Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-08-11 / 32. szám

VÁCI HÍRLAP 5 A budapesti m. kir. állami felső ipariskola felvételi szabályzata. — A pályaválasztás előtt álló ifjak tájékoztatására. — 1. Az intézet célja. Szakosztályok. Képesítés Jogok és kedvezmények. A m. kir. állami felső ipariskola célja és feladata, hogy a hazai gyáripar, a közlekedési vállalatok és a mezőgazdaság számára gépé­szeket, vegyészeket, művezetőket, előmunká­­sokat és általában olyan szakembereket ké­pezzen, kik idővel önálló iparosokká, kisebb ipartelepeknek s gyáraknak vezetőivé, továbbá hogy a hazai fém- és vasipar, valamint a fa­ipari azon agaiban — melyeket a'tanítás kö­rébe felvett — önálló mesterekké is lehessenek. Az intézet alkalmas időszakokban rövidebb tartamú rendkívüli tanfolyamokat is rendez egyes iparágak gyakorlatban foglalkozó mun­kásainak szakképzése céljából. Az intézetnek négy szakosztályá van, u m. a gépészeti, a vegyészeti, a fém-vasipari és faipari szakosztály. A tanítás időtartama mindegyik szakosz­tályban három év. Az intézet végbizonyítványa és egyévi gya­korlatról szóló, az igazgatóság által láttamo­­zott bizonyítvány alapján mind a négy szak­osztály tanulói az illetékes iparhatóságtól bi­zonyítványt nyernek, mely őket a szakjok kö­rébe tartozó képesítéshez kötött iparágak ön­álló űzésére jogosítja. A tanulók a végbizonyítvány alapján az il­lető iparhatóság részéről munkakönyv kiállí­tását igényelhetik. A gépészeti szakosztály azon tanulói, kik az utolsó évfolyam sikeres befejezése után vég­bizonyítványt nyernek, a gőzkazánok s a lo­­komobil, illetve a stabil gépek kezelésének tényleges gyakorlására is jogérvényesen képe­­sittetnek. A vegyészeti, fém-, vasipari és a faipari szakosztályok tanulói e képesítést szintén megnyerhetik, ha az intézetben a gőzkazánok, lokomobil és stabil gépek kezelői számára szervezett tanfolyamokat elvégzik és képesítő vizsgálatot tesznek. Azon tanulók, kik valamelyik középiskola négy alsó osztályának sikeres vagy két közép­iskolai osztály és valamely alsófokú ipariskola két osztályának jeles eredménynyel lett elvég­zése után lépnek az intézetbe s itt a három évi tanfolyamot szintén sikeresen végzik el, a katonai szolgálatnál az egyéves önkéntesség kedvezményében részesülnek. 2. A beiratás ideje. Felvételi feltételek. Dijak. A tanulók beiratása szeptember hó 1-ső napjától 5-éig tart. A felvételi vizsgálatok szeptember 5-én dél­után 2 órakor kezdődnek. A felvételi vizsgá­latra utasított tanulók a vizsgálaton iró- és rajzeszközökkel tartoznak megjelenni. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok a 15. életévet betöltött ifjak : a) kik a polgári iskola gimnázium vagy reáliskola négy alsó osztályában jó osztály­zatú bizonyítványt nyertek a magyar nyelv­­tánból, számtanból és algebrából, mértanból és mértani rajzból. b) Rendes tanulókul felvétetnek továbbá : 1. az ipari szakiskolák gépészeti szakosz­tálya első két osztályát jelesen végzett tanu­lók, ha korakadály nem forog fenn ; 2. a fémipari szakiskolák vas- és fémipari szakosztályának második évfolyamát jelesen végzett növendékek, ha korakadály nem fo­rog fenn ; 3. a faipari szakiskolák második évfolyamát jelesen végzett növendékek ugyanily feltétel alatt ; 4. az agyagipari szakiskolák második évfo­lyamát jelesen végzett tanulók a vegyészeti szakosztály első évfolyamába az esetben, ha az illetők általános ipari kémikusokká akar­ják magukat kiképeztetni ; 5. iparossegédek és mindazok, kik az előbbi pontban kívánt ismeretekben a felvételi vizsgá­latnál kellő készültséget tanúsítanak. Azok a jelentkezők, a kik az a) pontban megjelölt tantárgyakból a négy középiskolai osztályban nem szereztek jó osztályzatú bizo­nyítványt, csak jósikerű felvételi vizsgálat alap­ján vétetnek fel. Felvételi vizsgálat letételére köteleztetnek azok a tanulók is, kik valamelyik középiskolá­ban öt vagy hat osztályt végeztek, ha a fel­vételi vizsgálat tárgyaiból csak elégséges osztály­zatuk van és ha gyakorlatuk csak két hónapra terjed. c) Rendkívüli tanulókul felvétetnek egyes szakosztályokba azok, kik az iparostanonc-iskola három évi tanfolyamát bevégozték és legalább jó osztályzatú bizonyítványuk van, továbbá, kik a megkivántató ismeretüket kellően igazolják. A beiratáshoz a tanulók szülei, gyámjaik vagy rokonaik kíséretében tartoznak megjelenni s ez alkalommal szabadon választhatják a szakosztályt, a melybe felvétetni kívánnak. A felvételre először jelentkező tanulók tar­toznak előmutatni az elvégzett középiskolai vagy más iskolai osztályról szóló bizonyítványai­kat s az intézeti orvos bizonyítványával iga­zolni azt, hogy