Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-05-04 / 18. szám

Váci Hírlap Magyarország egyik legjobb vívója, Gáspár Artúr irt: Békéssy főhadnagy az egész verseny folyamán a legnagyobb tetszést vívta ki ele­gáns és lovagias vivő magatartásával. A via­dalok folyamán pedig egyre ragyogóbb bizony­ságát adta annak, hogy nemcsak a művészi formák betartásában rejlik az erőssége. Sorra győzte le hatalmas ellenfeleit, mig a szabályok értelmében, mint a ki a legtöbb győzelmet aratta, kivívta a bajnokságot. A rokonszenves fiatal tiszt győzelmét sportkörökben a legna­gyobb elismeréssel fogadták. Megemlítjük, hogy a versenyben részt vett Szöts Aladár csendőr- főhadnngy is, ki néhány év előtt a váci rend­őrszárny vezetője volt. — A luxuslóvásárról. A múlt héten tartották meg a budapesti Tattersaalbau a tavaszi luxuslóvásárt, melyen a kiválóbb te­nyésztők kitüntetéseket nyertek. így a felhaj­tott négyes fogatok közt az első díjat gr. Vigyázó Sándor nyerte el. mig a hátas lovak tulajdonosai közt a legszebb Vicián Elek hon­védhuszár főhadnagyé volt, kit az első díjjal jutalmaztak is. — Az alezredest meglopták. Báró Marsckall Gyula honvédhuszár alezredes fel­jelentést tett a rendőrségnél, hogy szolgáját hűtlenségen érte. Az elbocsátáskor igen sok tárgygyal, melyeket reá bíztak, nem tudott elszámolni. Az ügyet vizsgálat alá vette rendőr- kapitanyu nk. — Apaállatok vizsgálata. Múlt héten szerdán ment végbe dr. Zádor Janos polgár- mester vezetése alatt a tenyészapaállalok vizs­gálata városunkban. A bizottság sorba vette azokat a gazdákat, kik apaállatokat tartanak. Megvizsgálták MisJcey Pál, id. Kurdi Bálint, Pápa József és Huber József bikáit s egyhangú vélemény szerint Huber József fajtiszta Kálmán nevű szimmenthali bikáját tartja a város áltál kitűzött jutalomra érdemesítettnek. A bizottság különben azt tapasztalta, hogy évről-évre javul az apaállat állomány s ma már oly első rangú az, hogy bármelyikkel állatkiállitáson az első dijat nyerhetnék el gazdáink. — A tizedik osztály sorsjáték. Sohase volt a szerencsére olyan szükségünk mint most. Nagyon időszerű tellát a m. szab. osztalysors- jaték tizedik sorsjátékának beköszönte Már nem új intézmény hazánkban az osztálysors­játék, hiszen kilenc sorsjátéka megkedveltette közönségünkkel és meggyökereztette a beléje vetett bizalmat. Kifogástalan működése, keze­lésének abszolút korrektsége, szerencse esélyei­nek rendkívül kedvező volta, nyereményeinek sokasága és nagysága, a sorsjegyek vásárlását mindenki számára könnyítő osztályrendszer a magy. kir. szab. osztálysorsjátékot népszerűvé, sőt egyenesen közszükséggé tették. A most kezdődő X. osztálysorsjáták első osztályára szóló sorsjegyek mar kaphatók. Ennek az osz­tálynak húzását az idén május 22. és 23-án tartják meg. — Ügyes szélhámos. A napokban egy alacsony termetű, szemüveges, idősebb korú bácsi járt városunkban. Ellátogatott a neki szánt fillérekért minden házhoz. Műkö­dését — elég merészen — a városházán kezdte meg. Bekopogtatott minden hivatalba és siró hangon emlegette, hogy bizony vala­mikor ő is városi hivatalnok volt, de — saj­nos — 35 évi szolgálata után megvakult az egyik szemére s most még kegydijat se húz. A volt kollégának természetesen kijárt a 20 filléres. Majd meglátogatta az összes iparo­sokat is s a szerint a milyenhez ment, aszta­losnak, szabónak, péknek, lakatosnak adta ki magát. Délfelé beállított egy suszterboltba. Itt igen szívesen fogadták az öreget, ki rög­tön fölhasználta az alkalmat, hogy a jó ebéd is kinézzen számára. — Barabás Gyula vagyok, fiaim — mondá könnyezve a cipész segédeknek — annak a hires