Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-03-02 / 9. szám

D VÁGJ HÍRLAP küldött, a múzeumnak. Egy panaszos Írást adott át, mely 1795-ből kelt s a váci pinté­rek küldték az akkor Esztergomban székelt központi egyesületüknek s azt kérik, hogy a tiltsa el a város környékén dolgozó kontár­pintéreket a hordók készítésétől. — Felségsértés. Illovszlcy Márkus nem­régiben a Székesegyháztéren nagy botrányt csinált. Nemcsak a csendet zavarta meg, de az uralkodó személyét is gyalázkodó szavakkal illette. Az ügyészség elrendelte a felségsértő ellen a vizsgálatot. — Ajándékozás. A szegénykonyha ja­vára Lővinger Józsefné 10 koronát, Meiszner Rudolfné 5 koronát ajándékozott. Fogadják szives jóságukért az elnökség hálás köszönetét. — Az iparbank közgyűlése. A váci ipar és kereskedelmi bank szerdán rendkívüli közgyűlést tart, melyen az igazgatósági tagok tagok választása van napirenden. Múlt szá­munkban közöltük már a közgyűlési meghívót, de akkor nyomdahiba miatt a második pont­ban két igazgatósági .tag választása került, holott mind a hét igazgatósági tag választás alá esik. — Felolvasás. A váci I. ált. ipartársulat saját helyiségében ma, vasarnap felolvasást rendez. Tekintettel a megkezdődött szt. mis­siókra a kezdet nem 7, hanem 7112 óra után lesz. — Ékes magyarság. Napról-napra talál­hatnánk kereskedőt, iparost, a kit kiszerkeszt­hetnénk, mert magyar létükre német kör­leveleket küldenek magyar vevőinknek és ékes germán nyelven ajánlják áruikat. Számuk már mégis ritkább, mert a magyar közönség a sok bíztatásra mégis csak visszautasítja az ilyenek ajánlkozásait. Erre ezek a kereskedők magyar körleveleket készítettek. Hogy ezek milyenek, például álljon az egyik körlevélből mely teát ajánl, a készítési utasítása : Készítési utasítás. Veszünk az ezen tliea őtval ujjnak venni tudjunk és epen anyi hydey a hány kel csinálni 15—20 perczután hosszú főzdni, azután a tiszta thea fél pohárot veszünk korán és késön, csak teszek nem nagy meby csak kevesen meby inni. A hiszszük, ettől a teától éppen annyian fognak meggyógyulni, mint a hányán meg­értették, hogy azt hogy is kell használni. Hanzi a sörben. A sörivók panaszát, j hogy a sörmérésekben sörüket a csap alatti dézsába csörgött sörrel szaporítják, minisz- j teriumban is úgy látszik megelégelték. Szigorú | rendelet utasítja a rendőrhatóságot, továbbá a városi és járásorvosokat, hogy ezt a vissza­élést ellenőrizzék s 100 koronáig terjedő pénz- büntetéssel sújtsák az egészség elleni kihágás elkövetőit, akar hivatalból, vagy pedig magán- panaszra teszik meg az eljárást. Viasszaesés esetén, az illetékes pénzügyigazgatóság meg­keresendő. — A Ferenc-József keserűvizről igy nyilatkozik dr. Moeferdt Sámuel, Nagy- Szebenben, kórházi igazgató és törvényszéki orvos. A .Ferenc-József keserű-forrás féloldali hűdésben szenvedő betegeken tett nagyszámú kísérletek alkalmával a legjobb eredményeket mutatta fel. — Állatok vizsgálata legelőre haj­tás előtt. A földmivelésügyi m. kir. minisz­ternek valamennyi törvényhatósághoz kiadott körrendeleté szerint a közös legelőre kihajtása előtt valamennyi haszonállat szigorú orvosi vizsgálat alá vonandó. A mennyiben a községi elöljáróságok, vagy állatbirtokosok beteggyanus állatokról tennének jelentést