Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1903-05-17 / 20. szám

Váci Hírlap

3

— Kossuth, emléke a naptárban.

New-Yorkban élő előfizetőnk küldi a következő levelet: Fölötte érdekes levél érkezett a napokban a new yorki Egijetértés magyar lap szerkesztőségéhez, a melyet érdemesnek tartok a váciakkal is közölni. Egy konstantinápolyi magyar ember irta s mellékelt egy francia naptárt, mely ott közkézen forog. A naptár egyik oldalán ez áll :

Március. Holdtölte 13 án, utolsónegyed 21-én. Napkelte 6 óra 6 perckor, napnyugta 6 óra 11 perckor. 20. 1894. Kossuthnak, a nagy magyar patriótának lialálanapja.

A naptár beküldője ezt fűzi hozzá: Vájjon melyik magyar naptárban találnánk ilyent! Hát bizony pirulva kell bevallani!nk, hogy egyikben sem. A magyarok e nagy gyásznapjáról a francia naptárak megemlékeznek, Budapest utcáin pedig lekaszabolják a Kossuthért gyászoló ifjúságot március 20-án !

— Esztergom világítása. Esztergomban hasonló viszonyok voltak a város világítására nézve, mint nálunk. Ott is a Ganz és a hazai villamos nyújtott be aján’atot s az előbbi ajánlata több ezer koronával drágább volt az utóbbinál. Nagy korteskedés indult meg, melyik ajánlatot fogadja el a város képviselőtestülete. A hazai villamos vacsorákat j rendezett a városi képviselőknek, korteskedtek

s a Ganzot erősen nyomták. Múlt héten kellett volna eldőlni a kérdésnek, de eredményre nem jutotttak, mert a hazai villamos utolsó percben pólajánlatot adott be, a mi oly vihart keltett, hogy a polgármesternek a közgyűlést a határozathozatal előtt be kellett zárnia. Most, hogy a kedélyek lecsendesedtek, újra határozatra jött össze Esztergom képviselőtestülete s kedden döntött a világítás kérdésében. Hosszú vita fejlődött ki, mely után névszerinti szavazás következett s az eredmény az lett, hogy Esztergom villamos világítását 93 szóval a hazai villamos 16 szavazata ellenében a Ganz és társa cég nyerte el. A hires cég még ez évben létesíti a villamos telepet s decemberben már villamossággal világítanak a primási városban.

— Mikor lesz uj pályaudvarunk?

Beszámolunk más helyen olvasóinknak arról a fogadásról, melyben része volt a váci küldöttségnek a kereskedelmi miniszternél. Ebből kitűnik, hogy Láng miniszter nem Ígérte a közeli időre a vasúti pályaudvar kibővítését, melyre tulajdonkép nekünk égető szükségünk van. A kibővítésre Ígéretet tett, de hogy ez mikor bekövetkezni, nem tudja senki s mindenki kombinál. A legjobb kombinációnak azt tartjuk, mely a vasúti pályaház kibővítését összeköti a vác—drégelypalánki vasút kiépítésével. Azt tudja mindenki, hogy ha egy falusi állomásba egy tizedrangú vicinális torkolik be, úgy ott is jobban fest az állomás a mienkénél, tehát ebből következik, hogy ha nálunk kiépítik a vicinálist, a mi pályaudvarunk is kell, hogy tetemesen bővüljön. Most már az a kérdés, mikor épül ki a vicinálisunk. A német vállalkozók nem akarnak addig építeni, mig a képviselőház a vác—drégelypalánki vasútról nem hozza meg a törvényt. Láng miniszter e héten öt vicinálisról (ezek közt a hires és drága megyebeli halas—rigyicairól) szóló törvény- javaslatot terjesztett a képviselőház elé, de ezek közt nem látjuk a miénket, ügy értesülünk, hogy a vác —drégelypalánki vasútról szóló törvénytervezet a nyár folyamán kerül a parlament elé s ez után kezdik építeni vasutunkat. Tehát az uj pályaház építése sem fog az idén megtörténni s legalább két év fog beletelni, mig a mai állapotok fennmaradnak.

