Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-06-08 / 23. szám
rint — inkább nem kell vasút sem, maradjon minden a régiben és inkább tovább — panaszkodunk, hogy a város mit sem tesz a lakosság érdekeért. Nincs mérnökünk se, mert a háztartás nem bírja meg. Pedig volna rá elég sok fontos ok : nincs építési szabályrendeletünk, villamvilági- tásra is készülünk, vasutak is épülnek, építjük a kosdi utat . . . * A kosdi út is szóba jött, mert végre is ki kell épitni. Emlékezünk a nagy vitára, midőn néhány év előtt a kosdi út minősítéséről volt szó s évekig bevert az ügy, mert nincs mérnökünk. Hát ki kell építenünk azt az utat, fizetünk a tervekért, Cseresnyés mérnöknek pár száz koronát a felügyeletért. És jó lesz, ha 42 ezer koronából futja az építkezés. * A Blaskovich-vasút iránt nem volt oly szűkmarkú a város : százezer karona helyett ötvenezret szavazott meg. Igaz, hogy nagyobb is lesz s két oldalról érinti Vácot : Nógrádból és Pest megyéből. Csak helyeselni tudjuk a pénzügyi bizottság óvatosságát, midőn a város érdekében kikötéseket tett. Legfőbb az, hogy mindkét oldalról Vác végállomás legyen. Nem csak nekünk, de a vasút által érintett vidéknek is érdeke, hogy az városunkban közeli piacot nyerjen. * Az orthodox izr. hitközség kérvényén elverték a port, mint előre látható volt. És itt megtörtént a szégyen, hogy a szólásszabadságot Marci bácsi megsértette, midőn Löivy Fü- löptől megvonta a szót, mert „érdekelt,“ fél. Ejnye, hát ki adhat felvilágosítást, ha nem az érdekelt, hát mikor történt az a városi képviselőtestületben, hogy az „érdekelt“ felek nem szóihattak? Csak a műit közgyűlésre utalunk, midőn Bauer Mihály a hitelszövetkezetnek is követelt a város és az árvák pénzéből betéteÉs maga is bizonyára akkor kezd el zokogni fájón, keservesen, mikor az édes anya azt beszéli, hogy milyen jó, türelmes asszony maga, a ki nagy beteg férjét szeretettel, gyöngédséggel ápolja és érte való aggódó fájdalmára hazajön vigaszt keresni az ő szeretetében. Ugy-e, ilyenkor zokog legjobban? Ilyenkor fáj, ugy-e, valami nagyon a szivében ? Kint a világban, a hol annyi a sötét, homályos szin, észre sem veszünk egy újabb fehér és világos, ide úgy nem illik bele a mi szerelmünk sötét árnya . . . El is megyek. Itt is hagyom magát! Oh csak ne határoznám (ezt el minden reggel és ne bánnám meg minden este . . ! De nem tudom itt hagyni. Hiába minden. Pedig úgy égetnek azok a csókok, úgy égetnek azok a hazugságok! Egy jó pajtásom hagyatékából valók ezek a naplólapok. Körülbelül egy éve küldte be nekem, hogy olvassam el s ha érdemes a közlésre, adjam ki valahol. Az igazat megvallva, egészen megfeledkeztem róla. El sem olvastam, csak most, hogy a napokban meghallottam a szegény fiú ön- gyilkosságának a hírét. Főbe lőte magát, mert meghalt a kedvesének a férje s most el kellett volna az asszonyt vennie — újságolták nekem. És ebből a szomorú alkalomból jutott az eszembe nálam heverő naplóját kiadni. Olvassák el, őszinte magyarázata van benne az öngyilkosságának. két. Már csak ő is érdekelt fél volt, de azért senki sem szólt ellene. Mert mint városi képviselőnek mindenkor joga van felszólalni. Dr. Freys inger pedig a zsidókérdés felidézéséről szólt. Mi úgy hiszszük, hogy kevé.sbbé lett volna ez ügyből zsidókérdés, ha nem hever az a kérvény már két éve s a pénzügyibizottság nem a formákhoz ragaszkodik a jogos kérelem elintézésénél. Különben tény, hogy eléggé benne vagyunk a felekezetieskedésben, fölösleges még a zsidókérdés is. * A gyümölcspiac áthelyezését is évekig húzták, mégis a helyén marad. Érdekes, hogy ez is anyagi kérdés. Harminchárom kereskedő át akarta helyeztetni, közelebb az üzletéhez, legalább is annyi, kik fent laknak pedig nem akarta engedni s ők is győztek. Csak az a csodálatos, hogy nem akadt a középvárosi kérelmezők közül egy sem, ki megvédelmezte volna a kérvényt. * A tűzoltók megkapták a 600 koronát a téli ruhára. Megérdemlik. A népkönyvtár nem kapott semmit. Összeolvad úgyis a múzeumegylettel, a múzeumegylet pedig kap segélyt. Akkor azt hiszszük, nagyobb segélyt várhat. Pláne most, hogy tavasz nyílásával élni, virulni kezd és akar. Vác és környéke számokban. Vác, junius 6. A magyar királyi központi statisztikai hivatal elkészült nagy munkájával s elkészítette, feldolgozta a magyar korona országainak 1900. évi népszámlási adatait. Előttünk fekszik a hatalmas kötet, mely felvilágosítást nyújt a legutolsó kis községről s kiveszszük belőle a fontosabb népíeirási adatokat községenkint. Pestvármegye 