Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-03-23 / 12. szám

meg a témátok jövedelméből. Az 1901-ik évi bemutatott számadások megvizsgálására az iskolaszék Balás Imre, Meiszner János és Mio- kovics Antal iskolaszéki tagokat kérte föl. Az alsóv. ovoda-termének uj padlózása ügyét ez alkalommal felfüggesztette az iskolaszék, mert tekintettel a rohamosan növekedő tanu­lók számára, beszéd esett arról, nem kellenék-e az ovoda termét iskolaszobává átalakítani és az óvodára nezve megkérni a városi tanácsot, hogy az óvodának áthelyezéséről mielőbb gon­doskodnék. Gindrich József a menhely felügye­lője a menhely elkerítését sürgette, az elkerí­tést elvileg az iskolaszék helyeselte és az ügy­nek mikénti kivitelét, a költségterv bemutatása után a jövő gyűlésre halasztotta. Egyházi el­nök ezután felhívta az iskolaszéki tagok figyel­mét az iskolák látogatására, mely után boldog húsvéti ünnepeket kívánva a gyűlést bere­kesztette. — A Kubiczky-affér. Ismeretes, hogy Kubiczky György igazgató az ipar és keres­kedelmi bank ellen sértő kifejezéseket hasz­nált nyilvános helyen. Éppen Kubiczky György kezdeményezésére békésen, lojális nyilatkoza­tokkal akartak az odiózus ügyet elintézni, de éppen az ő merev viselkedésén tört meg az. Az intézet igazgatósága ezért nem hagyta meg- torlatlanul, mert Révész Béla ügyésze által Kubiczky György ellen a váci kir. járásbíró­ságnál a bűnfenyitő feljelentést megtette. Annak idején a tárgyalásról beszámolunk olvasóinknak. — Közgyűlés. Az Első Alt. Ipartársulat március hó 31-ik napján, teljes számú meg nem jelenés esetén a rákövetkező vasárnap délután 2 órakor tartja saját helyiségében közgyűlését a következő tárgysorozattal: (Há­rom tag kinevezése a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére.) 1. Elnöki jelentés. — 2. A számvizsgáló-bizottság által felülvizsgált 1901. évi zárszámadás és leltár előterjesztése. — 3. A pénztári felmpntvény megadása, vagy meg­tagadása. — 4. A választmányi indítvány. — 5. Költségvetési előirányzat 1902. évre. — 6. Netáni indítványok az alapszabályok 16. §. értelmében. — 7. Az elnök, alelnök és az összes választmány leköszönése. — 8. 3 évre j újbóli választás a 13. §. értelmében. 9. 3 számvizsgáló választása all. §. értelmében. — Utóállitási napok. A 32. számú hadkiegészítő kerületben Pestvármegye szá­mára működő állandó sorozó bizottság mű­ködési tervezetét az 1902/1903. évre most ál­lította össze, mely tervezet a következő : 1902. május 15, julius 17, augusztus 7, szeptember 4, október 23, november 22, december 18; 1903. január 22 és február 17. A működés helye : Budapest (Mária Terézia laktanya); a sorozó bizottság polgári elnöke: Bellaágh Imre kir. tanácsos, orvosa : Dr. IlirJcó László t. főorvos, a működés kezdete: délelőtti 9 óra. Ezeken a napokon jönnek sor alá: az önként beállók, 20 évesnél fiatalabb egyévi önkéntesek, valamint azok, kik valamely ok­ból a fősorozásról elmaradtak. — Esküvő. F. hó 16-án esküdött örök hűséget Döme József székeskáptalani számtiszt Döme Kamilla tanítónőnek Budán. — A sport-klub választmánya f. hó 27-én (csütörtökön) ülést tart, melynek tárgya az április hó 1 -ével megnyitó vívó-tanfolyam kérdése. — Uj adókivető bizottság. A pénz­ügyminiszter 14664. számú elhatározásával a váci kir. adóhivatal területén 1902—1904. évekre alakított egyenes