Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-10-05 / 40. szám
Váci Hírlap 3 egész jövő évi költségvetéssel néhány perc ■ alatt végez, annak realitását hagyja jóvá, de nem azt, hogy külömböző bizottságai, első sorban vezető eleme a pénzügyi bizottság nagyobb, a várost előre vivő eszmékkel ne álljon elő. Helyi és vidéki hirek. Október 6. Van-e magyar szív, amely el nem szőrül ezen szürke dátum láttára? a s van-e magyar kebel, amelyben keserű, fájdalmas érzések ne honolnának e napon ! Itt van újra és holnap, hétfőn megszólal majd széles e hazában, egyazon órában a zokogó zsolozsma, felszáll az oltárakor» az áldozati füst a tizenháromért ... A tavaszi szellő trikolort lenget, az őszi szellő sötét zászlót. A tavaszi szellő a szabadság hirdetője, az őszi szellő a rabság előhírnöke. Annak szivünkből örülünk, ettől egész lényünk fázik. És a magyar embernek mégis várva-várt napja a szomorú évforduló. Gyászban van már az egész természet, sűrű könnyet hullat a szürke égbolt és gyászol a nemzet. Ezt a napot benső kegyelettel gyászolja meg, hiszen ezen a napon, ezelőtt ötvenhárom esztendővel, áldozott le hazája szabadságának tizenhárom fényes napja, reménye . . . Vác város hazafias érzelmű közönsége október 6-át az idén is benső kegyelettel üli meg. Reggel a felsővárosi templomban gyászmise les/, amelyen min- •druki áldozhat nemzeti érzéseinek és a martir- Halált szén vedelt szabadsághősök emlékének ... — A. király névnapja. Tegnap, szombaton a király névnapján ünnepi nagy mise volt a székesegyegyházban, melyet Jung János felszentelt püspök mondott. A misén jelen voltak a városi, állami hivatalok fejei, a huszárezred tisztiüára, a tanúm njusag raik és tanítóik vezetése alatt. A város több épületén zászló lengett, az iskolákban szünet volt. Az alapítók emléke. Boriéig Sándor siketnémaintézeti igazgató felkérte azokat kiknek elődei alapítványokat tettek az intézet céljaira, hogy az alapítók aicképével ajándékozzák meg az intézetet. A felhívásnak eredménye is lett, mert legtöbben elküldték az arcképeket, melyeket nem rég helyeztek el az uj epület dísztermében. De az intézet máskép is gondoskodott arról, hogy a naőy nevű alapítók emléke az utókornak meg- örökittessék. Az intézet igazgatósága összeszedte az alapítványokat s kiderült, hogy 89 ilyen tétetett az intézet megnyitása óta. Ezek közt van Ferenc és Ferenc József királyok 20000 pengő forintos alapítványa, Két hatalmas márvány táblára vésették az alapítók névsorát, az alapítási évvel és összeggel együtt s ez a két vörösmárvány tábla most nyert elhelyezést a légi épület kapualjának két oldalán. Az utolsó alapítványt Jablonszlcy Vincéné, a két tábla elkészítőjének neje, tette s ezzel ez az alapit- ványnyal együtt éppen kilencven jótékonyságnak némán beszélő tanúi a hideg márvány táblák.-A leányiskola ügye. Sok, igen sok szó esett az utóbbi időben a grófpüspökünk által épitni szándékozott felsőbb leányiskolából. A városi tanács tudvalevőleg az építési vonal betartását kívánta, a mi az építést közel tízezer forinttal növelte volna. Ezért a grófpüspök kijelentette, hogy nem fog épitetni. A városi tanács, melyet véleménye szerint a legjobb intenciók vezettek, nehogy rosszindulattal vadoltassék, az ügyet a mai közgyűlés elé viszi s indítványozza, hogy határozatával szemben a közgyűlés engedje meg a mai határvonalak közt az építést. Arról van szó, hogy vái ősünk egy újabb kulturális intézménynyel szaporáitassék s e mellett a városi tanács nem is távolról sem akar útjába á 1 lani a grófpüspöknek, hogy ezzel jótékonysága gyakorlása elé akadályt gördítsen. Ezért bizonyára a közgyűlés meg is engedi az építkezést s I külön feliratban köszöni meg a püspöknek, S zaRítéTÓlZTIC.~TZgfuen~atr<± ts Keim lOgjcf, nugj attól a tervétől, hogy az intézetet nem építteti fel, álljon el s az építkezést mihamarább kezdesse meg, melylyel nemcsak a váci iparosokat, de később, az intézet megnyitásával, a szülőket fogja segíteni. — Uj jogtudor. Ifjú Krokker Kálmánt a múlt szombaton avatták jogtudorrá a kolozsvári tudomány egyetemen. Városunk legfialaaekente a védtelen cigány arcát cukros vízzel, logy belepjék a legyek. Persze kitudódott, hogy oi volt, akkor aztán a cigány baka megkapta ízt az elégtételt, hogy amazt meg ő hozhatta hasonló helyetbe. De a hogy a civil gúnyát felszedték, mindenik kibékült a maga haragosával és ment haza, hogy folytathassa az abba hagyott dolgát a ház körül. A kaszárnya udvara meg újra csendes marad, a mig a félénk regruták be nem állítanak azzal a nótával, hogy — októbernek első napján el kell masérozni ... _ , r r Polgar Géza. Egy természeti kincs. Magyarország a szélsőségek, a legritkább ellentétek országa. Valóban, ez ország oly gazdag még részben fölhasználatlanul heverő természeti adományokban; ez ország, me lyben az arany kalászok, az