Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-02-17 / 7. szám

városatyák dönteni.

— Keresztelés a városházán. A f.

évi január 16-án a Petőfi-utcában talált Jeánygyermeknek, most adott nevet városunk vallásos és hazafias tanácsa. A lelencgyermekek gondozója, Marci bácsi indítványára fogadta el a tanács, hogy a körülbelül 1 — 2 hónaposnak látszó leány-gyermek, kinek sem nevét, sem vallását nem tudják, a mennyiben a Petőfi - utcában találtatott, vezeték nevéül Petőfi nevet, keresztnévül pedig a város .védőasszonyát, .szűz Máriának nevét vegye fel és utasítja a ^helybeli anyakönyvi hivatalt, hogy nevezett lelencet Petőfi Mária-névre vezesse be. Egyben pedig miután azon városrész, hol a kisded találtatott a legnagyobb részben római kath. vallású, de különben is Vác városában az uralkodó vallás a római katholikus, annálfogva a gyermeket vallására nézve római kath. szertartás szerint rendeli el a derék tanácstestület megkereszteltetni. A kis Petőfi Máriát egyenlőre a város költségén nevelik s csak majd ha kissé jobban megerősödik, adják át a budapesti Fehérjeereszt lelencháznak.

— A kaszinó-estről. Az utolsóelőtti kaszinó-estét tartották múlt szerdán a kaszinóban. Most az egyszer elég korán kezdődött s jó kedv is volt, bár ismét kevés a táncos. Már ehhez talán nálunk is hozzá kell szokni ? Haj nalfelé „viszontlátásra jövő kedden a Kúrián“ búcsúztak a jelenlevő hölgyek, kiknek névsorát itt adjuk :

Leángole: Dobó Katalinka, Hornyánszky Ilonka, Hufnagel Irénke és Pistike, Kacskovics Ilonka, Kiss Irma, Lencsó Beáta és Margit, Matlaszkowszky Hedvig, Nagy Bejei, Pápay Mariska, Rédei Iduska, Udvardy Margitka és Zalánffy Giziké.

AsszonyoJc: Balkay Istvánné, özv. Dobó Istvánná, Donovitz Vilmosné, Gajáry Gézáné, özv. Haidfeld Lajosné, Hufnägel Imréné, Kacskovics Jenőné, özv. dr. Kiss Józsefné, dr. Lencsó Ferencné, dr. Matlaszkowszky Istvánné, Monszpart Jánosné, özv. Nagy Józsefné, Uhlig Edéné. és özv. Zalánffy Károlyné.

— Két uj megyebizottsági tag. Pénteken e hó 15-én nemzeti szinti zászló lengett a városházán, jelezve, hogy a polgároknak a kisebbik joguk, megyebizottsági tagot választani, elérkezett. Az alispán Mar- Jiovics Lázár kanonokot elnökké, helyettes választási elnökké Kemény Gusztáv ny. főszolgabírót nevezte ki. Bizottsági jegyző Bárdos Ernő volt, a bizalmi férfiak Korpás Márton, Schmidt Ferenc, Haffner Ferenc és Docslcál Béla voltak. Kilenc órakor kezdődött a szavazás betöltendő dr. Csányi János és Vörös Károly elhunytával megüresedett megyebizottsági tagsági helyeket. És folyt megszakítás nélkül délután négy óráig s ez idő alatt kiderült, hogy mily sok polgárnak nincs szavazati joga. Ellenjelöltek nem voltak, mégis 238-an szavaztak le. Intzédy Soma (dr. Csányi helyébe) 235, Miltényi Aurél (Vörös Károly helyébe) 233 szavazatot kapott, egy-egy szavazat jutott másokra. Négy órakor hirdette ki ezt az eredményt a választási elnök, a ki különben délben ebédet is adott a bizottságnak s szives házigazda volt a kis tanácsteremben. A két uj megyebizottsági tag, bizonyára szivén fogja viselni városunk ügyeit a megyénél s városunk minden körében örömet és megnyugvást kelt a választás, hogy társadalmunk e két tisztelt alakját bizták meg a megyebizottsági tagsági mandátummal.

