Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-06-09 / 23. szám
VÁCI HÍRLAP 3 Gauthier Margit és a czigány Rózsi nagy ellentét, két véglet. És ha nem tudtuk, hogy a végletek találkoznak, úgy megtudhattuk azt 1 Hegyesi Mari alakításaiból, a ki egymásután két ilyen egymástól teljesen elütő jellemet mutatott be nekünk. A Szigligeti Czigányában a magyar nép, a paraszt, Dumas darabjában a francia, az arisztokrácia szerepel. Az egyik I népszínmű; a másik szalon darab. Az egyik csupa üdeség, frisseség, egyszerűség ; a másik pózoló, problémákat fejtegető. Gauthier Margit bűnös kokott, Rózsi egyszerű virágszál. Hegyesi asszony Rózsija igazi cigányleány volt, a ki csendes alázatos, de azért vad, erei- ( ben a kóbor, déli nemzetség heves vére csörgedezik, de a ki büszke is, hisz öregapja ezüstgombos vajda volt. Midőn szembeszállnak egymással a szerelmesek, midőn Gyuri szemére hányja Rózsinak, hogy megcsalta, a leány kebeléből először a csalódottság, majd a keserűség a harag tör ki, de végre is van büszkesége és hívja az apját, hogy menjenek, nem könyörög annak a legénynek. Midőn Gyuri azt mondja, hogy elveszi őt feleségül, ha nem is hisz neki, minden szónál, a melyet a legény kiejtett, egyegy fokkal egyenesedett ki Hegyesi asszony, hogy aztán egész nagyságával álljon szembe, de Rózsi is nő ha bármilyen vad is, megtörve roskad egyenes állásából oda, atyja, a Zsiga cigány vállaira. — Rózsi megőrül. Az őrülést ábrázolni a színpadon egyike a legnehezebb, de a leghatásosabb feladatoknak. Hegyesi remekül oldotta meg feladatát. Gyermeki kedély, játszi kedv, bősz harag, a szerelem minden kinja megnyilatkozott ebben az őrültségben. Midőn kigyógyul az őrültségből, midőn visszanyeri eszét, körülnéz, archoz kap, homlokát simítja, hátra hökken, bámulva néz körül és gyermekes kedélylyel mondja: Ugy-e sokáig aludtam? Ugy-e sokáig? Némely színész, színésznő egyes darabok iránt bizonyos előszeretettel viseltetik, habár azok a darabok a legtöbbször igen csekély értékűek, de a színésznek, az ifjúkori emléket, tán az első fellépés emléke állandó becsűvé mondják, fölötte fog állni a többinek. Különben ezek a szórakozások pontosan, változatlanul követik egymást: színház, koncert, tombola, reunion stb. csupán csak az a különbség, hogy a hölgyek toilettjei s maga a közönség is változik. Reunion . . . reunion . . . minden falragaszon ez a szó diszlett: Reunion . . . minden ajkon ez lebegett lassan tova május elsején. Eddig sehol sem voltam; de most az egyszer csupa kíváncsiságból elmentem s hűségesen beszámolok élményeimmel. A terem eléggé nagy. Padlózata tükörsimaságú. A bejárattal szemben egy ügyesen arangirozott, zöld lombozatú virágos gruppá közepén áll Ferenc Józse fkirályunk mellszobra. A fehér, gyengéd szin jól fest a zöld lombok között. A reunion kezdete nyolc órára volt hirdetve. Nyolc után valóban jöttek a könnyű mouselin, battist és voil-ba öltözött lányok bálanyáik kíséretében. Elmúlt azonban 3/49 s még egy táncos sem volt jelen. Mink, a kik igen szép számmal fennültünk a kényelmes, nagy karzaton, szinte sajnáltuk ezt a sok táncra kész leányt, a kik hiába vártak táncosra. Végre kilenc órakor kinyílt az egyik oldalajtó — s a tisztek csapatostul jöttek. Lassan megkezdődött a tánc, eleinte csupán egy-két pár a járta a valcert, később belernelegedtek a tánc hevébe s mind többen járták a valcert. — Egy négyest is táncoltak s erre igazán kiváncsi voltam, de az oly rendetlenül ment s a vége már igazán nem tánc teszik azt. Ilyenformán lehet Hegyesi asszony is a Lowoodi árvával, a mely különben egy szentimentális, hazug, rosszul megkomponált darab. Eyre Jane szerepe nem ad nagy alakításra alkalmat, meglehet vele rikatni, de valódi nagy hatást manapság ezzel elérni lehetetlen, mert maga az a jellem hamis, Jane majd büszke, majd alázatos, majd gyűlöl, majd ugyanezt szereti, folytonosan ingadozik. Ezt a jellemet még Hegyesinek is nehéz elfogadhatóvá tenni. Az előjátékbeli serdülő leány félénk mozdulatait, kitörő indulatát, határtalan gyűlöletét, kimondhatatlan szépen adta elő, valóságos gyönyör volt nézni. A további alakítás is megmaradt ezen a színvonalon, de hanyatlott maga a darab, szép volt midőn Rochester lordot kimenti a tűzből. Az ezelőtt elmondott magánbeszéd, az ijedtség, a füstnek a megérzés és annak a hatása talalóan voltak előadva. Sajnáljuk, hogy Hegyesi asszony pazar tehetségét ilyen darabon tékozolta, de lehet, mondom, hogy valami kedves emlék fűzi a darabhoz, tán az első fellépés sikere és „on, revient toujours a ses premiér amours.“ A mit három előadás alatt nyújtott Hegyesi Mari az nekünk gyönyörűségünkre, ha neki nem is dicsőségének megnagyobbitására szolgált, de mindenesetre meg lehet elégedve az elért sikerrel. Nem jött ide babér erdőért; kapott rózsákat, a rózsa pedig a szeretet szimbóluma. Meghódított. Elmondhatja: JöttemláttaJc, — győztem. L - y S - r, i Ágócs János. 1S39—1901. Vác, junius 8. Néhány hete kisértük igazrészvét mellett utolsó útjára Spóner József pápai praelatust, kanonokot s most újabb gyász érte a káptalant, vele az egyházmegyét: munkás tagja Agócs Janos apátkanonok e hó 6-án délután elhunyt. volt, hanem ugrálás, közönséges, disgusztáló ugrálás lármával vegyest. Minket, magyarokat itt kinevetnek a mi csárdásunkért, noshát, nálunk még csárdást se láttam ilyen közönséges módon táncolni, mint itt a francia négyest. Azt hittem később rákerül a sor egy pás de quaterre, vagy pás de patineére — de semmi, semmi egyébb nem járja itt, mint a közönséges valcer és a négyes. A hölgyek közül sokan kalapban táncoltak s ezen igazán csodálkoztam, a teremben úgyis tűrhetetlen meleg volt, hogy lehet a kalapot még táncközben is fentartani ? ... A legszebb táncosné egy 18 éves sötétszőke, gyöngéd, szelíd leányka volt. Valami könnyű, légies volt egész megjelenésében, nem győztük nézni graciózus mozdulatait. Már maga a ruhája is könnyű, (citromsárga selyem, velansei csipkebetétekkel) igen szépen festett. Különös feltűnést keltett egy fekete selyem toilette, csipkével átboritva, a csipke sötétkék türkisz színű gyöngygyei kivarrva, gyönyörű szinvegyületet, ragyogást mutatott a lámpák világánál. Junius 10-én várják Izabella főhercegnőt két leányával. Viktória svéd-norvég trónörökösnő is ide szándékozik. Állítólag Draga Maschin, a szerb király felesége és itt keres — s a mórtól reméli a várva-várt trónörököst... Hogy óhaja teljesül-e, az a jövő titka. A mi magyar arisztokrata körünkből jelenleg itt időznek: Széchényi