Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-02-24 / 8. szám

Ö VÁCI HÍRLAP Mit találtak a dalegylet mu­latságán ? A dalegyesület legutóbbi mulat­sága alkalma.al egy, kövekkel kirakott arany biztonsági lű s egy kis zsuzsu találtatott. A tárgyak Ottó József háznagynál vannak s bár­mikor á haliul ők.-- Dunakeszi községijén az 1900. évi népszámlálás eredménye a következő: lélek­­szám: 2884, lakóház: 463, adófizetők száma: 1227. 1890-nen: lélekszám: 1561, ház: 257, adófizetők száma: 400 volt, szaporodás tiz év alatt: 1323 lélek, 206 ház, 827 adófizető. Ez aztán szép haladás ! Művész estyóly. A Kúria szálloda éttermében ma vasárnap este különleges kon­cert. és dalestély lesz, E-zmeralda nővérek fel­léptével. Kezdete nyolc órakor. — Nélkülözhetetlen háziszer a Pser­­hofer J -féle vértiszt hó labdacsok, melyók külö­nösen nehéz emésztésnél és az ebből származó bajoknál felülmúlhatatlan hatásúak. A váci hengermalom részvény­­társaság lisztárai. Asztali dara, durva A 13 <z 25 kor. 60 hí., asztali dara, finom G. sz. 24 kor. 20 fii., Királyliszt 0 sz. 24 kor. 60 fii., Lángliszt !. sz. 23 kor. 60 fii., Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 22 kor. 20 fii., Zsemlyeliszt 3. sz. 21 kor 80 fii., Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 21 kor. 20 IiI., Közép jkenyérüszt. 5. sz. 20 kor. 60 fii.. Kenyérliszt 6. sz. 19 kor. — fii., Barna kenyérliszt 7. sz. 16 kor. 20 fii., 71ji 14 kor. 20 fii., Takarmányliszt 8. sz. 10 kor. 80 fii., Korpa, linóm E. sz. 9 kor. 20 fii,. Korpa goromba G. sz. 9 kor. 10 fii., Ocsú 7 korona 20 fillér. Farsangi megfigyelések. Vác, febr. 22. Minden nemzetnek vannak sajátságos és alkalmi szokásaik. Híresek a tiroli leány vásárok, a német sör­­ivási versenyek, a spanyol bikaviadalok, az angol boxolások, az amerikai 1 incselések, a nemzetközi, de különösén a nizzai galamblö­vészetek, a svéd skiversenyek, hajdanta a gö­rög diszkoszdobások, a római bachanáiiák és szatumáliák. Nálunk is vannak ilycs szokások. Említésre j méltók az egykori halotti torok, a világra szólószürelek, s most is meg vannak még a húsvéti öntözködések. apró szentek napjan a megvessző/ések, humvazó szerdán a „bering smasz“ok (Vácon hagyományosan Korpás La­jos vendéglőjében, amely alkalommal melles­leg mondva aranyért nem lehet látni egy árva heringet sej és amiről legelőször kellett volna szólani a farsang háromnapi bolondmenelek. A farsangi bolondok — az úgynevezett mas­karák — vagy maszkák menete majdnem minden népnél divatos. Eredetét az olaszok­tól, jobban mondva a rómaiaktól vette. A régi keresztény római nép kalendáriumában ugyanis a nagyböjt előtti utolsó három nap épen ősz-1 szeesetl a pogány rómaiak vad ünnepeivel, az úgynevezett bachanáiiákkal, amikor is a bor istenének torkával áldozó nép — nehogy felismerjék és Így talán részegesnek mondják, de meg azért is, hogy annál nagyobb legyen a jókedv — cifra ruhába öltözködött, s igy járta össze Róma minden jobb hírű korcsmá­ját (ha ugyan voltak korcsmák). A keresz­tények is átvették a szokást, de természetesen szelídítettek rajta s azóta van meg nálunk is persze különféleképen átalakulva. Sokan Karnevál herceg históriájára viszik vissza az egész farsangi bolondság eredetét s igy ün­nepelik azt még a mai napig is Nápolyban és Palermóban, hol különben igen csinosak és mondhatni világraszólók a Karneválme­netek. De annál borzasztóbbak Vácon. Nem szó­lunk azonban arról a bolondmenetekről, amik ezelőtt 8—10 évvel voltak városunkban, ami­kor még egyesek tisztán ebből éltek s ami­dőn még oly nagy animóval történtek ezak, hogy állatok estek áldozatául — ne említsünk többet“ a szerencsétlen zöldre festett lónál, mely föllépése után való napon kénytelen volt itt hagyni ezt a cudar világot — sőt akadtak emberek is, akik nem restellettek e kis bolondságért kacérkodni a halállal, midőn medveálarcba öltözve harmadfél óráig a le­vegőtől elzártan, félig Hol tan vitették magukat végig a városon, — kiabáltak ugyan segítség­ért kínjukban, de annál nagyobb volt a rö­högés, mert azt gondolta a publikum, hogy azért bolond az illető, hogy ordítson — s midőn kiinduló pontjukhoz, a Szarvas ven­déglőhöz értek, úgy kellett őket leemelni a kocsiról, s mint egykori szemtanuk állítják, két orvos alig hirt beléjök egy kis életet ön­teni. Micsoda maskarák voltak ezek a mosta­niakhoz képest! O tempóra, ó mores ! Elnéz­tük most kedden is. Voltak vagy húszán, de azért igen sok dolgot megfigyelhettünk raji ok. Volt köztük egy bátyus-zsidó, ami úgylátszik a legjobban tetszett a t. puklikumnak, mert ezen nevettek leginkább, de hogy miért, azt bajos kitalálni, mert hiszen ez különben igen egyszerű és természetes. Volt egy