püspök, jelentékeny pénzösszeget tett le alapítványul, melynek kamatjából évenkint egy kanonok láttatnék el tisztességesen. E javadalom első birtokosa lön Magyar Ignác papnöveldéi kormányzó és a szentirástan előadója. Ugyancsak e káptalani tag, ehrenfelsi Würth Salesi Ferenc, szintén a maga jövedelméből elegendő alapítványt tett és egy csinos házat is ajánlott föl egy másik uj kanonokság fölállítására. Ezt meg Farkas Mihály félegyházi plébános, kit a lelkipásztori buzgalom, tapintat, okosság s jámborság ajánlottak, nyerte el. Ezen utóbbi érdemteljes alapitó két jeles, díszes kanonoki épülettel emelte • a várost s azonfölül egy gyümölcsöskertet, melyben te- kenős-békákat tenyésztő tó is létezett, egy Gajáry Géza, ugylátszik, megtanulta Széli Kálmántól, hogyan kell paktumot kötni. Ne határozzon a közgyűlés — indítványozta — hanem adja ki aművet újra a pénzügyi bizottság nak s az intézkedjék a kért segély dolgában. Vége volt a közgyűlésnek, de azért csoportok vitatkoztak még soká a közgyűlési teremben, az utcán is az utolsó tárgy fölött. Helyi és vidéki hirek. Farsangi naptár. Február 11 én V. Kaszinó-estély. „ 14 én Izr. leányegylet hangversenye. „ 15-én Lemezgyáriak mulatsága. „ 18-án VI. Kaszinó-estély. „ 21-én Dalárda mulatsága. „ 22-én Legényegylet mulatsága. — A főigazgató látogatása. Francsics Nonbert tankerületi főigazgató a múlt hét péntekjén és szombatján meglátogatta a helybeli főgimnáziumot. Holnap, hétfőn ismét, az osztályok vizsgálására érkezik e főigazgató városunkba s a kis diákok kedden kapnak szünetet. — A muzeutn-egylétből. A múlt hó 31-én tartotta a muzeum-egylet választmányi ülését Csávolszky József püspök lakásán élénk érdeklődés mellett. Dr. Tragor Ignác titkár tekintve nagy elfoglaltságát helyettest kért, mire Révész Sándort helyettes titkárnak választották meg. A titkár kilátásba helyezte, hogy az Uránia színház készsége folytán nem sokára Vácon is láthatók lesznek a tudományos színház darabjai. Majd megállapították, hogy kik tagjai az egyesületnek. Az egyesület most mozgalmat fog kifejteni, hogy mennél szélesebb körben terjeszthesse szép eszmeit és mihamarabb megnyithassa a múzeumot. A titkár rövid beszámolója után a választmány elhatározta, hogy ez évi közgyűlését f. hó 15 én délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében tartja, melyre a város egész intelingencióját az e héten szétküldendő meghívók teszik figyelmessé. A tűzoltó őrtanyán elhelyezett népkönyvtár ideiglenesen Csávolszky püspök laszép pázsitos térrel s jó karban levő házzal, oly föltétel alatt adományozta oda a papnöveldének, hogy míg él, az használja, halála után pedig egészen annak birtokába menjen át. A föntebb említett kanonoki állomásokra 1762. szept. 27 én történtek a kinevezések és egyszersmind a papnöveldéi tanácskozásban érdemeket gyűjtőknek „Ftdő kanonok“-i címet adott, kilátást adván nekik jövőre a valóságos kanonokság elnyerésére érdemeik jutalmául. Ily tanárok voltak ezek : Laufcsák János, Benedek Ágoston és Erdélyi József. Külön mestereket is rendelt, kik a papnövendékeket az erényes, jámbor és komoly életre képezzék, a szent éneklésben és a szertartásokban oktatnák. — Az irgalmas-rendieket Vácra behozta; megyei és városi intézeket szaporította és jobb szervezetekkel látta el. A lelkek gondozását uj, célszerűbb törvényekkel sikerebb alapra fektette; az Ur szőlejében, hogy elegendő munkások legyenek, erről gondoskodott. Arról is nevezetes, hogy a budai kir. lak kápolnáját 1769. okt. 15 én ünnepélyesen ő szentelte föl ; az angol kisasszonyokat