állami állatorvo­soknak, kötelesek ezek rendszeres vizsgálatot foganatosítani és a szükséges szakszerű út­mutatást és netáni gyógykezelésre vonatkozó tanácsot az esetben is díjtalanul megadni, ha ragályos betegség esete nem volt megállapítható. — Idézetek a klasszikusokból. Quod licet Jovi, et licet bovi, szólt Jupiter, midőn bika alakjában megszöktette a szép Európát. — Isten veled, gyönyörnek sok lett volna, Isten veled, de mást akart az ég! igy vigasztalta a szeméres József Putifarné őnagy- ságát. — Enfin seul! ujjongott a férj midőn felesége elutazott a fürdőre. — Csak ne veszítse el a fejét, vigasztalta a derék pap a delikvenst, midőn a vesztőhelyre kisérte. — És mégis mozog! gondolta magában a verejtékében fürdő hadnagy, midőn táncba vitte ezredesé­nek kövér életpárját. — A látszat csal, szólalt a bankóhamisitó, midőn sikerült egy hamisít­ványa. A váci hengermalom részvény­társaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 32 kor. — fii., asztali dara, finom C sz. 30 kor. 60 fik, Király liszt 0 sz. 31 kor. — fih, Lángliszt 1. sz. 30 kor. — fii., Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 28 kor. 80 fii., Zsemlyeliszt 3. sz. 28 kor. — fii., Elsőrendű kenyérliszt 4. j sz. 27 kor. 60 fii., Közép kenyérliszt 5. sz. 27 kor. — fii., Kenyérliszt 6. sz. 26 kor. 20 fii. Barna kenyérliszt 7. sz. 25 kor. 20 fii. 71/2 23 kor. — fii., Takarmányliszt 8. sz. 12 kor. 40 fii., Korpa, finom F. sz. 9 kor. 90 fű. Korpa goromba G. sz. 9 kor. 60 fii., Öcs« 10 kor. — fii. Irodalom. Mai tárcánk, ép úgy mint a múlt heti, érdekes könyvnek egyegy fejezete. Szigetiig Lajos volt honvédfőhadnagy irta, ki egész múlt év végéig a buroknál harcolt s most egy jókora könyvben adta ki éleményeit. Élénk szemmel vizsgálva, le van ebben a könyvben írva több nagy csata, a burok, angolok harc modora és sok érdekes dolog, mi erre a hires háborúra vonatkozik. A mai tárcánkat ajánljuk olvasóink figyelmébe s ha megtetszik, rendel­jék meg a könyvet, melyet három koronáért a szerzőnél (Budapest, Vili. Józsefkörut 50.) kaphatnak meg. Az alinamoly elleni védekezés. Egy nagyon érdekes könyvecske jelent meg, melyet bárki teljesen ingyen, minden előleges vagy utóköltség nélkül megszerezhet, ha egy levelező­lapot ir a következő címmel : Földmivelésügyi Minisztérium, Országos Gyümölcsészeti biztos Urnák. Mindenki tudja, hogy az almamoly olyan ellensége az alma, részben a körteter­mesünknek, hogy miatta az ország sok részén ezen gyümölcsöt, hogy férges ne legyen, ter­meszteni nem lehetett. A minisztérium gyü­mölcsészeti szakosztálya akart segíteni ezen a nagy csapáson, midőn egybefoglalta az alma­moly fejlődésének ismertetését és az ellene való védekezést s minden gyümölcstermelőnek in­gyen rendelkezésére bocsátja. Gömöri Havas Adolf emlékiratai. 