Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-03-31 / 13. szám

*9

nak. Olyan ott minden tárgy, hogy csodálom a muzeumegyletet, miért nem kéri el raritásai közé a jövő nemzedéknek mutogatni. Régi idő óta csak kettő történt: kifestették a falakat és zöld posztót kapott néhány asztal. Aztán tovább nem mozdulunk, mert a pénzügyi egyensúly a fő.

Nagyon szép, de pénzügyi egyensúlylyal tagokat fogni, fényezőnek lenni, igazi szórakozást, kényelmet nyújtani nem lehet. Mert hát egy kis kényelemre is szükség van. Már pedig a mai kaszinónk egy kicsit sem lakályos. Úgy érzi magát benne az uj tag, mint valami vidéki vendéglőben, a melyben a gazda maga is bérlő, nem javittat, nem hoz újat bele mig ő ott lesz.

Szóljunk a játékfelszerelésről, a két billiárdról? Az újságokról? Igen, az elsőknek hiányát érzik, az újságok pedig bámulatosan vannak összeválogatva. Heteken keresztül figyelem, hogy sok heti lapot hónapokon át nem vesznek a tagok kezükbe. De viszont egy-két szépirodalmi lap után áhítoznak.

Sem kényelem, sem játékfelszerelés, sem újság, ugyan miért is tolongnának kaszinónkba az uj tagok?

Ugyan, mintha hallanám, igy szól a kaszinó igazgatója: Tudjuk mi mindezt, javítunk is rajta, de tessék megmondani, hogy miből, mert a mi vagyonunk néhány takarékpénztári részvényen kívül törött lábú székekből és a két őskori billiárd-asztalból áll.

Hát, kérjük alássan, itt kezdődik az a kevés kötelezettség, a mit a vezető elemek magukra vállaltak, midőn a lisztsélegeket, mint borítják el az eget, lásd a villám eikkázását, lásd azt lesújtani, halld a dörgést utána, mely megremegteti az élőkben a lelket — s a igy már végig csodáltad az egész földet, — tekints ki éjszakánként ablakodon, hordozd végig szemeidet a csillagos égboltozaton, csodáld meg azokat a más világokat, azoknak futását, az erőt, mely őket kormányozza, mely őket összetartja, — csodáld meg az erőt, mely a már kihalt világokon újra forrongásba hozza az elemeket, mintegy varázsütéssel új életet önt beléjök — az erőt,'mely az életet a világok történetében az örökléttől kezdve az öröklétig fenntartja s ha ennek végtelen magasztosságát felfogtad, akkor megérted azt, a mit sohasem fogsz megérteni: hogy mi az Isten.

S ha ilyenkor büszkeségedben lesújtva éreznéd magad, látvány porszemnyi voltodat, adj hálát az égnek, hogy megértette veled légváraidnak kivihetetlenségét, — élj nyugodtan abban a körben, melyet a sors számodra rendelt, várd a közelgő pillanatot, mikor alkotó atomjaid újra szétválnak, hogy egy újabb hivatásnak tegyenek eleget, talán egy másik ént alkotva, — hunyd be szemedet azzal a tudattal, hogy történnek a természet háztartásban nagyszerű dolgok, melyet néked felfogni nem szabad s ha ezt mind megcselekedted, akkor eleget tettél földi rendeltetésednek, boldog voltál. — Mert a boldogságot csakis a számodra elérhető világban keresheted.

N. L.

gekkel a tagok többsége megtisztelte. A módokat tessék keresni és nem hiszszük, hogy ne találnának.

Sokat emlegetik, hogy a tagsági dijat kellene felemelni. Kimondottak, hogy nem lehet, pedig legalább is meg lehetne gondolni. Vagy talán nem lehetne-e átalakítanunk a kaszinónkat abból a kamattatlari kölcsönből, a mit a tagoktól szereznének össze? Az a, mondjuk, tiz forintos részjegy nem tenne senkit tönkre, pláne ha garantálnák, hogy évenkint sorsolással bizonyos számú aláíró visszakapná az összegét.

Nem kellene más hozzá, csak ha az igazgató és néhány tekintélyes tag kimondaná, hogy én adok, bizony hiszszük, hogy tehetségéhez mérten legalább is két harmada a tagoknak nem tagadná meg a kaszinó kérését.

így vagy kétezer forint összejöhetne. Kényelmes, lakályos kaszinó-helyiséget és berendezést kaphatnánk s azután várhatnánk nem lemondással, hanem biztató reménynyel az uj tagokat, tagoktól a tagsági dijat.

És azután beszélhetnénk kaszinónk feladatairól is.

Kezeim közt van egy levélke. A kaszinó tisztelt igazgatója irta, kijelentvén, ifjú tetterőt érez magában, hogy tegyünk s ne stagnáljunk. Neki dedikálom ezt a kis cikkecskét, melyben a tagok kétharmadának egy kevés véleménye el van mondva. Próbálja meg, tegyünk közös erővel, hogy azt a helyet, a hol vallásfelekezet nélkül szórakozást talál a város polgársága, méltó nívóra helyezhessük.

A gyógypaedagógiai szaktanács működése.

Vác, márc. 28.