és az ő nemes leány no vendékeiket 1770. május 13-án a királyi palota nekik szánt részébe Budán bevezette, 1776. évben pedig Vácra helyezte át őket. — Az árvák nevelése és a kath. hitre tértek fölsegitésére 56,000 forintot, áldozott alapítványul. Különben a váci egyházmegye ezen, az újabb kásán nyert helyet. A közgyűlés tárgysorozata ez: 1. Igazgatói jelentés az egylet évi működéséről. — 2. Az évi számadások megvizsgálása és a költségvetés megállapítása, e végből az első ízben az alakuló közgyűlés, később a rendes közgyűlés évenként, három tagból álló számvizsgáló bizottmányt választ, mely bizottmány a számadások és pénztár állapotáról jelentését a közgyűlésnek bemutatja. — 3. Intézkedés az iránt, hogy az egyesület működéséről szóló -évi jelentés a városnak s nemzeti múzeumnak felterjesztessék. — 4. Jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldendő három tagú bizottság megválasztása. — 5. Uj tiszteletbeli tagok megválasztása az igazgató választmány előterjesztése alapján. — 6. Az igazgató választmány megválasztása. — 7. Netalán bejelentett indítványok tárgyalása. — 8. Folyó ügyek. — A kereskedelmi miniszternél. Múlt képviselőtestületi gyűlés elhatározta, hogy Láng Lajos kereskedelmi miniszterhez küldöttséget meneszt és tőle a vasúti váróház kiépítését, valamint a kosdi úti átjáró létesítését kérik. A küldöttségben városi képviselők vesznek részt s dr. Zádor János polgármester vezetése alatt mennek az országházba, a hol a fogadtatás lesz. A miniszter előtt Gajáry Géza országgyűlési képviselőnk fogja tolmácsolni a város régi óhaját. A pénzügyi bizottság keddi ülésében foglalkozott a kérdéssel s megbízta a polgármestert a küldöttség egybeállításával. Úgy értesülünk, hogy a küldöttség e héten fogja a kereskedelmi minisztert felkeresni. — Beteg tanácsos. Mint részvéttel értesülünk, Korpás Márton tanácsos ismét ágy- bafekvő beteg lett. Az influenza döntötte ágyba s felgyógyulása hosszabb időbe kerül. — A tud. és szépirodalmi Liiceum negyedik felolvasó estélye mar a Kúria szálló nagytermében folyt le február 2-án, Boldog- asszony ünnepén. Szükség is volt nagyobb helyiségre, mert az előadásokra az eddiginél is tömegesebben vonult föl a hallgatóság, mely magas fokra csigázott várakozását is kielégítve találhatta. Mar az első előadót; korban legnagyobb főpásztorának áldásdús működése, 1762—1783. jun. 1-ig, vagyis az ő i administratorsága idején, igy adatik elő, egy | a v. püspöki irattárban lévő rövid, de szaba- ! tos feljegyzés szerint: „A mint 1762 ben ő főmagassága a v. egyházmegyébe belépett, főgondját a székesegyház fölépítésére fordította, és azt tiz év múlva saját költségén be is fejezte. Ugyanazon Vác városában, a székesegyház irányában, az Althán bibornok által veteit alapon, díszes püspöki széklakot emeltetett, melynek hossza 210. szélessége 42 láb. A föld 1 alatt, hogy a pincébe alkalmas lenne a lejárás, nagy költséggel csatornát huzatott, mely hosz- szában 146, szélességében 24 lábnyi. A széklakba való bemenet dóriai oszlopon nyugszik, melyek az erős boltozatot tartják ; honnét a nagyobb följáró szintén dóriai hat oszlopra támaszkodik, mely a lépcsőkkel együtt a két oldalon jó kemény kőből van vágva. A földszinten 18 szoba és két konyha az éléstárral számláltatik. Az első összeírás szerint meg 22; a székház azon része, mely a város felé néz, kő-ivekbőli, hetruriai mintára készült bemenettel ékeskedik. A többiben e palota kárpitokkal, képekkel, festeményekkel és más szükséges fölszerelésekkel bőven van ellátva mindenkor. (Vége következik.)