21. Egy perc alatt fegyverben állott az egész század és egy félszázadból álló őrjárat lett ki­rendelve a dolog miben létét kipuhatolni, melyhez én is csatlakoztam. Alig értünk a faluba, a helybeli nemzetőrség kapitányával találkoztunk, kitol megtudtuk, hogy a Vezúv kitört, hirt küldvén az örtanyára és egy tiszt­társammal és tizenkét emberrel a legközelebbi hegy csúcsára siettünk, a honnan e nagyszerű tüneményt kényelmesen nézhettük. Órákig bámultuk a nagy természet e bor­zasztó remekét, azon meggyőződésre jöttem, hogy az ember szó és tehetség hiányában nem képes visszaadni azt, a mit a természet játék gyanánt mutat be parányi teremtményeinek és erre csakugyan ráillik e mondás: Azt leírni nem' lehet, azt látni kell. Soha látvány nagyobb benyomást nem gya­korolt reánk, sokáig maradtunk minden szó nélkül, mintha oda lettünk volna kötözve és csak akkor éreztük a nagy hatást, midőn haza­felé indulva, oly nagy gyöngé^éget és reszke- tettséget vettünk észre tagjainkban, hogy alig tudtunk hazamenni. Forte Greco szép városka ez alkalommal majdnem végkép elpusztult. A lerohanó láva embert, házat, szóval mindent, a mi útjában állott, megsemmisítvén, vagy magával ragadván. E kitörés egyike volt a legnagyobbszerűeknek 2000 év óta, a mikor Pompei és Herkulamum szép városokat vég­kép eltemette. Ez esemeny után nem sokáig maradtunk állomásunkon, törzstanyánkra lettünk beren­delve és néhány heti itt tartózkodásunk után Kalábriába indultunk, a hol a brigantik any- nyira elszaporodtak, hogy egyes helyiségeket egészen kiraboltak, némelyeket pedig oly szoros őrizet alatt tartottak, hogy az emberek még a falu végéig sem mehettek bántalom nélkül. A mint a narancs, citrom, füge és olajfa dús kisebb lapályokat elhagytak, a pompás országutakon a magas kalabriai hegyek közé 'jöttünk. A helységek itt egész más alakot vesznek magukra a helyett, hogy a hegy tö­vébe, vagy a völgybe lennének építve, mind­annyi vagy a magas hegyek ablakába, vagy pedig azok csúcsai közt vannak, melyek messziről úgy néznek ki mintha egymás tete­jébe volnának építve. A hegy csúcsát rendesen vagy még használatban levő vár, vagy pedig annak romjai foglalják el. A felmenet igen szegényes lehet egy roman­tikus érzelgőre nézve, de egy katonának, a ki egész nap masírozik és a ki a falat látva, azt reméli, hogy legfeljebb egy kis negyedóra múlva kipihenheti magát, még másfél óráig kell a kacskaringós utakon fáradnia még rendeltetési helyét eléri. Az ily helységekben ritkán szokott lenni kút, vagy forrás és az emberek sokszor órajárásnyira kénytelenek menni vízért, a te­hetősebbek öszvéren, a szegényebbek pedig sajat hátukon hordjak. Szekeret, talyigát, vagy más e féle járművet itt nem lehet látni, a mi kevés földjük van, az mind meredek hegy ol­dalába fekszik és oly köves, hogy azt szántani nem lehet, csakis kézzel kapálliatá fel és bú­zával, vagy kukoricával vetik be. Tavaszkor a gabonát úgy gyomlálják, mint nálunk a répát. Láttam azonban egy helyen sajátságos szán­tást, t. i. egy szarvú kerék nélküli fa ékebe két ember volt befogva, a harmadik pedig a szarvát fogta. A nép itt igen szegény, piszkos s rongyos, de szép termetű és kivált a nők igen csinos arcúak. Sajátságos még az is, hogy a nők minden terhet fejükön hordanak, igy például majdnem mázsányi nehéz facsomagot, vagy pedig szenes zsákot négy-öt mértföldnyi tá­volságról, magas, sziklás és meredek hegyek­ről és oly gyalogutakon, hogy más idegen ember teher nélkül alig képes menni. Ezzel leginkább a hajadon leányok, vagy fiatal me­nyeskék foglalkoznak, a kik elragadó szép dalolás közt nagy teherrel a fejükön és me­zítláb ugrálnak egyik szikláról a máiikra. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents