Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-10-19 / 42. szám
Tizenhatodik évfolyam. 42. szám. Vác, 1902. október 19. Előfizetési árak: Egész évre ....................... 12 korona. Negyedévre..............................3 korona. Egyes szám ára .... 24 fillér. Megyeien minden vasárnap. VÁC ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: Kovách Ernő. Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Papnövelde-utca 6. szám alatt. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Nyilt-tér sora 60 fillér. városunk évszázados intézetében a fele- baráti szeretet erős vára állott már akkor, mikor Franciaországot kivéve Európa többi államaiban hasonló intézet felállításának terve még csak a legjobbak elméjét foglalkoztatta. A múltba visszaszállítani az évfordulón és a nemes lelkű alapítók emlékét megörökíteni szép és kegyeletes dolog és legelső sorban városunk polgárságának kötelessége, hisz az ünnepély fénye az anyaintézet dicsőséges múltja beragyogja városunkat is. Hálás szívvel kell áldoznunk az alapítók emlékének, hogy szép és nemes ! tervüket a mi városunkban valósították meg. Reményükben nem csalódtak, most az intézet erősödött, fejlődött, a mostoha sorstól sújtottak ezreit nevelte, gondozta, tette őket emberekké és a város sem szűnt meg sohasem az intézetet minden erejével támogatni. Száz év nagy idő a népek életében is, annál nevezetesebb, emlékezetesebb a lefolyt évszázad Magyarország történetében. Hisz tudjuk valamennyien, hogy Magyarország újjászületésének, megerősödésének ideje. A hosszú harcok után néhány, békés munkában eltöltött évtized eredményeként csak most kezd kibontakozni a jövő képe, az erős, hatalmas, modern magyar állam kitűnő iskoláival, szépen berendezett kulturintézeteivel, fellendülő iparával, kereskedelmével. A váci siketnéma intézetnek van felavatandó szép uj palotája, melynek ormain a háromszinű trikolorunkat büszkén lobogtatja az őszi szél: az uj Magyar- ország képe. békés szomszédságban tzódik meg a százéves régi i,. gy a hazaszeretetnek, Magyarországnak humanizmusnak egyformán oltára legyen mindakettő s mikor tanárai a növendékekben hosszas fáradság után felébresztik az emberi öntudatot, beléjük varázsolják a sors állal megtagadott értelmet: a magyar hazának, a magyar fajnak imádatát, szeretetét csepegtessék lelkűkbe. Lux perpetua. (Jólészi Cházár András emlékére.) 1902. október 19. Ünnepi díszt ölt Vác, zajos, a lás püspöki [város . . . Ünnepel egy ország . . . Ünnepe ritka manap ! Nem koronás fő, nem vala mágnás, nem [bíboros pap S ünnepelik mégis mit teve, — század után ... Gyógyított vakokat, bénákat egykor a Jézus S ő, akit ünnepelünk, Jézusi müvet emelt: „Szóljanak a némák és értsenek a siketek szót !u Erre hatott Cházár, tett sokat és — aratott: Szálának a némák, siketeknek lelke világol . . . És e világosság fénye nevének örök.“ Gábor diák. A siketnéma intézet ünnepén. Vác város ünnepel és lobogó-diszt ölt 1902. évi október hó 19-én, a siketnéma intézet alapításának százéves jubileumán. Ez a százéves évforduló fennen hirdeti az egész világ előtt, hogy az ezeréves magyar állam a humanizmus szolgálatában a művelt nyugat összes nemzetei közül a legelső helyen küzdött és A siketnémaintézet alapítása. (Részlet a jubileum alkalmára kiadott emlékműből.) Cházár András javaslatát a király a maga --^egészéiben azon egy pontnak kivételével, hogy a tervezett intézet Rozsnyón állittassék fel, elfogadta és a magyar helytartó-tanács utján 1880. okt. 27-én 24112 