Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-03-10 / 10. szám
Tizenötödik évfolyam. 10. szám. Vác, 1901. évi március 10. VÁCI HÍRLAP Előfizetési árak: Egész évre.......................12 korona. Negyedévre.......................3 korona. Egyes szám ára .... 24 fillér. Megyeien minden vasárnap. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: Kovách Ernő. Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Nyilt-tér sora 60 fillér. Társadalmi központ. Vác, márc. 10. Az embert ösztöne vezette rá, hogy társaságot, közösséget alkosson. Az ösztön megsúgta az embernek, hogy egyedül állva gyönge, tehetetlen részecskéje e nagy mindenségnek, mig tömörülve, ezrek és milliók szellemi és anyagi erőinek összetevése által hatalmas úrrá lesz az ember. Ezt a nagy erőt, a kis erőknek ezt a nagy eredőjét akár nemzetnek, akár államnak, akár társadalomnak mondjuk, ma már nemcsak ösztönével alkotja a czivilizált ember, hanem lassanként öntudatra ébredve, erejét még növelni is kívánja a nemzetek, az államok szövetkezése által. Legeszményibb lesz az emberi erők egyesítése az örök béke idejében értve ez alatt az állami és a társadalmi békét. Ez a kor azonban, az Istennek országa, mely után ppdig minder lap imádkozunk, ma még — sajnos — olyan messze van tőlünk, hogy csak mint álomképről beszélgethetünk róla. Egyelőre meg kell elégednünk a kisebb erővel, a létezővel. Minket közelebbről a magyar nép alkotta erő, a magyar nemzeti erő érdekel. Az az erő, melyet a magyar társadalomnak magában bírnia kellene. Kellene bizony csak, mert egy kis felületességgel bátran rámondhatnók a magyar társadalomra, hogy annyi benne a széthúzás, hogy a sok ellentétes erő megsemmisíti egymást. Nemzetiségi kérdés, felekezeti kérdés mindmegannyi hálás téma azoknak, a kik a magyarnak a magyar ellen való uszításában lelik a kedvüket. Szerencsére meglehetős kopott téma, a ki próbálkozik vele, legfeljebb ha szánalmat arat. Egészen más itt a baj! A magyar társadalomban mint külön, önálló erő működött nem is olyan régen a megyei társadalom. Ez ma már majdnem teljesen megszűnt. A községek, a városok társadalma is a bomlás utján halad. Miért? Megmondjuk azt is. Dühöng a nagyzás. Olvashatjuk, hogy a nagy városokban a szomszédok sem ismerik egymást. Hát azt gondoljuk, mi is nagyvárosiak leszünk, mihelyt nem ismerjük a szomszédunkat. A baj már most az, hogy szomszédunkat sem ismerjük és hozzá még kisvárosiak is maradtunk. — Ez igy van minden magyar kisvárosban. S ha nem csalódunk igy van városunkban is. Egy pár lángész egy pár évtized aiatt bámulatos sebességgel vitte előre az emberiség -sorsát. Ebből is származik valami baj, a minek levét a mai társadalom kell, hogy megigya. Az évszázados tespedésben sínylődő emberiség nem tudja megemészteni a haladásnak azt a sok eszméjét, a mely nap nap után felszínre kerül. Még bizony sokszor elrontja a gyomrát. — És ha áll ez általában, talán mi váciak kivétel volnánk? Dehogy! Pedig ha a világ halad, mi is haladunk, mert mi is a világon vagyunk. A haladás eszméje nem ismer Kmél elet, ragad magával mindent és mindenkit. Még a reakczió apostolait is. Ha városunk maga volna a megtestesült reakció, még akkor sem szegülhetne ellen állandóan a kor eszméinek. Akaratlanul is azon venné magát észre, hogy bár előtte beláthatlan messzeségbe haladtak már az életrevalóbbak, fáradt, lomba testével ő is azok nyomában cammog. Most még alszunk. De már dereng a hajnal. Előbb vagy utóbb feljön a világosság napja, mely megvilágítja azoknak útját, a kik elől mennek, a kik most még az éji homályban keresik az utat. A hajnali szürkületben kiveheljük társadalmunk körvonalait is. Ez egy ember. Egy beteg ember. Szervezete egészen olyan beosztású, mint a többi embereké. Csak az egyes szervek működése bizonytalan, hibás. Ebben a társadalom-emberben az idegszer középpontját nem agyvelőnek, hanem Kaszinónak hívják. Ide futnak az érző idegek és innen mennek szét a mozgató idegek. Megérzi, ha a társadalom testén akárhol baj van, tanácskozik a baj oka, ' elhárítása fölött és minden jó eszmét I dűlőre juttat. Mint az agyvelő a testben, ! úgy a Kaszinó is a város társadalmában a szellemi erők tömörítő helye. Itt befogadásra talál minden eszme, megrostálódik és megtisztítva kerül aztán a megvalósítás állapotába. A megvalósításnak is az agy a megindítója, az írányitója. Ez az agy gondolkodik a társadalom minden rétegének a jó vagy balsorsa fölött s a hol baj van, olt megmutatja a segítés módját, a hol nincs baj, ott feltárja az egészséges fejlődés módozatait. Igen ám, csakhogy ez a Kaszinó ma még csak a jövő zenéje. Igaz, hogy a feladata ma is ez lenne, de hát tehetünk-e róla, ha nem végzi dolgát?! A mi feladatunk az, hogy öntudatra keltsük ezt az agyat. S ha ez sikerült nekünk, ha a Kaszinó öntudatra ébredt, ha az élő társadalomban, mint eleven szellemi gócpont kezd szerepelni, akkor elértük a célunk. Ennyit általában. A társadalom betegségének oka, a Kaszinónak a magyar társadalomban kijelölt helye nagyjában ebből is megállapítható. A részletekről legközelebb Írunk. B. K. Douovitz Vilmos felolvasása a kér. ifjak körében. Vác, márc. 3. Tisztelt Uraim! Akkor, a midőn elnökük, Jelinek úr, arra kért fel, hogy önöknek itt saját otthonukban felolvasást tartsak, gondolkoztam arról, hogy tulajdonképen miről is beszéljek. Tudva azonban azt, hogy önök, t. Uraim, a midőn a kereskedő-ifjak társulatát alakitották, célul nem csak a szórakozást, de igenis azzal kapcsolatosan az önművelődést és szakképzést tűzték ki. Mindezek alapján kenytelenittetem már eleve kijelenteni, hogy felolvasásom nem lesz szórakoztató, mert az éppen oly dolgot fog tárgyalni, a mire önöknek, mint kereskedőknek az életben szükségük lesz t. i. a váltó elméletével kívánom önöket megismertetni, miért is szives türelmüket kérem. A váltó alatt egy törvényes alakban kiállított oly okirat értendő, mely által mindenki, a ki ezen okiratot, avagy az ezzel összefüggő nyilatkozatot aláírja, magát arra kötelezi, hogy a váltó jogszerű birtokosának, a váltó bemutatásakor ennek átadása mellett bizonyos helyen és időben egyelőre meghatározott pénzösszeget fog fizetni. Ferencz-József keserüviz az egyedül elismert kellemes izű természetes hashajtószer.