A gyógypaedagógiai szaktanács, mely a siketnémák, vakok, hülyék és gyengetehetségűek intézeteinek és iskoláinak ügyeit végzi, most adta ki évi jelentését múlt évi működéséről. E gondosan és terjedelmesen kiállított évi jelentésből a legérdekesebb részleteket a következőkben közöljük:

A mű két részből áll. Az első rész tárgyalja a folyó ügyeket, a második az uj intézkedéseket.

Első sorban a növendékekről közöl kimutatásokat. Neveltetett 392 siketnéma (beleszámítva az izr. intézet növendékeit is: 494), — 111 vak, 47 képezhető hülye és 46 gyengetehetségű, összesen 596, illetőleg 698 fogyatékos érzékű és értelmű növendék. Ezelőtt 10 évvel hét gyógypaedagógiai intézetben 416 növendék tanult, ma 14 intézetben és iskolában — beleszámítva az izr. siketnémák-intézetét is — 698 nyer oktatást, tehát majd 300-zai több, mint 10 évvel ezelőtt. — 596 fogyatékos érzékű és értelmű növendék közül ingyenes helyen tanult 317, több-kevesebb segélyt nyert 143, csak 136 volt segély nélkül, saját költségén. A szegény sorsú növendékek ellátásáról az egyes intézeteknél alakult segélyző-bizottságok gondoskodtak.

A tanügyi dolgokon kívül foglalkozott a szaktanács a növendékek specialis testi bajainak orvosi vizsgálatával is. E végből egyelőre

VÁCI HÍRLAP

a váci intézetnél egy specialista (fül, orr, gége) orvos alkalmaztatását hozta javaslatba.

Módosította az egyes intézetek szervezeti szabályzatait. Újjá szervezte a tanerő képzés módját. A váczi képzőt kiegészítette a vakok, hülyék és gyengetehetségűek, továbbá a dadogok tanítására szükséges tudnivalókkal.

Képesítő vizsgálatra háromszor nyílt alkalom. Az egyik Vácon folyt le, a másik a vakok budapesti intézetében, a mikor is Beck Vince a vak munkások zágrábi menedékházának és Horváth Vince a vakok zágrábi intézetének igazgatói tettek képesitő vizsgát. A horvátok, kik ezelőtt Bécshez gravitáltak. már másodízben tiszteltek meg bizalmukkal.

A harmadik vizsgálat a dadogok oktatásából tartatott. A lefolyt év alatt a gyógypaedagógiai oktatásügynek több ünnepségben is volt része. így Pertik Gyula, a váci intézet tanára, Taritzky Ferenc a kolozsvári siketnéma-intézet igazgatója ünnepelték szolgálatuk 30 éves évfordulóját, ugyancsak Schaffer Károly a siketnémák temesvári intézetének igazgatója 40 éves szolgálatát ünnepelte, kit ÖFelsége koronás arany érdem kereszttel tüntetett ki.

Részt vett a hazai gyógypaedagógiai oktatásügy a párisi kiállításon is, u. m. a siketnémák váci, a vakok és a hülyék bpesti intézetei. A kiállítás biráló-bizottsága a vakok intézetét a nagy éremmel igrand prix), dr. Szabó Sándort, az ügyosztál) vezetőjét aranyéremmel, a kiállító három intézet igazgatóját pedig ezüst-éremmel tüntette ki.

A rendes folyóügyek elintézése mellett a gyógypaedagógiai oktatásügy belső és külső fejlesztésére is kiterjesztette figyelmét a szaktanács. Nevezetes alkotása a szaktanácsnak a siketnémák intézeteinek egységes tanterve. Százados mulasztás pótlása ez, de örömmel vallhatjuk, hogy a hazai siketnéma-oktatásügy ebben megelőzte a m ndenben elöljáró Németországot, mert ott még ily tanterve egy intézetnek sincs. Ezzel együtt jár, hogy a miniszter az egységes tankönyvek megírására hirdetett pályázatot.

A külső fejlesztést illetőleg két irányban fejtett ki a szaktanács tevékenységet: a meglevő intézményeket bővitette és új intézmények létesítésére indított országos mozgalmat.

A váci intézetnek mintaintézetté való kifejlesztését rendelte el a miniszter. Mivel a régi épület nem felel meg a célnak, az intézet telkének hátsó részén új épület emeltetik. Hasonlóan új épületet kapnak a siketnémák budapesti állami, a siketnémák kaposvári és a vakok budapesti intézetei is. A vakok új intézete szeptemberben már készen iesz.

Új intézetek szerveztettek a múlt tanévben Kolozsváron a vakok számara, mi Szvacsina Géza polgármester érdeme, továbbá Kecskeméten a siketnémák és vakok számára, mely intézmény Kada Elek polgármestert dicséri. A folyó évben Szegeden is nyílik egy új iskola.

A gyengetehetségűek számára Budapesten két helyen is állítottak fel iskolákat. A dadogok oktatásával is több helyen foglalkoztak.

Nevezetes alkotása a szaktanácsnak a siketnémák és vakok oktatásának általánosabbá és népszerűbbé tétele érdekében tett intézkedése. Az 1868. évi XXXVIII. és az 1891. évi XV. törvénycikknek a népoktatásra és kisdedóvásra vonatkozó részének végrehajtását kéri a minisztertől. Elegendő képzést itt természetesen nem nyerhet sem vak sem siketnéma, de nevelést igen s igy meg mentetnek az esetleges elzülléstől. Megismerkednek a siketnémákkal, a vakokkal a tanítók s lehetetlen, hogy oly sok