Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-05-25 / 21. szám

Váci Hírlap

5

— A hadmentessógi adókivetési lajstrom a városházán e hó 22-ikétől nyolc napra közszemlére van kitéve Fóti Gyula számvevőjegyzőnél. A kinek oka van az e'len felszólalni, Írását a pénzügy igazgatósághoz adhatja be.

— Szerencsétlenség a siketnémák építkezésénél. A siketnémaintézet Eötvös- utcára eső részén tudvalevőleg háromnegyed év óta építkeznek. Hatalmas kétemeletes épület áll ma már tető alatt, mely étidig minden baj nélkül készült. Most szerencsétlenség történt ott. A vállalkozó régen alkalmazta La- Inoka János napszámost, a ki munkáját nap nap után folytatta is. Tegnap, a második emeletre homokot vitt fel, visszatérőben megcsúszott s a lépcsőkön át az első emelet padozatára zuhant. Az esésben balcombját eltörte. Rögtön ápolás alá vették s a lakására szállították. Délután, hogy gondosabb ápolásban legyen lésze, bevitték az irgalmasok kórházába. A rendőri vizsgálat már megállapította, hogy felelőség senkit sem terhel Galuska balesetéért, meiynek az ő gondatlansága volt az okozója.

— Fiiái’verés. A róni. kath. iskolaszék elnöksége értesíti az érdeklődőket, hogy az al- városi temető füve f. évi május hó 29-én délután két órakor fog a helyszínén nyilvánosan elárvereztetni.

— ÍBúcsú Csekében. Mint minden évben, úgy ez idén is megtartják Csekében a búcsút ma, Szentháromság vasárnapján. A szőlőtulajdonosok nagy része künn lesz s szives vendéglátással fogadják vendégeibe.

— A Ferenc-József kesei’üvízről igy nyilatkozik dr. dezséri Boleman István vihnyei fürdőorvos, királyi tanácsos: A Ferenc József keserűviz kitűnő vezetés folytán igen nagy forgalmi területet hódított meg és több mint egy millió palackot exportálnak évenként.

A Ferenc-József keserűm tartalmában feltű- I nik a két tó so mellett a szénsavas szóda is, az elsők — a keserűsó és glaubersó — azok,

a melyeknek köszönhető az ásványvíz oldó hatása, mig a szóda azok emészthetőségét segíti elő. (Kivonat a Magyar Gyógyfürdők és Ásvány- j vizek című munkából.)

— Névmagyarosítás. A belügyminisz- : tér megengedte, hogy Kőim Jakab váci illetőségű lakos nevét Kondorra magyarosíthassa meg.-- Sertések pusztulása. Hivatalosan tudatják, hogy Vácbottyánban a sertésorbánc megszűnt, ennélfogva a zárlatot feloldották. Ellenben Szódon a sertésvész erősen dühöng, eddig több, mint kétszáz disznó hullott el* Sződ természetesen zárlat alatt van.

— A váci Ixexigermaloux részvénytársaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 30 kor. — íih, asztali dara, finom C sz. 29 kor. 20 fii., Királyliszt 0 sz. 29 kor. — fii., Lángliszt 1. sz. 28 kor. 60 fii., Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 28 kor. — fii., Zsemlyeliszt 3. sz. 27 kor. 60 fii., Elsőrendű kenyérliszt 4, sz. 26 kor. 80 fik, Közép kenyérliszt 5. sz. 26 kor. 20 fii., Kenyérliszt 6. sz. 25 kor. 40 fii. Barna kenyérliszt 7. sz. 24 kor. 40 fii. 71/2 22 kor. 40 fii., Takarmányliszt 8. sz. 11 kor. 60 fik, Korpa, finom F. sz. 9 kor. 40 fii. Korpa goromba G. sz. 9 kor. 40 fii., Oesu 0 kor. — fii.

Küzdelem a szőlő peronos- porája ellen.

Hogy a szőlő peronospora betegsége ellen védekezni kell, ha csak nem akarja szőlőjét a feltétlen elpusztulás veszélyeinek kitenni, azt ma már minden szőlősgazda tudja, de azzal kevésbbé van tisztában, hogy mikor, mivel és

hogyan permetezzen. Ebben a három irányban még mindig sok hibát szoktak elkövetni, melyek mindegyike jelentékeny kárral jár a termelőre.

A bordói lé, mely nem egyéb mint rézgá- lic és mészkeverék vizes oldata, ugyan a legbiztosabb szer a peronospora ellen, ha idejében és megfelelően erős összetétellel készítik el, csakhogy annak elkészítése már nem oly könnyű, hogy utón-útfélen ne követnének ellene goromba hibákat, főleg az oldat tökéletlen közömbösítése által, a mi azután megbosz- szulja magát az elővigyázatlan birtokoson.

Mert a bordói lé helyes elkészítése távolról sem oly egyszerű dolog mint azt a legtöbb szőlősgazda képzeli : a rézgálic összetörése, vagy forró vízben való feloldása, a mésztej elkészítése, ennek kellő arányban való hozzá keverése a rézgálic és víz előírás szerinti 1—2 —3 százalékos oldatához épen nem csekélység, mert sem pontos mérleg, sem lakmuszpapír ott kinn a szőlőben nem szokott kéznél lenni. Az adagolás „szemmértékre“ a közömbösítés „találomra“ történik és a vége vagy anyagpazarlás, vagy egy perzselő hatású folyadék. Nem is szólva arról, hogy a rézgá- licot is országszerte hamisítják s igy a legnagyobb pedantéria mellett is az igy elkészített oldat a beléhelyezett reménynek nem felelhet meg.

Azért kell mindenütt, a hol a permetező folyadék elkészítését nem képzett szakember teljesíti, elsőbbséget adni már kész permetező keverékeknek, melyeket egyszerűen a vízbe kell keverni megfelelő arányban és kész az oldat. Ezek közt a legkitűnőbb anyag a dr. Aschen- brandt-féle bordói por, melyet három év előtt kezdtek hazánkban alkalmazni és melynek használata mindenütt, a hol csak kísérletet tettek vele, a legjobban bevált.

Erre az anyagra a figyelmet legelőször Lin- hart György, a magyar-óvári gazdasági akadémia tudós tanára hívta fel, a ki több éven át végzett vele kísérleteket a legjobb eredménynyel.

A bordói porról szóló jelentésében a következőkben sorolja fel a tanár annak előnyeit :

„A dr. Aschenbrandt- féle por előnye a bordói levél (rézgálic és mészkeverék) szemben a következő :

1. Az oldatot elkészíteni igen könnyen s nagyon rövid idő alatt lehet.

2. Az oldat erősen alkalikus hatású s véle a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes leperzselni.

3. Az oldat kitünően tapad s olyan esők, a melyek a rézgálic és mészkeveréket okvetlenül lemossák, nem képesek a zöld részekről lemosni.

4 Ha az oldat nem lesz a permetezésnél elhasználva, a megmaradt mennyiséget egy bedugaszolható hordóban huzamos ideig eltarthatjuk a nélkül, hogy az állás ártana az oldatnak.“

A mellett a bordói por használata olcsóbb is mint a házilag elkészített bordói léé.

A bordói por ugyanis sokkal tökéletesebben tapad, mint a legpontosabban elkészített rézgálic és mészkeverék s igy kevesebb kell belőle. A jobb tapadás pedig onnan ered; hogy a bordói porhoz cukor is va keverve, mely a tapadást lényegesen fokozza.

Mig ugyanis a bordói léhez az első permetezésnél 1, a másodiknál 2, a harmadiknál 3 kg. rézgálicot és ugyanannyi meszel kell venni, addig a bordói porból az első permetezéshez 1, a másodikhoz és harmadikhoz 2, legfeljebb 2‘/2 százalék minden körülmények közt elegendő. Az oldat elkészítése pedig — szemben a rézgálic és mészkeverékkel néhány

perc alatt történhetik meg s igy munkában is nagy a megtakarítás.

A mellett a bordói por oldat annak tisztaságánál fogva a permetezi gép dióját és szelepeit nem dugaszolja el s igy ki van zárva a bordói por használatánál annak lehetősége is, hogy a gép tisztítása miatt a legbecsesebb idő elpocsékoltassék, már pedig erre a bordói lénél naponkint van eset.

Végül az oldat elkészítését akármilyen gyakorlatlan napszámosra lehet bízni, legfeljebb anyagot pazarol, ha nem ismeri pontosan a vizes kád tartalmát, de kárt a szőlőben semmi esetre sem tehet. Pedig tudjuk, hogy gyakran csak azért halasztatott a permetezés néha egyik hétről a másikra, mert a gazda maga képtelen volt magának időt szakítani, hogy'ennél a munkánál, mely a legnagyobb precizitást igényeli, jelen lehessen; ezalatt pedig a peronospora rohamosan lepte el a szőlőt.

Ezek azok az előnyök, melyek a bordói por elterjedésének útját egyengették és a melyeknek köszönhető, hogy e por használata évről-évre terjed. Ma már a legtöbb uradalom bordói porral permetez, mert több mázsa rézfeloldásával járó nagy munka és a rizikó, mely a helytelenül készített permetező oldat nyomában jár, elidegenítette őket a közönséges bordói lé alkalmazásától.

A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, mely a bordói port, ezt a kitűnő anyagot gyártatja és forgalomba hozza, bárkinek, a ki iránta érdeklődik, díjmentesen küld el egy részletes ismertető füzetet. Kívánatos, hogy úgy középbirtokosaink, kiknek intelligens szőlészeti intéző tartása nincs módjukban, mint kisbirtokosaink. kik maguk készítik el a permetező folyadékot, minél számosabban térjenek át a bordói por általános használatára.

Gömöri Havas Adolf

emlékiratai. 30.

A nagy ünnepeket, mint karácsony, husvét, pünkösd stb. nem szokás nagy mértékben megünnepelni, hanem egy egy város védszent- évfordulóját két-három napon át is szokás megünnepelni. Ily alkalomhoz a sok kisebb kerületekbe osztott város színek, dominók és hosszú, egész térdig érő hegyes végű vászon lárvák és mindenféle jelvények, p. u. nagy ezüstbotok, mint nálunk a katonai zenekar vezetőinek szokott lenni, különböztették meg egymástól.

A kitűzött órára a templomban, azok pedig, a kik nem fértek be, annak közelében gyülekeztek össze, kerü’etenkint példás rendű kettős sorban, de nem egymás mellett, hanem oly távolságban, a milyen széles az utca. Tarackok ropogása és valamenyi harang kongása közt megindult a menet. Minden egyes kerületnek jelvényhordói a két sor közti közép helyet foglalták el. Ezek után következik a nap hőse, többnyire, fából faragott embernyi nagyságú gazdagon felpiperészett szobor és ezután jön a baldachin alatt a szentséget hordozó pap. Végül ezt követi a környék százakra menő szerzetesek sokasága.

Az ily menetek igen sokáig szoktak tartani mert minden templom előtt és minden tágasabb téren megállanak. Ezeken a százakra menő tarack fogadja a közelendő nagy szentet. A tarackok úgy vannak felállítva, hogy egyik a másiktól veszi át a tűzet. A tarackok pokoli ropogása, zene és harang zúgása közt földre borul a menet, a mikor pap a szentséget mutatja fel. A szentet vivők pedig francia négyes forma lépéssel tesznek néhány mozdulatot előre és háti a. Ily módon járják be a város, vagy falu összes utcáit. Sokszor csak három-négy óra tájban térnek vissza a temp-