— Adakozás. Újabb jótékonyságot jegyezhetünk fel, mely a szegénykonyhára érkestvan Kanonok 10 K, Újhelyi Laura 3 tóf Lajosné 4 K, Krenedits Rudolfné 6 kilo kalácslisztet, Kalló Sándorné egy nagy kosár pogácsát, Weisz Jakab 1/4 zsák babot, Halász István vendéglős 4 drb. disznósajtot és töpörtyüt. A jólelkü adakozóknak a vöröskeresztegylet elnöksége örömmel mond igaz köszönetét.

— Osztalékkilátások. Pénzintézeteink már elkészültek mérlegeikkel s a közgyűlésekre való előkészületek serényen folynak, a részvényesek pedig köszörültethetik ollóikat a szelvény leszeléshez, bár az idén, úgy látszik, kisebb örömet fog okozni a szelvények levágása, mint más években, mert, mint értesülve vagyunk, mindkét pénzintézet kevesebb osztalékot fizet, mint az előző években. Az általános gazdasági pangást s értékcsökkenést megérezte mindkét helybeli pénzintézet és meg kell érezniök a részvényeseknek is. De az a helyes elv, hogy a pénzintézet, ha kevesebb volt a jövedelem, kevesebb osztalékot fizessen s ne úgy tegyen, mint a néhai népbank, mely a megszokott osztalékot kiadta akkor is, a mikor nem volt nyereség és a részvényeseket egyszer csak az a nem kellemes meglepetés érte, hogy nincs se osztalék, se részvénytőke. Mint értesülünk, a takarékpénztár az előző évi 60 K osztalékot 40 K-ára, az iparbank pedig a múlt évi 48 K osztalékot 33 K-ára redukálta s ha bár a csökkenés nem jelentéktelen a részvényesek még is meg lehelnek elégedve, mert befektetett tőkéjüknek igy is tisztességes kamatját kapják.

— Ezüst-menyegző, RacseJc János ipartestületi elnök és hitvese KanszJey Matild múlt kedden ünnepelték menyegzőjük 25 éves fordulóját. A felső plébánia-templomban ünnepélyes szt. mise volt, délben pedig barátságos lakomát adtak. Tisztelőik jókivánataihoz a mienket is csatoljuk.

— Laptársunk farsangi rébusza.

A Váczi Közlöny utolsó számában olvasóinak egy talányt ad fel melynek megfejtését lapunkban közlése iránti kéréssel az alábbiakban vettük: Ha a váci izraelita hitközségi elnök felesége a Jom Kippur napján egy a rom. hath, lelkészek javára rendezendő mulatságon elfogadná a védnökséget, ezt mindenesetre különösnek lehetne találni. Hogyha azonban az a hölgy az illető kerület országgyűlési képviselőjének a neje is lenne — akinek, mint ilyennek nem szabad, de különben sem illik embertársai között vallás szerinti külömbséget tenni — akkor egy tárgyilagos s elfogulatlan bíráló csak természetesnek találhatná, hogy ha ez esetben nemcsak izraelita elnökwöi, hanem országgyűlési képviselőnél kötelezettségeinek is eleget tesz.

Az utolsó farsangi kaszinóestély, mint a múlt évben, az idén is, húshagyó kedden, a Kúrián fog megtartatni s az általános érdeklődés után Ítélve, a legjobb sikerűnek Ígérkezik. Meghívókat a kaszinó nem bocsátott ki, hanem ez utón s a helyiségében levő hirdető tábla utján hívja meg az estélyek megszokott közönségét, a kaszinótagokat s ezek hozzátartozóit. Az estély költségeinek fedezésére szánt adományaikat az estélyen fizethetik le a résztvevők.

— Az izraelita bál rendezősége,

a sok rosszakaratú híreszteléssel szemben, felkér bennünket annak kijelentésre, hogy a f. hó 23 dikán megtartandó bál nem fényes bál, hanem egyszerű táncmulatság s ezen utón is kérik hogy a hölgyek egyszerű ruhában megjelenni szívesek legyenek.

— Sajó Aladár uj könyve. A császár Jcenyerén címmel könyv jelent meg a minap. Tartalma: a katonaélet őrömének, bujának, az

leírása; szerzője Sajó Aladár, az írói gárdának ez a jeles tagja, a Budapesti Hírlap h. szerkesztője, a ki irodalmi munkásságával sokkal fontosabb célt] követ, semmint első pillanatra látszik. A noveUisztikus katonairodalom, jól tudjuk, a külföldön s különösen Németországban nagyon virágzik, de tudjuk azt is, hogy elenyésző kis kivétellel oda künn ez az irodalom a legsilányabb. Azok a német könyvecskék, a melyek pedig sok olvasóra találnak nálunk is, igen gyönge munkák ; se meséjük, se formájuk nem jó. Sajó Aladár a mikor körülbelül tiz esztendővel ezelőtt első katonahistóriáit tartalmazó munkáját kiadta, valószínűleg azzal a céllal tette, hogy a német efajta könyveket kiszorítsa. Sikerült-e ez neki, nem tudjuk, de tudjuk, hogy azóta négy ily műve jelent meg, a melyeket a kritika mindig osztatlan elismeréssel fogadott; tudjuk, hogy egyik kötetéből Kaszárnya titok bőségesen közöltek a külföldi német újságok is, ami talán szintén egyik bizonyítéka annak, hogy amit ő ir a katonaéletről, jobb a németekénél. Ez is érdeme, mert igy mégis csak kiszoríthatja a németeket. Legújabb kötetében tizenkét hosszabb rövidebb elbeszélés van. Erőssége inkább a leírás, mint a mesecsinálás és erénye az élethűség és a magyarosság. Bízvást mondhatjuk, hogy a munka igaz gyönyörűségére lehet a katonaviselt embernek is, és annak is, akinek nem volt még része a gyöngyéletben. Az érdekes köny igen ízléses kiállításban jelent meg s három koronáért Deutsch Mór könyvkereskedésében is kapható.

— Csődbe jutott kávékáztulaj douos. Régen rebesgették, hogy Banusz Béla budapesti kávésnak a királyutcai üzlete nem megy valami fényesen. Kis kincsesbányáját, a Podmaniczky-utcai kávéházát otthagyta a nagyobb jövedelemmel kecsegtető uj üzletéért, de csalódott. A hivatalos lap e heti száma hozta, hogy Banusz Béla budapesti bejegyzett kávéháztulajdonos ellen a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék folyó évi február hó 12. napján 15997 szám alatt, kelt végzéssel a csőd megnyitatott. Kineveztettek: Csődbiztossá dr. Alcsuti Ágost kir. tszéki jegyző, tömeggondnokká dr. Glasner Samu ügyvéd, tömeggondnok helyettessé dr. Baumgarten Nándor ügyvéd. A követelések bejelentésére 1901. év márc. hó 16 napja, felszámolási tárgyalásra 1901. év ápril. hó 16 napja, a csődválasztmány megválasztására 1901. év ápril hó 18 napja tűzetett ki határidőül.

— A szövőkötőgyár közgyűlése.

Weisz Berthold orsz. képviselő elnöklete alatt e hó 14-én tartotta évi közgyűlését a szövőkötőgyár. A mérlegből kiemeljük, hogy az idei nyereség 69,363 K. 94 fillért tesz ki s ebből osztalék gyanánt minden részvény után 16

K. fizet. Egyúttal elhatározta a közgyűlés, hogy az alaptőkét 500 drb. uj részvény kibocsátása által 800 ezer koronáról 900 ezer koronára emeli. Végül meglett választva az igazgatóságba Weisz Berthold, Munich Aurél orsz. képviselők, továbbá Bolitscher B, Lipót, Linczer Imre, Ullmann Emil és Jolesch Gyula. Örvendünk, hogy ez a vállalat, mely városunkban oly sok embernek ad kenyeret, ily szépen prosperál. Régebben csak nagy veszteségekkel tudta üzemét fenntartani, de ma egyike a vidék legszebben jövedelmező gyárainak s ebben nagy érdeme van Weisz Bertold elnöknek és Lobi Ármin ügyvezető igazgatónak.

— A törökszölőhegyközség közgyűlése. Múlt vasárnap tartotta a törökszőlő hegyközség nagyszámú szőlőtulajdonos jelenlétében szokásos évi rendes közgyűlését. El

BB