sz. alatt az ország összes törvényhatóságaihoz a következő rendeletet intéztette: „Főméltóságú, Főtisztelendő, Tekintetes és Nagyságos, jeles és kegyes, általunk tisztelt Urak! A magyar és német nyelvben nyomtatásban megjelent 60 példányban csatolt értesítés a bécsi császári királyi országos siketnéma-inté- zet célját, szervezési szabályzatát és elrendezését tartalmazza, nemkülönben vázlatos rajzát adja azon tervnek, a mely szerint Magyarországon is hasonló intézetet kellene létesíteni. Az említett ismertetésből nyilvánvaló, hogy ezen intézetre szükség van és pedig azért, mert ily nevelő-intézet nélkül azon szerencsétlen emberek, kiktől a természet a hallást és beszédtehetséget megtagadta s a kik természeti és az emberi társaságon kívül álló helyzetükben tudatlanságban nőnek fel, tétlenségekben és minden erkölcsi és vallásos ismeretek hiányában, szellemi képességeik s testi állapotukhoz képest — hacsak erővel nem tartatnak vissza — többnyire saját vágyaikat, természeti ösztönüket követik; ellenben, ha rendszeres nevelésben részesülnek és taníttatnak s ily módon értelmi tehetségük, testi képességeik, a vallásról és erkölcsről nyert ismeretek és a tudományok mivelése által mozgásba hozatnak s tevékenységre ébresztetnek, akkor úgy magukra, mint polgártársaikra nézve is hasznosakká válnak. Ő Felsége szokott atyai gondosságánál fogva ily hasznos közintézetet akarván minden osztály és valláskülönbség nélkül létesíteni Magyarországon is, — Vác püspöki városban, mint oly helyen, mely az ország közepén fekszik s a mely helyet egészséges levegője és az élelmicikkek ottani árának mérsékelt volna is ajánl, — annak alapítását és felállítását elrendelte a következő hozzáadással: Ezen intézet a legmagasabb védnökség és ezen királyi helytartó-tanács közvetlen felügyelete és kezelése alatt fog állani, ugyanott a közalapítványi alapok valamely átalakítandó épületében egy év leforgása alatt fog felállit- tatni. Minthogy pedig a nevezett intézetnek belső felszerelésére és adománynyal való ellátására tetemesebb összeg szükséges, a melyet sem a királyi kincstár a most fennforgó szűk viszonyok közt, sem pedig, e különben is már meghatározott rendeltetéssel biró közalapítványi alapok nem szolgáltathatnak, Ő Felsége kegyesen elhatározni méltóztatott, hogy e célból, mit az emberi érzés is megkövetel, — a fennemlitett üdvös intézet szükségleteinek fedezéséhez, a polgári társadalom minden tagja saját ereje és tehetsége szerint való hozzájárulása kéressék fel. Erről fentcimzett uraságtok azzal értesittet- nek, hogy ismert bőkezűségük és emberi érzésüknél fogva mind maguk járuljanak önkéntes segélyadománynyal a nevezett intézet részére, mint pedig előzetesen ismertetve az intézet üdvös céljait, megfelelő hirdetéssel buzdítsanak másokat is a részvételre. Ezen kegyes adományok gyűjtésére nézve: Cházár András nemesnek, Gömör és más vármegyék táblabirájának, rozsnyói lakosnak, ki ezen ügyben buzgalmának és emberi nemes törekvésének már jeleit adta, — a részint általa, részint némely mások által ígért segélyek valósítására, valamint az egész országban való további gyűjtésre oly módon, hogy ez minden kényszer nélkül, csupán az ajándékozók jóindulatából történjék, akár személyesen és élőbeszédben, akár pedig a vidékekre küldendő levelezésben, — a király ő Felsége nevében felhatalmazás adatott azzal az utasítással, hogy hogy a készpénzben beszedett adományrészleFerencz-József keserüviz az egyedül elismert kellemes izű természetes hashajtószer.