14 járásában és hat rendezett tanácsú városában (Budapest és Kecskemét kivételével) 824,191 lakos van, ehhez jön Budapest 716, 476 lakossal s igy megyénk nemcsak területre, de lakóinak számánál fogva legnagyobb az országban. Vác 11,985 katasztrális holdon fekszik határával E területen 16,808 an laknak, kik közül 272 még mindig külföldi honosságú. A lakosságunk közt valamivel több a férfi: 8,481, mig a gyengébb nemből 8,327-et számoltak össze. De ha a fegyházat s katonaságot leszámítjuk, itt is kijő a népszámlálás nagy tapasztalata, hogy a nők mindenütt nagyobb számban vannak, mint a férfiak. Az életkort tekintve, csupán háromnak nem sikerült megtudni az életkorát. Van a mi városunkban 2212 hat éven aluli. 1952 hat és tizenegy év közt, 12—14 közt 1065, 15 —19 év közt 1897, 20—39 év közt 5106, 40 — 50 év közt 3169, végül 60 évnél idősebb 1405. A statisztikus nagy komolyan Írja le e számokat, de talán itt legingadozóbb a számítása : hisz tudjuk, hogy nagyon sokan vannak, kik életkoruk megvallásánál, — hogy úgy mondjuk — tévednek . . . A családi állapot meghatározása már pontos: nőtlen és hajadon 9540 lakik Vácon, házas van 5984, özvegy 1260, mig törvényesen elvált csak 24 akadt. Magyar anyanyelvűnek vallotta magát majdnem az egész lakosság: 15,687. Német meglepően kevés: 465 (és még mindig vannak német misék a felsővárosi plébánián!) A tót anyanyelvűekből van 243, oláhuuk is akadt 119, sőt ruthén is 4, horvátokból 10, szerbekből 119 lakik városunkban, a cseh-morvák és lengyelek száma: 161. Örvendetes, hogy a lakosságból 16,426 beszél magyarul, írni és olvasni magyar nyelven azonban már csak 11931 tudnak. A katolikus vallás dominál a városban : 12,651. Görög katolikus van 44, görög keleti 243. Ágostai h. evangélikus 436, ev. református 1551, unitárius 6, izraelita 1875, „egyéb“ vallású kettő akadt. A lakóházakat is összeírták : van összesen 1820 épület a város területén, ebből 583 épült kőből, 834 kőalappal, de vályogból, teljesen fából épült lakóház 8 akadt. 942 épületet cserép, vagy bádogtetővel láttak el, 689-et zsin- delylyel, 189 et nád, vagy zsúptetővel. Arról is felvilágosítást nyújt a népszámlálás hogy városunk lakossága mily arányban növekedett. íme: 1869-ben volt 12,894, 1880-ban 13,199, 1890-ben 14,445, jelenleg pedig 16,563 lakost számláltak össze. Nézzük most főbb vonásaiban a váci járást: Területe lakói száma 1. Ácsa .................... 4 682 1.128 2. Csornád .... 2.152 822 3. Csővár .... 2.9 i3 642 4. Dunakeszi . . . 6.822 2.897 5. Fóth .................... 5.545 3.470 6. Galgagyörk . . . 2.557 762 7. Galgamácsa 7.858 1.682 8. Kisnémedi 2.404 760 9. Őrszentmiklós . . 2 756 834 10. Püspökhatvan . . 4.297 1.361 11. Püspökszilágy . . 4.397 1.002 12 Rákospalota . . 6.257 11.744 13. Sződ .................... 8.818 2.314 14. Újpest .... 1.173 41.858 15. Vácbottyán . 1.885 514 16. Vácduka . . . 1.460 667 17. Váchartyán . . . 2.085 890 18. Váckisujfalu . . 1.460 405 19 Vácrátót . . . 3.258 1.033 20. Veresegyház . . 5.962 1.716 21. Zsidó .................... 2.442 768 Összesen : 81.253 77.269 Anyanyelv tekintetében, láthatjuk, hogy itt a főváros környékén is mily türelmes a magyar, mert bizony Püpökhatvan, Csornád, Szód, Vácbottyán, Váckisujfalu és Zsidó kétharmadrészében még mindig lót lakossággal bir s édes keveset magyarosodnak. A járás községeiben különben 51481 katolikus, 9449 református, 7441 luteránus, 8383 zsidó vallású találtatott. Összesen pedig 7891 lakóház van, legtöbb Újpesten és Rákospalotán. Helyi és vidéki hírek. — A püspök itthon. Megyés püspökünk pénteken este a hét órai vonattal érkezett vissza harangzúgás közt bérmaútjáról, melyen nagy ünneplésben volt része. A legutolsó helyről, Szentesről már szerdán távozott s csütörtököt a fővárosban töltötte. Kíséretében voltak: Jung János f. püspök, Halas Lajos oldalkanonok és Matzenauer Oszkár szertartó. — Gajáry Géza balesete. Országgyűlési képviselőnk múlt szombati balesete súlyosabb komplikációt nem okozott, mi úgy városunkban, mint a kerületben őszinte örömmel vettek tudomásul. Ma már fenn van az ágyból s csupán azért nem mozdulhat ki a szobából, nehogy megsérült ballábát megerőltesse. Hogy mekkora részvét nyilvánult meg képviselőnk iránt, mutatja a látogatók tömege s az a sok sürgöny és levél, melyben balesetéről kérdezősködnek. Természetes, most egy ideig otthon kell még tartózkodnia nagy veszteségére a közügynek, iskolaszékünknek s most folyó iskolai vizsgáknak, hol más években ő lelkiismeretes pontossággal jelent meg.
