Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-11-10 / 46. szám
o VÁCI HÍRLAP szállításunkról, kevés pénzünket élelemre hagyván, el nem fogadtatott. Elhaladván tehát az említett állomás mellett, még Brailára (vagy Ibraila) értünk, egymás és könnyen kivihető tervet ajánlott olasz barátunk, mely abból állott, hogy a hajó tizenegy óra tájban fog érkezni Brailára és éjjelre ott is marad, mert sötét van, mi addig várunk a hajón, mig mindenki kiszáll és mig az ide való rendőrség is el takarodik, akkor mi is minden akadály nélkül kiszállhatunk és a legelső vendéglőbe megyünk, a hol önök szobát vesznek, én pedig vacsora után visszamegyek a hajóra, önök addig maradnak, mig vagy én nem jövök el személyesen, vagy számukra Gáláéról átmeneti engedélyeket nem küldök. Mi ezen ajánlatot természetesen a legnagyobb köszönettel elfogadtuk, sőt én megkértem őt, hogy holminkat, nehogy ez a kiszállásnál akadályul szolgáljon, szíveskednék magáé gyanánt Galacra elvinni, a hová mi megérkezvén, minden költséget szívesen megtérítünk. A tervnek első része, t. i. a brailai kiszállás tökéletesen sikerült. Megemlítésre méltót egész utunkban nem láttunk, igaz, hogy mi, a kik a rónákat szeretjük, úgy tetszett, mintha szabadabban lélekzenénk, midőn a nagy hegyek közül kiszabadulva, balról az Oláh-, jobbról pedig Bolgárország rónáit, melyek közepét a Duna hatalmas árja egész pompájában lassan haladva, keresztül vágja. A hátrahagyott szorosból kibontakozva, nagy benyomást tett jobbról Widdin ószerű vára, mely a menekült magyarok első pihenőhelye, a mit a vendégszerető török szomszédok számukra nyújtottak 1849-ben. Valamivel tovább a Duna bal partján Gyurgyevo, itt néhány óráig időztünk kapitányunk nagy bosszúságára. Az oláh tisztek mindenfelé tarka-barka egyenruhában megszállották a hajót, egyenruhájokés ügyetlen magukviseletük által bámulatra és csodálkozásra ragadták a hajó vendégeit, mit kapitányunk végre megsokalván, emberei által kiutasitatta őket.A Duna jobb partján Silistria, a hol 1854- ben Omet pasa átkelvén a Dunán, nagy diadalt vívott az oroszok ellen. A vár bástyái alatt gugolt vagy húsz török nő dominó alakú fekete öltönyben, fekete fátyollal befödött fejükből csak a fekete villogó szemek látszottak ki és valami túl világi lényekhez hasonlítottak. Itt szállott a hajóra egy török tiszt nejével és a hajó fedélzetére lerakván podgyászukat, egymásmelleit foglaltak helyet, egy pillanatig sem hagyván el helyüket és senkire sem mertek nézni. Természetes, hogy feltűnő dolog volt, hogy az egész idő alatt egy szót sem szóltak egymáshoz. Ugyanezen állomáson szállott be egy másik török is, ez igen vallásos ember lehetett, mert naplemente alatt, dacára a szűk helynek, — mert a hajó zsúfolva volt utazókkal — letérhette a másfél negyszögnyi szőnyegét és az egész közönség bámulata közt végzé koránja által rendelt imáját, mellén keresztbe tett kezekkel földig hajlongva, hol ismét arcával földre borult, hol felállott és nagyokat nyögve jobbra és balra hajlongott. A mint imáját elvégzé, legelőször is az örökké vele levő, szűk nyakú, füles agyag korsóból jóllakott vízzel, — szegény nagyon szomjas lehetett — mert két, vagy három Ízben is hozzálátott és mindannyiszor nagyot ivott, azután kezeit és arcát megmosta csibukra gyújtott és a szakácstól egy íindzsa fekete kávét hozott, melyet oly Ízléssel szőrpölgetett, hogy erre csakugyan rámondhatta volna az ember, hogy vérré vált benne. (Folytatása következik.) Irodalom. A Magyar Hírlap tizenegy esztendő óta folyvást jobban és jobDan összeforr a nagy magyar közönséggel. Állandóan képviseli a közönség minden nemes érdekét s igy eszményi czélokat szolgál, egyforma hűséggel, változhatatlan kitartással. Pártérdekhez kötve nincsen a Magyar Hírlap. Minden sorában teljesen független. Bajnoka az igazságnak, bárki részén van is az igazság. A Magyar Hirlap politikája mi denekfölött tősgyökeres magyar s ezzel kapcsolatban szabadelvű a szó legtisztább értelmében. Továbbá demokrata is, ahogy a jogegyenlőség rendíthetetlen harczosáillik. A mai magyar irodalomnak büszkeségei azok, a kikből a Magyar Hirlap gárdája áll. Mindenre, a mi napilap keretében állandó munkakör : kiváló szakemberek adják a Magyar Hirlap-nak java szellemi erejöket. Tárcarovata magas irodalmi színvonalon van. Közleményeiben az erkölcs védelme s az igazság egyképen vezérli. Értesítési mindig a leggyorsabbak s mindig megbízhatók. A Magyar Hirlap kedvezményei, a mikkel előfizetőinek szolgál, páratlanok, jelentékenyek, becsesek. Karácsonyi ajándékul egész kis könyvtárral lepi meg állandó közönségét, még ' pedig teljesen díjtalanul. Ebben az ingyen könyvtárban legnevesebb hazai Íróink s a leghíresebb külföldi irók müvei szerepelnek. Mindenki annyi kötet érdekes regényt kap, a hány hónapig egyvégben előfizetője volt a Magyar Hírlapnak. Az ajándék-könyvek közül máris megkapták az előfizetők mutatványul: Bársony Istvánnak: A Királytigris és Ábdnyi Árpádnak : A pavlinói csoda című eredeti pompás uj regényeit. Uj előfizetőinek ezt a két regényt is megküldi a Magyar Hirlap. A többi kedvezmény közül kiemelendő, hogy a Magyar Hirlap előfizetői jóval olcsóban kapják az Ország- Világ című kitűnő illusztrált folyóiratot, mint különben kapnák. Ugyancsak kedvezményes áron juthatnak az előfizetők a Képes gyermeklaphoz. A Magyar Hirlap minden előfizetőjének készségesen és díjtalanul felel szerkesztői üzeneteiben, bármily komoly kérdésre. A Magyar Hirlap előfizetési ára félévre tizennégy korona, negyedévre hét korona, egy hónapra két korona negyven fillér. A kiadóhivatal Budapesten van. az V. kerületi Honvéd-utca 10. sz. alatt. — A „Borászati Lapok Zsebnaptára“ az 1902. évre, szerkeszti dr. Bracker Jenő. Épen most hagyta el a sajtót a „Borászati Lapok Zsebnaptáráénak harmadik (1902. évre szóló) évfolyama, mely jelentékenyen bövitett és javított tartalommal jelent meg. Az a kedvező fogadtatás, melyben hazánk szőlőtermelő közönsége az előző kiadásokat fogadta, ösztönzésül szolgált a naptárszerkesztőjének arra, hogy az uj évfolyamban a gazdák igényeinek még inkább megfeleljen. A könyv célját, hogy nélkülözhetien segédkönyve legyen a művelt magyar szőlőtermelő közönségnek, tökéletesen eléri, mert nemcsak, hogy tartalma sokkal bővebb, mint más külföldi szőlészeti zsebnaptáraké, hanem a hazai viszonyok szigorú szemmeltartásával lett megszerkesztve. A szölömivelésre és borkészítésre való összes tudnivalók kivonatos ismertesése mellett közli mindazokat a törvényeket és rendeleteket, szervezeteket, intézményeket és kedvezményeket stb., melyek a szőlőtermelők érdekeinek védelmére és előmozdítására szolgálnak. A díszes kötésű, irónnal és noteszszel ellátott zsebnaptár ára bérmentes küldéssel 3 K 20 f. Kapható a „Borászati Lapok“ kiadóhivatalában (Budapest, IX., Üllői-ut 25.) Nyilt-tér. Köszönet nyilvánítás. Szeretett édes atyánk, Kemény György halálával bekövetkezett mély gyászunkban mindazoknak, kik vigasztaló részvétnyilvánitásukkal minket felkerestek s édes atyánk hült tetemeit utolsó útjára elkísérték, hálás köszönetét mondunk. Kérjük ösmerőseinket, rokonainkat s az összes résztvevőket, hogy ez úton is vegyék tudomásul igaz köszönetünket. Vácon, 1901. nov. 5. Kemény Géza, Wälder Pálné, Klopsch. Oszkárné gyermekei. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Papnövelde-utca 6. szám alatt. Ing-atlanok eladása. Néhai özv. Torday István né hagyatékához tartozó ingatlanok szabad kézből eladók. Az ingatlanok állanak : Vetési-utca io. szám alatt álló házból; öreg Hermányon egy szőlő, mely nyolc katasztrális hold s részben be van ültetve ; öt darab gyadai rét; Szent Mihály-hegyen egy darab szőlő (340 □ öl); Püspök-kis-sejcei szölöföld két hold térjedelemben és egy háztelek rajta álló pajtával. Mindezek egyenkint eladók, bővebb felvilágosítást a venni szándékozók Torday Jenő úrnál (Középvárosi-főút 3.) nyerhetnek. SGb « •