arany ércekkel s a tokaji bor aranyával hármas szövetséget kötnek; ezen ország egyúttal a legerőteljesebb gyógyforrások, a legüditőbb asztali vizek aiany földje s dicsekszik oly keserűvizzel, milyen különben az egész föld kerekségén nem fordul elő. Kiválóan a Ferencz József keserűforrás az, mely az utolsó évtizedek óta az orvosi világ növekedő figyelmét magára vonta és immár mint sokat használt elsőrangú gyógyszer évenkint több millió palackban mind a két félgömb országaiba, mindenüvé, a hol a civilizáció előrenyomult — szétküldetik. E természeti kincs, mely a mérföldekre terjedő fönsikból, a melynek közepén a Ferencz József forrás kutjai léteznek — oly gazdagon merittetik : évezredeken át ismeretlenül és fölhasználatlanul hevert. A budai hegység, melynek szőllőkkel bontott déli lejtőjén — lassú hajtással a hatalmas Duna-tükör felé a 1 e- rencz József forrás nagy, természetes keseru- viz-medencéi fekszenek, már a rómaiak idejében nem csak ismert, de szabályszerűlel te- lepesitve is volt; azonban bármennyit is fedeztek föl, építettek és alkottak a római légiók a nagy kincs mellett, melyet a budai déli fensik részben mocsaras rétege alatt rejtegetett, észrevétlenül és figyelmetlenül haladtak el. A hunok és avarok itt ütötték föl sátraikat, Mátyás király innen parancsolt egy fél világrésznek, a törökök itt tartózkodtak s mint egyetlen emléket az általuk fölállított budai hévfürdőket hagyták reánk, sőt meg a sza- dadságharc is ötven év előtt pirosrafesté itt a mezőket, a nélkül, hogy a földalatti kincs ismerve, vagy pedig épen fölhasználva lett volna. Csak az utolsó nehány évtized haladásának köszönhető, hogy a Ferencz József forrás gyógyhatásos vize még a legtávolabbi vidéken lakó szenvedő emberiség számára is hozzáférhetővé tétetett. Néhány lustrum előtt még elj labb doktora, kinek szívélyesen gratulálunk a megérdemelt kitüntetéshez, az első számú budapesti huszárezredhez vonult be önkéntesnek. — Névinagyarositó tanárok. A magyar siketnéma oktatás századik évfordulóját szépen, magyar emberhez illően ülik meg néhány an a siketnémaintézeti s rokon szakmájú tanárok közül. Berinza János és Klis Lajos igazgatók kezdeményezésére ugyanis többen elhatározták, hogy az ünnepségre meg- j magyarosítják nevüket. Mint értesülünk, a mozgalom jó talajban indult meg, mert az igazgatók példáját nem csak a váci intézetben, de más intézetekben is követik és idegen hangzású nevüket magyar hangzású névvel cserélik fel. Október 19. A siketnémaintézet száz éves fennállásának jubileumára Borbély Sándor igazgató a következő végleges program- mot adta ki : Október 19-én d. e. 9 órakor ünnepélyes istenitisztelet a Fehérek Constantin-téri templomában, 10 órakor az uj intézet felavatása dr. Wlas- sics Gyula vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter által, folytatólag az intézet alapítóinak ; I. Ferenc magyar király és Cházár András szobrainak leleplezése, végül : a siketnémák iparkiállitásának megnyitása. Ez ünnepély alkalmából okt. 18 án reggel 9 órakor az intézet tanári testületé díszközgyűlést, 10 ólakor a magyarországi siketnérna-inté- zetek tanárainak országos egyesülete kongresszust, d. u. három órakor a hazai tanult siketnémák szintén knnpTQcc-71-igt l.wi lészre (Gömörmegyébe) utazik, hogy a Cházár András szülőházára helyezett emléktáblát Gömörmegye közönségével ünnepélyesen leleplezze. Okt. 22-én a jolsvai Cházár-féle siketnéma intézet felavatása. A meghivott vendégek mind emez ünnepségeken szívesen láttatnak. Kívánatos azouhanyagolt, félig mocsáros föld, fölületén úszkáló nátronsókkal, a Ferencz József forrásnak jelemző völgyteknője által ismeretes területe, ma jól van művelve s föléje a szétküldő igazgatóság a legtökéletesebben berendezett telepet állított, mely ép úgy a palackoknak közvetlenül magukból a forrásokból történő megtöltése, valamint az Ízléses kiállításra és szétküldésre, saját vasút- és szekér-bérendezések által az újkor legszigorúbb követelményeinek megfelelhet. Ezen, Ő felsége a magyar király után elnevezett forrás vegyi vizsgálatai az oldó és elvezető, könnyen emészthető s a víznek izét javító alkatrészeknek oly szerencsés összetételét mutatják (1000 gr.-ban 48-7 sulfat, VI chlormagnesia és vasoxyd, 2 6 szénsavas natron és szénsav), úgy hogy ezen, jelenleg a gyógykincsek értékes részeként elismert ásványvíz, virágzó világipar-ágat képez. Egyéb keserű-források vegyelemzéseivel való összehasonlítások a Ferencz József keserűviz alkalmazásának sokszerű előnyeit azonnal felismerhetővé teszik, a melyből ezen kivül minden országbeli legkiválóbb orvosok teljesen egybehangzó ítélete szerint, a kívánt hatás elérésére a többi keserúvizekből használt adagnak csak a felerésze szükségeltetik. A Ferencz József keserűviz az utolsó húsz év legnagyobb kiállításain öt világrészben tiz
