Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-03-30 / 13. szám

4

Váci Hírlap

csak a gyári alkalmazottak ragaszkodását érdemelte ki, hanem városunk társadalmának is kedvelt alakja volt, kinek távozását ma is sajnálattal tapasztaljuk.

— Közgyűlés a Kaszinóban* Kedden délután három órakor volt a közgyűlés a Kaszinóban. A szép számmal megjelent tagok élére Helc Ferenc állott mint elnök, ki miután üdvözölte a jelenlevőket, a tárgysorozat egyes pontjainál felkérte dr. Freysinger Lajos egyesületi igazgatót az ügy előadására, ki első sorban is megemlékezett az elmúlt évekről, melyet párhuzamba állított a folyó évvel. Itt említette az ifjúságot s megdicsérte őket azért, hogy annyira fellendítettek a Kaszinó életét s nagy számuknál fogva az egyesület anyagi viszonyainak érdekét is nagyban elősegítették. Majd a zárószámadást tárgyalták s megadták az igazgatónak és a pénztári tisztviselőknek a felmentvényt, mely után a költségvetés tárgyalása következett. Azután pedig Bihary Károly és Zádor Endre ama’ indítványát fogadták el határozatiig, hogy a Kaszinó március 15-én tűzze ki ezután a magyar nemzeti lobogót, a mi, hogy eddig kitűzve nem volt, annak oka természetesen nem a Kaszinó közönyösségén múlott, hanem azon sajnálatos körülményen, miszerint a kör oly szegény anyagi viszonyok között volt, hogy még egy hozzá illő zászlót sem csináltathatott magának. Végül alelépő választmányi tagok helyébeazujak választása következett. Megválasztattak: Helc Ferenc, Krakker Kálmán, Borbély Sándor, Hajdú Károly, Dercsényi Dezső és Baráth János. Szám- vizsgálókká : Trümmer Sándor, Krenedits Ferenc és Bihary Károly. Ezzel a közgyűlés véget ért.

— Püspök a fegyh.ázban. Grófpüspökünk gondoskodott arról, hogy a fegyház szerencsétlenei a húsvéti időben a lelkiekben megerősítést nyerjenek. Egyik jezsuita atyát megbízta, ki aztán háromszor tartott prédikációt a fegyenceknek. Szerdán hivatalosan is bejelentették Balkay igazgatónak, hogy aznap este a püspök is megjelenik a fegyintézetben a prédikáció meghallgatására. A grófpüspököt a tisztviselői kar élén az igazgató fogadta, mely után a kápolnába vonultak. A lelki oktatás után a püspök áldást osztva hagyta el a szerencsétleneket :

— Kik az önkénteseink? Nyolc önkéntes került ki az ez idei sorozásból városunkban. Az első korosztályból Staff Károly, Meiszner János, Mihalovics Ferenc, BezdeJc Kálmán, Szungyi Gábor és Vörös Károly, a másodikból Belesek Henrik, a harmadik korosztályból Korpás Ferenc lett egy éves önkéntes.

— Kik voltak igazolatlanul távol a sorozásról? Dr. Göndör Sándor főjegyző, katonai előadó közli velünk, hogy az első korosztályból Bódi Sándor, Kolozsvári Ferenc, Stefanek József, Divicsek János, Frei Juda Jakab, a másodikból Lakatos Márton, Jankovics József, a hárinadik korosztályból Hipsch János, Lőwinger Jenő, Kohn Juda, Vigh János és Danczer Ödön állitáskötelesek voltak igazolatlanul távol az idei fősorozásról. A kik ezek hol tartózkodásáról tudomással birnak, az előadónál jelentsék be.

— Egy hires könyvtár városunkban. A váci országos siketnéma-intézet százéves fenná'lásának megünneplését serényen készítik elő az intézet igazgatóságában. Volt módunkban egymásután elsorolni, hogy ez alkalommal mily ünnepségek folynak le városunk falai közt s most megemlékezhetünk arról, hogy a jubiláris ünnepségeknek maradandó emléke is lesz Vácon. Az intézet nagy nevű alapitója, Jóleszi Gházár András ugyanis hatalmas könyvtárt hagyott hátra, melyet mindez- ideig a rozsnyói evangélikus esperesség kezelt. Ez a könyvtár több mint háromezer kötetből áll, melyek közt számtalan Gházár kézírása s bepillantást engednek a nemes gondolkozású alapitó terveibe. A jubiláris ünnepségek során felmerült az az eszme, hogy ezt a nagy könyvtárt a váci intézet méltó megőrzésre nem kaphatná-e meg. Hosszas tárgyalások következnek erre s Borbély Sándor igazgató érdeme, hogy fáradhatatlan buzgalmával azt ki is vitte s a váci siketnéma-intézetnek Gházár könyvtárát megszerezte. Gácsér József és Szottfrid József ta- I nárok a héten utaztak el Rozsnyóra átvenni a hírneves könyvtárt, melyet már a legközebbi napokban Vácra fognak szállítani. Lesz alkalmunk ismertetni bőven e könyvtár tartalmát, ma csak örömmel jelezzük annak megszerzését, mely újabb nevezetessége lesz a mi városunknak.

— Huszár Béla otthon. Huszár Béla keszegi földbirtokost tudvalevőleg múlt évben a Schwartzer-féle gyógyintézetbe vilték s mind ez ideig ott is ápolták. A földbirtokos egészsége helyre állt úgy, hogy hazahozhatták. A család múlt vasárnapon ment le dr. Csálcy Tivadarral az intézetbe, honnan a gyógyult beteget otthonába, Keszegre szállították.

— Purim. A zsidók farsangját, a mit az idén vasárnap, e hó 23-án ünnepeltek, purim- nak nevezik. Az ünnep históriája az ótestamentum szerint ez : Ahasvér király, a ki valószínűleg papucsférj volt, jókedvű állapotában olyan vakmerőségre vetemedett, hogy megüzente világszép feleségének, jönne el közéjük és mutassa be az egész borozó kompániának szépségét mez nélkül. Az asszony nem jött, és ezért a hatalmas uralkodó elcsapta őt és ugyanakkor pipogya tanácsosai ösztönzésére törvénybe iktatta, hogy a háznál a férj legyen mindenütt az úr. Azután pályázatot hirdetett az ország hivatalos közlönyében a betöltendő királynői állásra és pályázati feltételül csupán azt kötötte ki, hogy a pályázó szűz szép legyen. Közben a közigazgatás kereke nem pihent, de Hámán miniszterelnök egy szabadelvű rendeletet adott ki, a mely szerint az országban lakó összes zsidókat agyon kell ütni. A király fontosabb ügyekkel volt elfoglalva; három esztendeig válogatott feleségben és választása Eszterre, a szép zsidó lányra esett, a kinek nagybátyja Mordechai, a zsidóság egyik vezető embere volt és ez felhasználta a királynénál befolyását, hogy a rendelet visszavonas- sék, sőt mi több : a miniszterelnökre nagy korrupciókat sütött ki, a mely visszaélések folytán ő excellenciáját felhúzták ugyanarra az akasztófára, a melyet ő készíttetett Mordechai- nak. A kormányzásban természetesen a királyné nagybátyja következett, a ki — az ó testamentum szerint — nem üldözte a zsidókat. Annak örömére, hogy a halálthozó rendeletet visszavonták, ünnepük zsidó polgártársaink a purimot (sorsünnepet) és ezt meglehetős vidáman és kedélyesen ülik meg és részt kérnek az ünnepből azok a felvilágosultabb zsidók is, a kik a böjti napokról rendesen el szoktak felejtkezni.

— Az apa bűne. Lapunk zártakor küldi tudósítónk a következő szűkszavú dróthirt: Rettenetes bűnnek jutott nyomára a szobi csendőrség. Egy Horvát János nevű emberről van szó, meg 12 esztendős tulajdon Borbála nevű leányáról, a kit agyonütéssel való fenyegetésekkel tönkretett. Ez tavaly volt és mikor a kis leánynak gyermeke született, az aljas ember mind a kettőt meg akarta ölni. Ekkor öt esztendős Erzsébet nevű leányáig került a sor és felesége, a gyermeke anyja, megtudta

a dolgot. Szólni azonban nem mert, mert félt, hogy baja esik. A szörnyű bűnlajstrom még nem ért véget; az állatember lelkét gyilkosság is terheli. Múlt hónapban a csecsemőt, a ki már három-négy hónapos lehetett, megölte. A szobi csendőrség érdeme, hogy ez állatember a törvény elé kerül. Neszét vette a dolognak és Horvátot letartóztatta. Horvát öngyilkosságot kísérlett meg, de ebben megakadályozták és beszállították a vamosmikolai járásbíróság börtönébe.

— Ismét a kötőszövőgyár. Nem szívesen foglalkozunk a kötőszövőgyár ügyeivel, mert ha egy-egy hir megjelenik arról, úgy ártatlan emberek kerülnek bajba s idő telik bele, mig a vád alól magukat tisztázni tudjak. De kénytelenek vagyunk írni róla, mert egymás után kapjuk a felszólító leveleket, a panaszos hangúakat s ha most ezek tartalmát közzé teszszük, az indít arra, hogy a gyár igazgatósága a panaszokat orvosoltatja. Egyik levél azt panaszolja, hogy tizennégy óra most is a munkaidő a gyárban. Igaz, hogy csak az dolgozik az órán túl, ki erre vállalkozott, de miért nem vesznek fel több munkást, hogy ebben a keresetszűk világban mások is egy kis jövedelemhez jussanak. Ity viszonyok mellett rendkívül rossz a szellőztetés s nem csoda, hogy a kötőszövőgyár alkalmazottai szerfölött megterhelik a betegsegélyző pénztárt, annyi a beteg. Egy másik levélíró arról tesz említést, hogy a tűzveszély meggátlására alig van valami készletük. Tudjuk, hogy ez a gyár alig erőlteti meg magát, mikor derék tűzoltóinkat segélyezi, pedig ezek már nem egyszer mentették meg attól, hogy ezrekre menő káruk ne legyen. Hát ha érzéke nincs is a gyárnak az iránt, hogy a tüzoltótestületet segélyezze, legalább a hatóság rendelje el a vizes lajtok felállítását s egyúttal létrák és kéziszivattyúk beszerzését. Ez a legkevesebb, mivel a gyár tartozik maga, a rendőrhatóság pedig a köz- biztonság iránt. Egy másik levél azt panaszolja, hogy a gyár igazgatója levétette az aranyos betűkkel feltett cimiratot, mely a homlokzaton jelezte, hogy ez az első magyar szövő és kötőgyár. Hozzáteszi, hogy talán szégyenük a gyárban, hogy ott volt az első magyar a címben s ezért vették le. Van egy levelünk, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy az elkészített csatornákat a kocsik rorgálják, mert a földet lehordta az eső s könnyen megeshet, hogy gondatlan felügyelet alatt a drága csatorna bedől. Szóval van elég panasz, mely két oldalra is tartozik ; kíváncsian várjuk, honnan kapnak a panaszkodók orvoslást.

— Uj vonat. Sokszor hallottuk már azt a panaszt, hogy ha valaki Budapesten marad hét óráig este, úgy csak a tiz óra negyven perei vonattal térhet haza, mert előbb nincs vonalunk. A máv. igazgatósága ezért április elsejével ismét életbe léptette a 154. számú vonatot, mely e naptól kezdve pont nyolc órakor este indul Budapestről és Vácra kilenc órakor érkezik. Minthogy ez a vonat Vácnál nem megy tovább, alkalmat ad arra is, hogy ne a korai esti gyorsvonatot kelljen használ- niok azoknak, kik még az nap akarnak a fővárosba visszatérni. Április elsejétől tehát kilenc óra huszonkét perckor is fog egy vonat állomásunkról a fővárosba indíttatni.

— A betegsegélyző közgyűlése. A kerületi betegsegélyző pénztár múlt vasárnapon tartotta évi közgyűlését, miután az előzetesen kiirt határnapra kellő számban nem jöttek össze a tagok. GindVich József elnökölt s bizony eléggé kellemetlen helyzetben volt, mert alig néhányat), ezek is az igazgatóság tagjai, voltak együtt. És előállott az a