nagyváradi Tisza-verő Barabás Béla 4-í-as képviselőnek az édes bátyja. Ha nem hiszitek, hát okmányokkal fogom beigazolni ; hol is vannak no ? igaz a rendőrkapitánynál hagytam, de hogy valamit mégis csak mutas­sak, hát ime, itt vannak a cipőm húzói raj­tuk van, hogy : Nagyvárad. Diák gyerek is lévén a háznál, hogy azt is megnyerhesse, elkezdett beszélni világkörüli útjáról, mikor Patagóniában a 70-es években ben két hinduval megindult, kik akkorák vol­tak, hogy ő a lábuk között ágaskodva elsé­tálhatott. Huszonnégy nyelven beszélt az öreg s még hozzá töri a virágnyelvet, bélyegnyel­vet és a legyező nyelvet, de legjobban szereti a füstölt disznónyelvet. Ez tetszett legjobban a hallgatóságnak s itt már a háziasszony is egészen elérzékenyült s megkínálta őt ebéddel. Ilyen módon végig pumpolta Barabás úr az egész várost dacára, hogy egy pár régi lutricédulán kívül egész igazoló okmánya lett volna, de végre is a finálé ő nála is az lett, hogy a rendőrség elcsípte és állítólagos ille­tőségi helyére Nagyváradra suppolták. — Uj szolgabiró. Kellemesi Mel ez er Gyula szolgabiró, a néhai acsai evangélikus lelkész fia, ki iskoláit Vácon végezte, állását, melyet dr. Heyder Ödön helyében tölt be, el­foglalta a főszolgabiróságnál. — A Ferenc-József keserűvizről igy nyilatkozik dr. Tauffer Vilmos, Budapest, egyetemi ny. r. tanár: A Ferenc-József kese­rűvizet mint kitűnő hashajtót, különösen gyer­mekágyasoknál a legjobb sikerrel rendelem. — Sertósvósz van Szódon. A sződi gazdáknak nagy károkat okoz, hogy ott a ser­tésvész kiütött s ezért az egész határát elzár­ták, az áthajtást is eltiltottak. A váci piac is érzi a tilalmat, mert Sződről igen sok sertést hajtottak fel. Alsó-Szécsénkén, honnan szintén nagy felhajtás van a mi piacunkra, sertés or­káné ütött ki, ezért ott is zarlat van. — Igaz barátság. Tiz év után a minap találkozott először két jó barát a Teréz-kőrúton. A viszontlátásnak mindketten nagyon meg­örültek. Miután a váratlan találkozás a Török A. és Tsa ismert bankháza előtt történt, ezt a sors útmutatásának tekintették s közösen egy sorsjegyet vásároltak Török bankházában. Az idő csak haladt, a sorsjegyet azonban nem húzták ki. A játszók egyike elvesztette türelmét és midőn fizetni kellett volna, bejelentette barátjának, hogy ő nem játszik tovább. Rövid gondolkodás után a másik elhatározta, hogy ő maga fizeti az egész sorsjegyet, azonban ugyanezen alkalommal felszólította barátját, hogy egy meg nem nevezhető jótékony cél­hoz járuljon hozzá 12 koronával. — Ezen kérelmet a régi jó barát készséggel teljesítette. Nyolc nap múlva a sorsjegy tulajdonosa öröm­mel jelenti, hogy „számunk nagy nyereményt nyert!“ „A mi sorsjegyünk?“ — kérdi a jó barát meglepetve — hiszen én már nem ját­szom !“ — „De-igenis, kedves barátom, mert a jótékony célra átadott pénzt sorsjegyünk megújítására fordítottam. Ugyanis nagy ostoba­ságnak tartottam, hogy elhagyjuk a játékot éppen a főhúzás előtt !“ — így kellene minden játékosnak gondolkozni. Mert ritkán fordulhat elő olyan eset, hogy egyik barát titokban meg­újítsa a másik barát sorsjegyét. — Lipótmezőre. Zrínyi Antal csiz­madiamester a múlt. héten megőrült. Rendőri intézkedésre a városi kórházba vitték, hol tegnapig orvosi felügyelet alatt volt. Tegnap, szombaton leszállították két polgári ruhába öltözött rendőr kíséretében a Lipótmezőre a további gyógykezelés végett. — Veszett kutya és kutyák a mezőn. A rendőrség ez úton figyelmezteti azokat a gazdákat, kik kutyát tartanak, hogy a tavaszi és a nyári munka alkalmával a ku­tyákat ne vigyék ki a mezőre, mert azok a földeken és a szőlőkben károkat okoznak s ezért elpusztitni bárkinek joga van. De nem csak ezért tartsák otthon a kutyákat, hanem azért is, mert a szomszédos községekben több állat megveszett s ezek a határban elkóborol­tak. A mennyiben a rendőrségnek tudomása lesz arról, hogy a kutyák a váci határba is eljutottak, kénytelen lesz az ebek szigorú őr­zését és szájkosárral való ellátását elrendelni. — A mire mindenki kiváncsi : Bi­zonyára minden ember szeretné tudni, hogy milyen szerencse csillagzat alatt született s hogy váljon a születés- név- vagy más ked­ves emlekű napjaihoz fűződő véletlen körül­mények minő befolyással vannak szerencsé­jére? A felelet ezen kérdésekre gyakran ön­ként kínálkozik, csak fel kell ösmerni és meg­ragadni az erre szolgáló alkalmat. Ilyen ki­tűnő alkalom ezúttal, a lapunk mai számá­ban közzétett szerencsenaptár, mely a Wolf Húgó budapesti bankházának szerencseszámait tartalmazza az év egyes napjaira szétosztva, úgy hogy abból mindenki könnyen kiválaszt­hatja megrendelendő szerencseszámait. Ezen bankház, mely pontos és lelkiismeretes kiszol­gálása, szigorú titoktartása és előzékenysége miatt kitűnő hírnévnek örvend, sokakat tett már gazdaggá s igy boldoggá, szerencsenap­tára utján, miért is ezen hirdetést olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. — A szerencse révének nevezhető Gaedicke A. Budapest, IV. Kossuth Lajos- utcza 11. sz. alatt létező osztálysorsjegy-gyüj- tődéje, mert ezen mesésen szerencsés gyűjtődé állandóan a legnagyobb nyeremény eredmé­nyeket éri el. Az osztálysorsjátéknak legutóbb befejezett húzásánál a 100.000 koronás főnyere­mény —- immár harmadszor — jutott ezen szerencse gyűjtődének osztályrészül. — Felhívjuk t. olvasóink figyelmét a lapunk mai számában megjelent Bihari Ede hirdetésre. A váci hengermalom részvény­társaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 30 kor. — fi!., asztali dara, finom G sz. 29 kor. 20 fii., Királyliszt 0 sz. 29 kor. — fii., Lángliszt !. sz. 28 kor. 60 fii., Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 28 kor. — fii., Zsemlyeliszt 3. sz. 27 kor. 60 fii., Elsőrendű kenyérliszt 4, sz. 26 kor. 80 fii., Közép kenyérliszt 5. sz. 26 kor. 20 fii., Kenyérliszt 6. sz. 25 kor. 40 fii. Barna kenyérliszt 7. sz. 24 kor. 40 fii. 7'/2 22 kor. 40 fii., Takarmányliszt 8. sz. 11 kor. 60 fii., Korpa, finom F. sz. 9 kor. 40 fii. Korpa goromba G. sz. 9 kor, 40 fii., Ocsú 9 kor. — fii. G-ömöri Havas Adolf emlékiratai. ss. Az emberek, úgy látszik, itt igen jó mó­dúak, mert a mint tapasztaltam, sokkal jobb ételekkel élnek, mint a hegyi, vagy a Nápoly környéke lakói. A jó boron és kenyeren kívül kitűnő még a báránysült, melyet sajátságosán sütnek, t. i. egy kemény sütőkemencében vé­kony szeletekre hasított fából tüzet raknak és a mint elégett, a kemence szájához húzzák a tüzet és egy fanyársra húzott egész bárányt a kemencében felállítják és igy egy félóra alatt a bárány tökéletesen megsül. Másnap egy, a hegyek közt levő tanyára lett irányozva utunk, mely rendes tanácsko­zási helyül szolgált a brigantiknak. Ez vesze­delmes egy hely volt, mert egy mély völgy­nek a végében feküdt, ügyes megtámadás ese­tére a visszavonulást végkép elzárhatták volna, mit mi még jókor észrevéve, alkalmasabb he­lyet kerestünk szabad ég alatt, a tanyát pe­dig erős portyász-csapat által, főkép éjjel vi­gyázat alá helyeztük. Két heti itt tartózkodásunk alatt kizárólag bárány és juhhússal éltünk. Több kirándu­lást tettünk jó távolra eső falvakba, főkép akkor, mikor kenyerünk elfogyott és a he­gyeket minden irányban kifürkésztünk, de leg­kisebb siker nélkül. Ezek után hatodmagam-

Next

/
Thumbnails
Contents