adókivető-bizottság el­nökévé Nikitits Sándor, rendes tagjává Preszly Gyulát, ki egyúttal a bizottság h. elnöke, Racsek Jánost, póttaggá Tragor Jánost ne­vezte ki. 6 _________ Váci Hírlap — Meglopott huszárkapitány. Kiss Aladár honvédhuszárkapitányt meglopta a szobaleánya. Egy gyönyörű ezüst cigarettatár­cát vitt el s meg is szökött. A rendőrség körözi ! a tolvaj leányt. — Csendélet Kisvácon. A kis váci csendet aklakbetörések zavarták az elmúlt héten. Kurdi Bálintnak hat ablakját verték be. Balint bácsi elment a rendőrkapitányhoz, megtette a jelentést s most a tettes ügye már a bíróság előtt van, hol idegen vagyon ron­gálásáért vonják kérdőre. — Azokat a t. előfizetőinket, kik­nek meg van még a múlt vasárnapi (márc. 16.) Váci Hírlap-ja, tisztelettel kérjük, adják át nekünk. Huszonnégy fillérrel visszaváltjuk. — Színészek jönnek. Bokros József társulatát, mely egy hónap előtt játszott ná­lunk, szívesen fogadta közönségünk. Ez a pártfogás bátorította fel őket, hogy újra el­jöjjenek. Mint értesítenek, ismét két előadást fognak tartani és pedig husvét első és má­sodik napján a Kúria nagytermében. Szigeti régi jó darabja A szerelem és örökség, vala­mint a városligeti szinkőr nagy hatású bohó­zata A hippnotizált anyós fognak a két estén j színre kerülni. — Zimándi könyve. A váci népkönyv­tár őre többször hirdette, hogy bármily csekély értékű könyvet szívesen vesz a könyvtár a nemes szivű adományozóktól. Nemrégiben egyik derék iparostársunk is fölajánlott egy pár könyvet a szép célra. A könyvek közé vélet­! lenül (nem rossz szándékból) belekerült vala­hogyan Zimándi úr Kossúth gyalázó szenny­irata is. Mikor a könyvtár-őr rendezte a mű­veket, kezébe akadt a jelzett irodalmi ocs­mányság is, tie a helyet, hogy a többi könyvek mellé sorozta volna (igen okosan), odaszólt az egyik városi tűzoltónak, hogy kerítsen egy csiptetővasat s dobja be azonnal a kályhába. A tűzoltó látván a könyvtár-őr kikelt arcat, I rosszat sejtve gyorsan engedelmeskedett, de | mikor már a könyv a tűzben volt, kiváncsi lett s utánna nézett, vájjon micsoda mű is lehetett az. — Ájnye, tekintetes úr, de borzasztó dolgok lehettek ebbe a könyvbe, még a tűznek sé köli — mondja egyszerre csak a tüzolto a rendezőhöz, mikor látta, hogy sehogy sem akar elégni a remek tartalmú irodalmi termék. Úgy kellett megpiszkálni a kályhát, hogy lángra lebbenjen valahogy Zimándi könyve. — A Ferenc-József keserűvizről igy nyilatkozik dr. Gebhart Lajos, (Budapest,) egyetemi tanár és a székesfőváros tiszti főor­vosa : Rendkívül kedvező vegyalkatrészeinél fogva könnyen vétethetik és a többi budai vizekhez aránylag kevesebb mennyiségben és rövidebb idő alatt hoz kedvező eredményt létre, minélfogva mint igen hatásos levezető és hashajtóviz kiválóan ajánlható. A váci liöugex’maloiu x’észvóny- társaság; lisztái*ai. Asztali dara, durva A B sz. 31 kor. — fii., asztali dara, finom C sz. 29 kor. 40 fii., Ívirály liszt 0 sz. 30 kor. — fii., Lángliszt 1. sz. 29 kor. — 111., Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 28 kor. 40 fii., Zsemlyeliszt 3. sz. 28 kor. — fii., Elsőrendű kenyérliszt 4, sz. 27 kor. 40 fii., Közép kenyérliszt 5. sz.