— Pongrác, Szervác, Bonifác. Ez a

három név azt jelenti, hogy május 12. 13. és 14. napjain a gazdák százezrei szorongó szívvel várják és lesik, hogy nem hozz-e ez rájuk nézve szerencsétlenséget, olyat, a mely nagyobb mint az ex-lex, a kolera, no meg a kis filok- szera. Mert ezek a fagyos szentek. Ezen napokon már sokszor ment tönkre a gazdák összes reménysége. Ez idén, a mikor a tavasz olyany- nyira szeszélyes volt, a veszedelem előreláthatólag elhúzódott fölöttünk s most már alapos a remény, hogyigazán a múltat és jövendőt is megbünhödött földművelő nép végre fáradsága gyümölcsének él vetését boldogan és megelégedett szívvel várhatja.

— Az udvari bálon. Csütörtökön udvari bál voit, a melyen jelen volt Gajáry Géza orsz. képviselőnk is. A honvédelmi miniszter és közte lejátszódott érdekes jelenetet érdemesnek tartjuk mi is közölni:

A büífet-ben kedv a föltűnően fesztelen volt, sűrűn koccantak össze a poharak s a társalgásnak éltetője Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter jóízű humora volt. Karonfogva jött a büffet-terembe Pitreich közös hadügyminiszterrel s élcelődve üdvözölte a képviselőket, s mikor megpillantotta a terembe lépő Gajáry Géza képviselőt igy fordult feléje:

— Vezesd be, kérlek, ide a függetlenségi képviselőket rapportra !

Gajáry összetoborozta a büffetben időző ellenzéki képviselőket, a kik engedve a honvédelmi miniszter szeretetreméltó kedvének, eléje vonultak. Fejérváry báró sorra kezet fogott velük s egymásután mutatta be Pitreich közös hadügyminiszternek. Majd mindeniknek egy-egy osztrák-csákó alakú cukorka-tartót adott át, melyeken rajt, díszlett a kétfejű sas.

— Nesztek a nemzeti engedmény! — mondották néhányan s a kedves ajándékot elrejtették frakkzsebükben.

— Nekünk is adjál ilyen ajándékot, kegyelmes uram ! — szólt Samassa képviselő az ékelődő honvédelmi miniszterhez.

— A mamelukoknak nincs szükségük ilyen prezentre! —válaszolta a miniszter katonásan.

Gajáry Géza megjegyezte :

— Örültem előre, hogy a függetlenségiek nem fogják elfogadni a kétfejű sassal díszített csákókat s én vihetem haza a feleségemnek!

— Úgy látszik, ők is jobban félnek a feleségüktől, mint a kétfejű sastól! — felelte viharos derültség közt Fejérváry.

— Az evangélikusok ünnepe. A helybeli ág. h. ev. egyházban Szommer Gyula lelkészt — kit ez év elején választottak meg rendes lelkészszé — múlt vasárnap iktatta be hivatalába JBachát Daniel budapesti főesperes, Fakinyi Gyula ny. min. tan., esperességi felügyelő jelenlétében. Az ünnepség d. e. féltiz órakor vette kezdetét a templomban, hol a helybeli ref. egyház, a város és az állami hivatalok fejei, a város többféle intézete és intelligenciája volt képviselve. A bekezdő ének után Bachát Dániel főesperes — méltatva a nyugalomba vonult Tornyos Pál lelkésznek az. egyházban 47 évi munkássága alatt szerzett kiváló érdemeit — tartalmas, nagyhatású beszédében kifejtette az evangéliumi lelkésznek: az igehirdetés, a hívek lelki gondozása s a szentségek kiszolgáltatása körül való feladatát és kötelességeit s miután az uj lelkész megfogadta, hogy mindezekben hűségesen fog sáfárkodni, átadta néki buzdító szavak kiséreté- ben: a templom kulcsát, a bibliát, keresztelő edényt, a kelyhet és az egyház pecsétjét s ezzel Isten áldását kivánva munkásságára beiktatta őt hivatalába. Ekkor felhangzott az egyház énekkara, mely Engl D. H.-nak: „Légy hű

mind halálig . . .“ kezdetű énekét adta elő. A beiktatott lelkész pedig fellépett a szószékre s

II. Tim. I. 7. alapján elmondotta székfoglaló beszédét. Az oltári áldás és egy kimenő ének fejezte be az ünnepséget, mely után a főesperes és az esperességi felügyelő, valamint a váci egyház tisztviselői Ursziny Arnold egyházi felügyelő vendégszerető házánál találtak szives fogadtatást.

— A felruházott hadnagy. Olvasóink emlékezhetnek arra az originális kérvényre, a melyet Papteknös Márton 48-as hadnagy, ma becsületes hentesmester a nógrádi vár alatt, adott be a városhoz s a melyben egy uj uniformist kér, mert ötven év alatt elkopott a régi. A város tanácsa nem utasíthatta el a ritka kérelmet és igy nagy örömet keltett az öreg 48-as tisztnek. Budapesten egyik egyenruha szállítónál vettek neki nem csak uniformist, de a sarkantyútól felfelé egész a csákóig mindennel ellátták, a mi a városnak közel 200 koronájába került. A ruházatban csak az a bökkenő, hogy az teljesen modern, mert 48-as hadnagyi öltözetet már nem lehet kapni. Papteknős Márton erősködött, hogy ez a város által szerzett uniformis is teljesen megfelel neki s nincs az a hatalom, mely ő róla lehúzza. Át is vette köszönettel, viselje egészséggel.

— Az érettségiek. A helybeli főgimnáziumban az elmúlt héten kezdődtek az Írásbeli érettségiek s szombaton be is fejezték azokat. Az írásbelire megjelent 46 tanuló, ezek közül 22 Vácon végezett, négy ismétlő tavalyról és húsz növendéket a rákospalotai Wagner-intézet hozott érettségezni, minthogy Wagner növendékeit a kultuszminiszter a váci főgimnáziumhoz küldte az érettségit letenni.

— A védkötelesek házassága. A

védköteles házasulok nősülhetéséről a belügyminiszter körrendeletét bocsátott ki. A rendelet főbb pontjai a következők : A védköteles korban álló egyének házasságkötése alkalmával díjmentesen kiállítandó igazolványt kell követelni arra nézve, hogy a nősülendőnek a védtörvény szempontjából nősülési engedélyre szüksége nincs. Minthogy azonban a házasuló felek érdeke kívánatossá teszi, hogy a kérdéses igazolvány hivatalból adandó belyegmentes értesítéssel is helyettesíthető legyen, ennélfogva az esetre, ha az érdekelt felek akár személyesen, szóval, vagy Írásban, akár az anyakönyvvezető, vagy községi jegyző útján hivatalos utón azt kérik a sorozójárás illetékes tisztviselőjétől, hogy a nősülendő áltál megjelölt anyakönyvvezetőt hivatalos utón értesitse arról, hogy a nősülendő nősülési engedélyre nem szorul, a nevezett tisztviselő a kérdéses értesítést hivatalból és ennek folytán bélyegmentesen késedelem nélkül megadni tartozik.

— Diákjaink a tornaversenyen.

Áldozó-csütörtökön, e hó 21-én tartják meg a kerületi tornaversenyt Esztergomban, melyen a váci főgimnázium válogatott tornászcsapata is részt vesz. A diákok Haris Béla tornatanár vezetése alatt állandóan gyakorolnak, hogy dicsőséggel térjenek vissza a versenyről. Ösz- szesen harminchatan vesznek részt az esztergomi tornaversenyen a váci főgimnáziumból, a melyre tudvalevőleg nagyobb anyagi segítséget szavazott meg a város tanácsa. Egyúttal a helyen rektifikálni kell múltkori hírünket, hogy a főgimnázium tanulóifjúsága először vesz részt versenyen. A tény az, hogy már a millenáris versenyen is megjelentek a fiatal tornászok s akkor elismerő oklevéllel tüntették ki őket, mit a gimnáziumunkban emlékűi őriznek.