pár cigány, kofa, vén kisasszony, egy anyós bútorszállitó kocsin karján kis gyermekkel, alföldi betyárok szamarakon. És ha vesszük ezek mind olya­nok, hogy ha másnap mennek végig az utcán, föl se venné őket az ember. De ne legyünk szőrszálhasogatók és ne vegyük el a léhűtő maskarák kedvét a jövőre nézve saját érde­künkben se, mert könnyen megkaphatják, hogy jövő ilyenkor kitör valamelyikből a maskara tempó és jót húz nyakunk közé főzőkanalá­­val, avagy hatalmas furkós botjával, mert re­méljük mindenki tapasztalhatta illetőleg lát­hatta, hogy a maskara soha sem beszél, csak integet, ide-oda szaladgál, fenyeget és a leg­gyakrabban egészen élcesen le lecsap egy-egy bárgyú falusi szolgálóra, vagy valamelyik ár­tatlanul mulató gyermekre a többiek óriási kacagtatására. De mondaná valaki, hát mi­nek van odarendelve a város összes rendőre, fenntartja az a rendet ! Igaz, meghajtunk ez előtt is. Láttuk a rendőröket mind egy szemig. Ott voltak öle botokkal felfegyverkezve s ki­sértek á mintegy kétezer gyermekfőre menő seregei, miként valami anarkistacsapatol s becsületükre legyen mondva nem is történt semmiféle nagyobb baleset. Most még egyet legyen szabad megfigyel­nünk. Tapasztaltuk, hogy egy pár szerencsét­len maszka magyar ruhába öltözködve akart kitűnő és mulatságos médium lenni. Hát édes Istenem, már oda süllyedtünk, hogy nemzeti öltönyünket maskararuhának használják föl! Ezen már mégsem nevettünk ! Hogy mennyire megkívánják a maskarák a hálás puklikumot és hogy mennyire érzékenyek, mutatja a kö­vetkező, most megtörtént kis epizód: Az Ambró - utcában esett meg, hogy egy 10 — 12 éves gyermek is fölöltözött bolond­nak. Ruházata erre a célra igen silány volt, álarcát pedig — nem lévén a rendesre pénze — ő maga készítette s igy ez se sokat ért. Midőn kilépett kapujukból, rögtön elővette összes maszkái tudományát és szörnyen in­tegetett főzőkanalával. De nem használt sem­mit. Az Ambró-utca, ámbár elég népes, de kívánalmai mégis sokkal nagyobbak, mint­sem ilyen ócska maskarát kisérjen s igy esett meg, hogy a kis farsangi bolondot, hiába or­dított, hiába verekedett, három gyermeknél több a világért sem követte. Az erőszakos maszka végre látta, hogy nincsenek pártfogói, leszakította álarcát és keserves sírással ment vissza, hogy hát ő belőle már jó bolond se lehet. De most. már azt hisszük elég lesz a bolondságokból s mielőtt befejezzük, legyen szabad hálás köszönetét szavazni a rendőr­ségek a példás rend fenntartásáért, a maskara menetet rendező bizottságnak pedig azért., hogy eltekintve hiábavaló kiadásaiktól, voltak olyan udvariasak (?) hogy nem öltözködtek vad­állati ruhákba s igy polgártársaiknak az ab­lakokon kinéző és igen jól mulató kis gyer­mekeiket megmentették sz ijedtségtől szár­mazható veszedelmesebb bajoktól ! Nyílt-tér« Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonainknak, barátainknak és jó ismerősöknek, kik feledhellen édes kis angya­lunknak Mariskánknak halála alkalmából őszinte részvétükkel szivünk epesztő fájdalmát enyhí­teni óhajtották, e helyen is hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Vácon. 1901. február 20. Blázsovits János és neje. HIRDETÉSEK. Árverési hirdetmény. V. 110] 1901. számhoz. Alulírott kiküldött bí­rósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a váci járásbíróságnak 1899.évi Sp II. 761J1 számú végzésével dr. Lengyel Soma ügyvéd által kép vi­selt ílalbauer János s neje felperes részére Száraz Mihály alperes ellen 900 korona követelés és jár erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt 624 koronára becsült ingó­ságokra a váci járásbíróság V. 57|l. 1901. számú végzésével az ár verés el rendel tét vén, annak afelül­­foglaltatók követelése erejéig is, a mennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán Dunakeszen leendő megtartására halár­­időül 1901. évi február hó 27. napjá­nak délelőtti 11 órája tűzetik ki, mikor a biróilag lefoglalt butoiok, kocsi, ló s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fog­nak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárvere­zendő ingóságok véte árából a végrehajtó kö­vetelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás ko­rábban eszközöltetett volna és ez a végre­hajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbb­ségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alól írott kiküldöttnél vagy Írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Vácon, 1901. évi február hó 8-án. Szuuh JálIOS kir. bir. végrehajtó. „Több száz kiváló orvos által ajánlva. A legizletesebb és legolcsóbb ásványvíz. Kapható minden jobb lYHzerkoreskedésben és vendéglőben.“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents