Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-06-09 / 23. szám

4 VAGI H.IRL A P Itthon nővére ápolta odaadó szeretettel. Szivesen fogadta látogatóit, elbeszélgetett velük s baja súlyosságáról nem is tudott. A sok fekvés azonban csak siettette hálála óráját. Múlt szerdán délután két óra előtt megkér­dezte nővérétől, hogy hány óra, később pedig arra kérte, hogy dörzsölje testét. Aztán lehunyta szemét. Nővére még őrült, hogy mily nyugodt álma van bátyjának. Nem­sokára gazdasszonya is bejött, orvost hívtak, a ki konstatálta a halál beálltát. Jó szivéről tanúskodik az elhunyt apátkano­noknak, hogy jótékony intézményekről nem feledkezett meg végrendeletében, Ez év április 11-én kelt végrendelete, melyben Kokovay János karkáplánját nevezi meg végrendeleti végrekajtónak. Négyszáz koronát hagyott misére, tiz darab aranyat püspökének, 200 koronát az egyházmegyei alapoknak, hatszázat a pap­nevelőnek, a legényegyletnek 200, a kát. kör­nek 30, a szt. Vince-egyletnek 100 koronát. Rendelkezett, hogy a budapesti vakok, hülyék intézetei, a nőegylet, a gyermekmenhely és több jótékonycélú intézet kisebb nagyobb ösz­­szeget kapjon. Ezenkívül a váci és félegyházi főgimnáziumban, a váci és felegyházi elemi I iskolákban ez évben sikerrel vizsgázott tanú­­lóknak is hagyományozott egy nagyobb össze- I get. Örökösei négy testvére, kik a végrende- j letben tett adományokat kiegyenlitni tartoznak, j Az elhunyt apát-kanonok temetése pénte­ken délután volt. Holttestét koporsóba zárva, melyet több koszorú borított, a székesegyházba vitték, a mely teljesen megtelt részvétét nyil­vánító közönséggel. Küldöttség jött Félegyhá­záról, melyet Szerelemhegyi Károly polgármes­ter vezetett. A vidéki papságból Kiss Boldi­zsár félegyházi esperes-plébános, Odray Celes­­tin hatvani prépost, dr. Kazaly Imre nagy­­kátai plébános és még többen jelentek meg. A temetési szertartást püspökünk végezte s a kispapok kara két megható gyászdalt éne­kelt, mely után a kriptába vitt ék az elhunyt apátkanonok holttestét. Szombaton volt a gyászmise lelkiüdvéért, melyet szintén a megyés püspök végzett s itt a hivatalos személyeken kívül ismét nagy közönség jelent meg. A halálozásról a káptalan és a család adott ki gyászjelentést. A káptalané, a melyhez ha­sonló a család gyászjelentése, igy szól: A váci székesegyházi káptalan szomorodott szívvel jelenti, hogy nagyságos és főtisztelendő Agócs János keresztelő szt. Jánosról nevezett jánosii címzetes apát, váci székesegyházi ka­nonok és Vác alsóvárosi plébános, iskolaszéki elnök, stb. életének 63-ik, papságának 36-ik, kanonokságának 3 - ik évében folyó hó 5-én délután 3 órakor keresztény türelemmel viselt hosszas szenvedés és a haldoklók szent­ségeinek ismételten történt ájtatos felvétele után vissza-adta lelkét Teremtőjének. Hült tetemei folyó hó 7-én, pénteken délután 6 órakor fognak a székesegyházi sírboltba örök nyugalomra elhelyeztetni ; az engesztelő szent­mise áldozat pedig folyó hó 8-án, szombaton d. e. 9 órakor fog a székesegyházban a Min­denhatónak bemutattatni. Az örök világosság fényeskedjék neki ! A fegyház égése. Vác, junius 9. Ijesztő hir, de még nagyobb füst terjedt szét tegnap kora reggel a városban. Trombita szólt, az öreg Roskoványi is megkondult, a sok kongó harang közt szava vészjóslóan át­búgott és az utcákat elárasztotta a kiváncsi közönség. — Ég a fegyház ! kiáltották mindenfelé s a hir igaznak bizonyult. Rövid néhány hét alatt ez a második tűz­eset a fegyházban. Balkay István fegyintézeti igazgató, midőn a miniszteri tanácsosával be­szélt, kijelentette, hogy őt üldözi a tűz, egy­szer le kell égnie. Ötödik tűzeset ez, négyet elfojtottak, az ötödik már jelentékeny kárt és izgalmat okozott. Reggel hét óra előtt keletkezett az a tűz a padlás feljárásnál s két óra alatt |_J alakban leégett a fegyház régi épülete. Rövid negyed óra alatt ott termettek tűzol­tóink s Borbély Sándor, Mlinkó István, Mill­­mann Géza,. Miklósovits Sándor és Csányi István vezetése alatt több oldalról a tűz lokali­zálásához fogtak. A fegyháznak déli oldalát látta a százakra menő közönség égni, de nem kisebb veszede­lem volt benn, a hol két párhuzamos, a déli oldallal egynefüggő két emeletes épületrész tetőzete is égett. A rendet a fegyházi őrség s rendőrségünk, később pedig Békéssy Béla huszárfőhadnagy vezetése alatt megérkezett huszárszázad tartotta fel. Benn a belső udvarokban kemény küzdelem folyt a pusztító elemmel. Tűzoltóinknak ilyen tüzük a siketnéma-intézet égése óta nem volt s hathatósan kezükre jártak a munkában a rabok, kik emberfölötti módon dolgoztak s a vizet szállították. Maga a tömlő felhúzása a második emeletre óriási munka volt, nem kisebb a vizet oda felnyomni. Roppant füst fojtotta a munkás sereget s sokszor, pillanatokra megakadt az oltás, az emésztő láng pedig haladt tovább. Hogy a belső épületeket nem pusztította el a tűz, attól a középen levő kápolna mentette meg. A kápolna némileg magasabban fekszik az épületeknél s tűzfal választja el. Täuber Ferenc tűzoltó jelent meg itt először és a már gerendákat emésztő tüzet eloltotta, később pedig a vízcsövek sugarait irányították a fa­laknak megmentvén ezáltal a fegyház nagy részét. Ha a tűz a kápolna tetőzetén át tűd haladni, úgy könnyen áldozata lehetett volna az egész fegyház. A padláson nagy mennyiségű gyümölcs­­szállító kosár, ócska halina-ruhák voltak el­helyezve, ezek égése okozta azt a roppant füs­töt,^ mely az alsó városi kaszárnyáig betöltött minden udvart nagy ijedelmet keltve. Hogy hogyan keletkezett a tűz, még nem tudják. Meg ke’l cáfolnunk a terjengő hirt, hogy már ott lappangott egész éjjel a padlá­son s csak reggel tört ki. Ez nem lehetséges, mert a hol először a tűzszikrák kipattantak, egy fél órával előbb négy fegyenc járt egy fegyőr felügyelete alatt s ezek akkor még mit sem vettek észre. Legvalószínűbb, hogy az egyik fegyenc, bár ezt a legszigorúbban büntetik, pipára gyújtott s a gyufát oly helyre dobta, a hol gyúlékony anyag volt. Említettük, hogy a fegyház égése nagy izga­tottságot keltett. Nálunk is, de főleg a fővá­rosban a reggeli vonatok utasai vitték be a hirt, hogy ég a váci fegyház s néhány óra alatt Budapesten a rabok szökéséről beszéltek. Pedig dehogy ! Balkay igazgató a tűz kitö­résekor nyiratkozott s minthogy félig megnyirt fejjel nem mehetett ki, a fegyencborbély kezei alól adta ki a parancsokat. Jól hajtották végre. Körülbelül száz fegyenc dolgozott a tűz loka­lizálásán, a dunaparti műhelyekben mintha mi sem történt volna, a legnagyobb nyugalom uralkodott s az asztalosok, kovácsok, szabók — mind fegyencek — szorgalmasan dolgoztak. Délben aztán kiderült, hogy a fegyencek is mind megvannak. Ekkor számlálták össze ugyanis őket s nem hiányzott egy sem a kö­zel ezer főre menő létszámból. Az igazságügyminiszteriumban is izgalmat keltett a váci tűz hire. Távirati utón kérdez­ték meg Balkay igazgatót, hogy nem kell-e katonai segítség s ha a tűz nagy, úgy a bu­dapesti tűzoltóságot is vegye igénybe. Az igaz­gató visszatáviratozott, hogy nincs szükség már senkire, a tűz lokalizálva van. Emlékezzünk meg arról is, hogy nem kisebb ijedtség volt a Tabánban is. Volt is rá okuk, hiszen, különösen a tűz kiütésekor déli szél fújt s a Tabán valóságos tűzfészek. Fia ott egyik házban belekap a láng, nincs oly önfel­áldozó tüzoltótestület, mely az egész Tabánt megmenteni képes. Ajánlatos is a rendőrsé­günknek, hogy nézzen szét ebben a tűzfészek­ben. vájjon azt a rendeletét, hogy minden házban készen álljon a viz a veszedelem elfoj­tására, végre hajtották-e. Most, midőn e sorokat Írjuk, a fegyház nagy épületén a romokat tisztogatják szomorú lakói, a fegyencek. Nekik is nagy érdemük, hogy nem pusztult el nagyobb épületrész. Jutalmat valószínűleg kapnak is érte. A kár nagyságát csak ezután fogják megála­­pitani, a száz ezer koronát azonban az eddigi becslések szerint nem éri el. Helyi és vidéki hirek. — A törvényszék elnöke nálunk. Szeyfriecl József a pestvidéki törvényszék elnöke e héten városunkban járt s. a helybeli járás­bíróságot vizsgálta meg. A törvényszék elnöke e héten ismét ellátogat Vácra. — A világítási bizottság Promon­­tóron. Reitter Ödön gyáros utján a promon­­tóri villamos világítási és vizműigazgatóság hívta városuk vilagitásügyi bizottságát, hogy az ottani villamos világítást, berendezés és felszerelést tanulmányozza. A bizottság elfogadta a meghívást s ma, vasárnap dr. Zádor János polgármester vezetése alatt Promontórra rán­­dultak ki. Az érdeklődést mutatja, hogy a bizottsággal többen mentek el. Kívánjuk, hogy a tanulságos kirándulás hasznára váljék a városnak. — Ötven perces közgyűlés. Nyári nagy hőségben gyűlt össze a város képviselő­testülete, hogy másfél hónap alatt felgyűlt ügyek fölött határozzon. Ötven percig ült együtt, talán hamarább is végez a tárgysorozattal, ha három interpelláció nem lett volna. Kurdi Bálintnak interpellációja a tárgyadombok el­helyezése iránt vezette be a tárgyalást. Felszó­lalt ebben a gazdasági kérdésben dr. Freysin­­ger Lajos is ajánlva, hogy a szemét kihordás­nak az ügyét is fontolóra kellene venni és szabályozni, lévén ez közegészségi szempont­ból talán fontosabb mint a trágya ügye. A városi kapitány, kinek intézkedésére vonat­kozott az interpelláció, megígérte, hogy min­dent megtesz, hogy a törvények megtartásá­val a gazdaközönség igényeihez képest jelölje ki a trágya kihordás helyeit. — Majd Lövin­­gcr József interpellált a Széchényi-utca kikö­vezése folytán szükségessé vált járda átalakí­tása ügyében, hogy kit terhelnek az ebből folyó költségek. A polgármester rövid, alapos előterjesztését, hogy a Széchényi utcai házak értéke úgy is emelkedik, ezt a kis költséget a tulajdonosok is lebirják, egyhangúlag magád­évá tette a közgyűlés. Ugyancsak Haber József városi képviselő felszólalására megbízták a vá­rosi főkapitányt annak végrehajtásával, hogy a járda csúszós kövei helyett alkalmasabb

Next

/
Thumbnails
Contents