Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-06-08 / 23. szám
6 Váci Hírlap alatt szintén elfelejti a beszédet, teljesen elnémul, hacsak mielőbb nem részesül szakszerű oktatásban. A hat éven felüli korban szerzett siketséggel a tapasztalás szerint már csak részleges némaság jár együtt. A mint a mondottakból meggyőződni mél- tóztattak, a siketség a némaságnak szülő anyja. Bizonyára nem iesz érdektelen, ha főbb voná- sokbén rámutatok azokra az okokra, a melyek a siketséget előidézik. Eredetére ugyanis kétféle siketséget különböztetünk meg, u. m. olyant, a melyet az egyén születésekor magával hoz a világra és olyat, a mely a születés utáni első, vagy későbbi években sújtja. A megfigyelések és vizsgálatok igazolták, hogy úgy a veleszületett, valamint a születés után szerzett sikétségnek más és más okai vannak. A veleszületett siketetség okait rendesen a szülőkben és azok életviszonyaiban, ellenben a később szerzett siketség okait majdnem kizárólag magában a siket egyénben és körülményeiben lehet feltalálni. A veleszületett siketség okai közül csak néhányat említek fel. Ilyenek : Az átöröklés, ha t. i. a szülők, esetleg a legközelebbi vérrokonok siketnémák, nagyothallók, vagy fülbetegek; a szülők testi és lelki sajátságait a tapasztalat szerint ugyanis sok esetbena öröklik a gyermekek. A szülök közötti vérrokonság; nincs ezen a világon abszolút ideális egészségű ember s ha e mellett elfogadjuk az átöröklés tanát, akkor valószínűnek kell tartanunk azt, hogy a vérrokon szülőkben azonos testi hibák és hasonló betegségekre való hajlamok vannak | kifejlődve, a mely hibák gyermekeikben hatványozott mértékben lépnek fel. Ellenben, ha a szülők nem vérrokonok, akkor egymásnak ellentétes hibáit, ellentétes előnyös tulajdonaikkal mintegy ellensúlyozzák s ennek következtében valószínűbb, hogy egészséges, erőteljes gyermekeik lesznek. Épen sokszor siketnéma gyermekkel sújtja a végzet az olyan szülőket is, a kik között nagy a korkülönbség, vagy a kik mindkét részről igen előrehaladott korúak, továbbá a továbbá a kik ifjú korukban kicsa- pogó életmódot folytattak és a kik vérbetegségekben szenvednek. A veleszületett siketség okaihoz számítják még a szülők iszákosságát, egészségtelen foglalkozását és elégtelen, hiányos táplálkozását is. Végül pedig a kedvezőtlen éghajlati- és talajviszonyokat. (Folytatása következik.) Nyílt “tér.*) Értesítés. Kuhajcla József gépész e hó 11-én délelőtt tizenegy órakor vezeti oltárhoz Müller Borbála kisasszonyt az óbudai katolikus templomban. Nyilatkozat. A „Váczi Frist Újság“ 46. száma a városi képviselő gyűlésről szóló jelentésében az orthodox izr. hitközség által fenntartott iskolájáról azt állítja, hogy ez zugiskola volna. Alulírott, mint az iskola igazgató-tanítója, kötelességemnek tartottam erről azonnal személyesen a megyei tanfelügyelő úrnak jelentést tenni. Nagyságos Tóth József kir. tanácsos úr felhatalmazott arra, hogy az ő nevében kijelentsem, E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerlc. j miszerint neki iskolánk ellen semmi kifogása nincsen. A váci orth. izr. hitközség joggal mondhatja, hogy iskolája minden tekintetben megfelel az állami törvényeknek, sőt büszke öntudattal állíthatja, hogy intézete a kor színvonalán állva bármely hasonló iskolával a versenyt kiállja. Berger Mór ig. tanitó. Válasz a városi pénzügyi bizottságnak. A folyó hó l én tartott városi közgyűlés alkalmával hitközségünk elnökétől, mint érdekelt féltől, a szó megvonatván, nem volt ahhoz alkalma, hogy a pénzügyi-bizottság szónoka álfa' ellenünk emelt vádakkal szemben, melyeknek kivoltunK téve, védelemmel állhatott volna elő, valamint ahoz, hogy a pénzügyi-bizottsá- got fölvilágosította volna arról, hogy az adatait mily rosszakaratúlag informáló forrásból merítette, nemkülönben, hogy a bennünket lealacsonyító vádakat kellőképen visszautasíthatta volna. Legyen tehát szabad az igazság érdekében kijelentenünk azt, hogy beadványaink nemcsak hogy a ténynek megfelelők, hanem, hogy azok kizárólag jogos és igazságos indokokon alapszanak. A tekintetes pénzügyi bizottság elnöke kérelmünk ellensúlyozását célzó többszörös kijelentései között azon megjegyzéssel is élt, hogy a statusquo izraelita hitközséget vélünk szemben az aránypénz hányadánál azért illeti meg az előny, mert amaz a kultúra és a hazafiság terén nagyobb eredményeket ért el, mint a mi hitközségünk. Ezzel szemben az a válaszunk, hogy a statusquo izraelita hitközségnek, melynek megalakulása óta majdnem egy évszázad múlt el, több módja és alkalma volt a fejlődéshez, mint a mi, alig harminc év óta fennálló hitközségünknek, hitközségünk, mely a kezdetlegesség akadályainak nehézségeivel volt kényszerülve megbirkózni, még ma is küzd a létföntartás gondjaival, mindamellett nemcsak a fejlődés, hanem az iskolaügyi huiuánitás terén oly tevékenységet fejleszt ki, melyért nem érdemli meg a szemrehányást. Iskolaügyről lévén szó, hogy iskoláink megfelelnek a hivatásnak, erről ítélkezni az illetékes tanügyi hatóságra hivatkozunk, jelenleg két okleveles tanítónk, egy tanítónőnk és két hitoktatónk van, a mi pedig az iskola helyiséget illeti, csak néhány esztendeje, hogy paplakunkat is iskolahelyiséggé alakítottuk át, inig ellenben a papi lakást egy bérházban helyeztük el, de ettől eltekintve, többszöri óhajunk volt, egy, a mai kor igényeinek megfelelő iskolahelyiséget építtetni, n iről irattárunkban megtekinthető azon két tervrajz is tanúskodik, melyet évekkel ezelőtt készíttettünk és hogy ebbeli szándékunk keresztülvitelében mindeddig meg voltunk akadályozva, ennek oka abban rejlik, hogy mostoha anyagi viszonyaink az építkezést nem engedték meg. A közgyűlés alkalmával szóvá tétetett, hogy kérvényünk megoldásával vallási egyenetlenség időződnék elő, ezzel szemben kijelentjük, hogy mi az igazságnak megfelelően és a megengedett kereteken belül kévvényeztük eléggé indokolt jogaink keresztülvitelének támogatását. Visszatérve az aránypénz hányadára, ezen kérdés kedvező megoldásának lehetőségétől tartottuk egy harmadik okleveles tanítói állás létesítését keresztülvihetővé, már most hogyan illethet meg bennünket épen onnét szemrehányás, hol jogos igényeink elérhetésében akadályokat gördítenek elébünk. Iskolánkról pedig az állhatott, hogy zúg- iskola. Eltekintve attól, hogy ez a tanfelügyelőség nem engedélyezte volna, határozottan tiltakoznunk kell az állítás ellen s tanítóink kalifikációja van oly jó, mint bármelyik másé. Hogy a városi képviselő testülethöz intézett beadványunk adatai a tények valóságának megfelelnek, azt hitközségünk hiteles adatokkal hajlandó bebizonyítani, miért is hitközségünk elválalja a szavatosságot. Ennyit tartottunk szükségesnek megtámadott reputációnk érdekében nyilvánosságra hozni. Váci orthodox izraelita hitközség. Nyilatkozat. Egyetlen esetben történt meg a helybeli pályaudvaron, hogy a Váci Fris Újságot két fillér helyett négyért adtam el s ezért méltatlan támadásban részesültem abban az újságban. Kárt nem okoztam vele. Mikor megtudtam, hogy igy tovább nem mehet, ismét a régi árhoz tértem vissza. Nem érdem lettem meg tehát azt a meghurcoltatást. Különben is dohánytőzsdémben már nem tartom azt az újságot. özv. Binder Frigyesné. H I R D E T É S E K. Figyelmeztetés! S igyekszik újabb időben egy nem szolid konkurencia rohitschi ásványvizek (Steierország tulajdona) rég megőrzött jó hírnevét az ő tulajdonukat képező forrástermékekre hasznosítani. Ennél fogva itt határozottan kijelentjük, hogy csakis a »Tempelforrás« és »Styriaforrás« tekintendők val. rohitschi savanyúvizeknek. Tessék állandóan címkénkre ügyelni, melyen a forrás megjelölése mellett a mező közepén Steierország címere, a dugaszon pedig „St. landschaftl. Rohitscher.“ — Raktár Magyarorszá“- részére : HOFFMANN JÓZSEFNÉL BUDAPEST, Báthory-utca S. Árverési hirdetmény. Mindazon zálogtárgyak, melyek lejártak és nem hosszab- bittattak meg, 1902. évi június hó 25-én délután 3 órakor az iparhatóság kiküldöttje jelenlétében az intézet helyiségében elárvereztelek. Özv. Pápa Lípótné az első váci zálogkölcsön-intézet tulajdonosnője.