Andrea grófnő Marcaliból és Pallavicini őrgrófnő leányával Budapestről. Nem jött váratlanul halála, igaz részvétet keltett az. Már midőn levitték a budapesti vöröskereszt kórházba, akkor jött az első szomorú hir, hogy Agócs aligha gyógyul ki, később pedig az, hogy valóságos csoda lenne, ha még egyszer talpra tudna állani. Az orvosok nem csalódtak, nemsokára hogy hazahozták, visszaadta lelkét az Úrnak. Az elhunyt kanonok-plébános 1839. április 4-én született a hevesmegyei Vámos-Cyörkön. A váci papnevelőt 18G5-ben végezte el s augusztus 12-én szentelték pappá. Először Nándorban, később Tápió-Györgyén, majd Félegyházán és Cegléden káplánkodott. 1871,-ben tanár és hitoktató lett a kisgimnáziumban, 1876-ban pedig Félegyházára ment. Itt érte az a kitüntetés, hogy a félegyházi ó-plébánia plébánosa lett 1878-ban s egyúttal az ottani főgimnázium püspöki biztosa. Húsz esztendőt töltött Félegyházán s az idő alatt igen sokat tett a tanügyért, mellette hívei szivében férkőzött. Nagy munkásságáért címzetes apátságot kapott 1889-ben. 1898-ban lett váci kanonok s az alsó városi plébánia vezetését vette át, egyben nemsokára az iskolaszék választotta meg elnökének. Hogy mily lelkiismeretes nagy munkát végzett, láthattunk abból, hogy a tanügyi kérdéseket mily figyelemmel kisérte s e mellett terhes hivatalának is megfelelt. Súlyosabb beteg sohasem volt. Ez év februárjában panaszkodott, hogy rosszul érzi magát, de azért baját lábon viselte. Később dr. Rapcsák Imre orvosa tanácsára lefeküdt s influenza ellen nyert gyógykezelést. Betegsége azonban komplikálódott s tifuszos jelenségeket vett észre orvosa, melyhez a legsúlyosabb bajok egyike, bélfisztula is járult. Budapestre vitték a vöröskéreszt-kórházba, a hol kisebb operációt végeztek rajta s utána látszólag jól érezte magát. Közel két hónapig feküdt a kórház abban a szobájában, melyben József kir. herceg lakott, midőn a szerencsétlen László kir. herceg haldoklóit. Midőn állapota némileg javulóban volt, haza kívánkozott. A közönség rendelkezésére van bocsátva a három helyiségből álió nagy olvasóterem. Itt található minden nyelven irt napilap. A magyar sajtó Pesti Hírlap, Egyetértés és Magyar Állam napilapok által van képviselve. Ebéd után rendesen oda megyek az olvasó-terembe. Az én lapom többnyire egy fiatal, 15 —16 éves magyar fiú kezébe volt; mikor ez észrevette, hogy a lapomat keresem — minden szó nélkül abbahagyta az olvasást — és átnyújtotta nekem előbb a lapot; ez többször ismétlődött. Az én német hölgyeim egész csodálkozva nézték ezt a páratlan előzékenységet. .. Hja kérem ! a magyar nemzet udvarias, kedves hölgyeim — s ez a kis fiú is a mi fiatal generációnkhoz tartozik. A prágai fiatal asszony gyengén elpirult; megértette a célzást . . . Számos szép kiránduló helye van Franzensbádnak s a legszebb valamennyi közül Éger városa, a hol Wallensteint meggyilkolták s Éger völgye . . . A napsugár ide tűz ablakomra, hivogat, csalogat — megyek ki az erdőbe, mezőbe élvezni az üde, jó levegőt s bámulni . . . gyönyörködni a természet szépségeiben Egy hét még, egy rövidke hét s újra otthon leszek — édes szép hazámban — a melynek még sincs párja a világon s a melynek kicsi rögje drágább, kedvesebb nekem egész Franzensbádnál.