hivatásuknak megfelelő ép erős és egészséges testalkotásúak, továbbá, hogy a védhimlővel be vannak oltva Áltatában szükséges, hogy a belépni kívánó növendék az általa választott szakcsoportbeli iparágban már előre gyakorlatot szerzett, de legalább is azon két havi nyári szünidő alatt, a mely után az intézetbe akar lépni, a gyakor­latban foglalkozott legyen. Ez a gyakorlat a múnkaadó hiteles bizonyít­ványával igazolandó s érdekében áll a tanuló­nak, hogy ezt a bizonyítványt az elsőfokú ipar­hatóság vagy közigazgatási hatóság — Buda­pesten a kér. elöljáróság, törvényhatósági jog­gal felruházott városokban a rendőrkapitány, rendezett tanácsú városokban a városi tanács, községekben a szolgabiró — által láttamoztassa mely célból a gyakorlati munkának megkezdése, illetve a műhelyekbe vagy gyárba lépés, vala­mint az ezekből való kilépés ideje a nevezett hatóságoknak bejelentendő. A felvételi vizsgálat alkalmával a tanulókkal gyakorlati előképzettségök megbirálása végett megfelelő gyakorlati műveletek is végeztethetők. A felvételi feltételeknek különben megfelelő s már a gyakorlatban hosszabb iőeig műkö­dött tanulók jja kevésbé gyakorlottak felett előnyben részesülnek. A beiratkozás alkalmával egész évre 4 korona beiratási dij, ezenkívül félévenként 20 korona tandíj fizetendő. Továbbá a tanulók a beha­táskor egy öltő kék dolgozó ruhára 6 koro­nát és 10 korona műhelyi, illetve laboratóri­umi biztosítékot fizetnek. A felvételi vizsga dija 6 korona. A kék dolgozó ruhát a tanulók maguk is beszerezhetik. A tisztaság és rend érdekében kívánatos, hogy minden tanulónak két öltő dolgozó ruhája legyen. Igazolt szegénység s jó előmenetel esetén a tanári karnak az igazgató által beterjesztett véleménye alapján a kereskedelemügyi m. kir. miniszter engedélyével egész vagy fél tandíj­mentességet nyerhetnek. Állami ösztöndíjban a tanulók rendszerint az első félév bevégzése után részesülhetnek jeles vagy jó osztályzatú iskolai bizonyítvány és szegénységi bizonyítvány alapján. Az intézetnél a tanulók nem részesülnek ellátásban ; a szülők feladata, hogy erről gondos­kodjanak. 8. A felvételi vizsg.álat tárgyai: a) A magyar nyelv. A magyar nyelv alak- és mondattana. Az irály általános törvényei és a költői irály jellemző sajátságai. A gyakrabban előforduló polgári ügyiratok, ú. m. : bizonyítvány, nyugtatvány, elismervény, számla, kötelezvény, szerződés, folyamondvány; egyszerű közlő levelek. Néhány leiró és elbeszélő prózai olvasmány tartalmának elmondása. Arany Toldi-ja: a mű meséje, szerkezete, irálya, versalakja. Fogalmazás egyszerűbb tárgyakról hibátlan helyesírással. b) Számtan és algebra. Az összeadás, kivonás, szorzás és osztás egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel, végre betűs számokkal. Számolás megnevezett számokkal a gyakor­lati életviszonyokból (időszámítás, adásvevés, munka s bér) vett példákban. Két mennyiség összefüggése, megadva arány­­lagossággal vagy százalékkal. A mértani arány és tulajdonságai. A százalékszámítás. Az egy ismeretlennel biró elsőfokú egyenle­­lek föioldása. c) Mértan és mértani rajz. Mértan : Sik- és téralaktan ; az elemek, ú. m. a pont, vonal és a szög keletkezése, helyzete és mérése. Az egyenes vonalú síkidomok, ú. m. a háromszög, négyszög és sokszök, továbbá a kör alakjának leírása, azok osztályozása és több tulajdonságai. Az egyszerű testalakok, u. m. a hasáb, gúla, henger, kúp, és gömb leírása ; előforduló elnevezések és főbb tulajdonságok. A sik- és téralakok alaki és helyzeti rokon­sága, ú. m. az egybevágás, szimmetria és a hasonlóság, a hasonló idomok és testek tulaj­donsága, az alkotórészek arányossága. Az egy­szerűbb síkidomok, téglány, egyenközény, há­romszög, ferdény, szabályos sokszög és kör területének kiszámítása; a fentebb felsorolt testek, hasáb, gúla, henger, kúp és gömb fölü­­letének és térfogatának kiszámítása a szemlélet alapján megállapított szabályok segélyével. Mértani rajz : Teljes jártasság a rajzeszkö­zök és szerek kezelésében. Az alapvető szer­kesztések, ú. m. egyenesek és szögek másolása összeadása és osztása; a parallel és merőle­ges egyenesek gépies és szerkesztő rajzolása; az idomalakitás, a körosztás közönségesebb esetei. Idommásolás az egybevágás és a ha­sonlóság alapján. A körre vonatkozó neveze­tesebb feladatok megfejtése, ú. m. az alakítási és érintési feladatok. A kúpszeletek, különösen pedig az ellipszis szerkesztése két tengely vagy két kapcsolt átmérő segélyével téglányba, vagy egyenközénybe. * Bővebb felvilágosítást az idei értesítő nyújt. Az érdeklődők kérjék ezt az iskola igazgató­ságától. Mester.

Next

/
Thumbnails
Contents