**26 kor. 80 fii., Kenyérliszt 6. sz. 25 kor. 80 fii. Barna keuyérliszt 7. sz. 24 kor. 80 fit. 71/2 22 kor. 80 fii., Takarmányliszt 8. sz. 11 kor. 80 fii., Korpa, finom E. sz. 9 kor. 60 fii. Korpa goromba G. sz. 9 kor. 60 fii., ÖCSÚ 10 kor. — fii. Gömöri Havas Adolf emlékiratai. u. Mi már régen észrevettük, hogy az erdő szélén valami mozog, gondoltuk, hogy egy juhnyáj, de jobban közeledvén lovas embere­ket vettünk észre ki-kibuj ni a sűrűségből. Ekkor már tisztában voltunk, hogy ezek bri- gantik és a mélyedésben akarnak bennünket megrohanni. Erre kapitányunk és mi magunk is dühösek lettünk és felrohantunk a szemben levő dombra és jól irányzott sortüzet küldtünk a szomszéd dombon álló és folytonosan tüzelő brigantikra, mig a másik szakasz oly sebességgel rohanta meg szuronyt szegezve, hogy kétségbeesett ordítások közölt szaladtak be az erdőbe és sebesültjeiket lóra rakva eltűntek. Aznap este főhadiszállásunkra indultunk és reméltük, hogy néhány napig pihenhetünk, de nagy volt meglepetésünk, midőn másnap parancsot kaptunk, hogy volt állomásunkra azonnal vissza kell mennünk. Visszamentünk tehát és újból huszonöt napot töltöttünk a testet —lelket ölő és végpusztulásnak indült vidéken. A csárdánál levő őrségen voltam egy nap, midőn az őrszem jelentette, hogy egy csapat fegyveres ember közeledik, rögtön egy portyázó csapatot küldtem kifürkészni. Rövid idő múlva azonban jelentést kaptam, hogy a közeledő csapat nem más, mint egy olasz század, mely 300 újoncot kisér be Nápolyba. A kapitány lóháton előre nyargalt, a mint az előcsapatja az én embereimmel találkozott és a nekem szóló parancsot, mely szerint hozzájuk csat­lakozni és őket egész Salermo nevű városba elkísérni kötelességünkké tétetik, onnan pedig főhadi szállásunkra Nocerába, azaz hazafelé mehetünk, mit mi nagy örömmel fogadtunk. De miután kapitányom nehány emberrel és a podgyászszal a faluban volt és a parancs nem az őrségnek, hanem a századparancsnok­nak szólt, rögtön beküldte, a kapitányt pedig embereivel együtt pihenésre kérte addig, még a kapitányom válasza, vagy ő maga el nem jön. Sokáig vártunk, de sem a válasz, sem a kapitány nem érkezett, úgy, hogy az olasz megunta a várakozást, útnak indult, meg­hagyta nekünk, hogy i mint készek leszünk, menjünk utána a tiz mértföldnyire eső fa­luba, a hol azon éjjelen át fog maradni. Még egy óra telt el, midőn az üzenet jött, hogy én az emberekkel menjek, ő pedig a podgyászszal és a betegekkel — mert ő is beteg — ott marad és majd más alkalommal jön. Én tehát huszonkét emberemet elrendez­tem, kellő elő- és utócsapat védelme mellett útnak indultam. Egy erdőn kellett keresztülmennünk, mely­nek egyik kanyarodásában egy kis forrás volt. Éppen lehajoltam, hogy nagyot igyam, mikor i» két lövés dördült el és a golyó alig egy hűvelyknyi távolságra tőlem a földbe fúródott. Első pillanatra azt gondoltam, hogy az én embereim abbeli örömükben, hogy hazame­hetnek, kezdenek bolondozni. De miután több lövés dördült el a sűrűből, mindjárt tudtam, hogy hányadán vagyunk. Nem volt mit tenni, mint az út mindkét oldalán a sűrűbe lövetni és folytonos tüzelés közben oly sebesen a mint lehetett előre haladni, hogy az erdőből kijö­hessünk, a mi szerencsésen sikerült is. A mint az erdőből kijöttünk, beszüntettük a tüzelést, várra, hogy történnek-e még lövé­sek. Miután meggyőződtünk, hogy a tüzelés megszűnt, siettünk rendeltetésünk helyére, a hova még igen jókor és szerencsésen értünk. De nem úgy az olasz kapitány, azt is ugyana-

Next

/
Thumbnails
Contents