Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-01 / 13. szám

VÁCI HÍRLAP 3 be. Az egylet vagyonáról a választmány fel­hívására mindenkor számot adni tartozik. 38. §. A háznagy gondoskodik az egyleti felszere­lésekről s azok rendbentartásáról, melyekről leltárt vezet. Az egylet feloszlatása. 39. §. Az egylet feloszlatása esetén az egyleti vagyon a jövedelem hováforditása iránt hozott köz­gyűlési határozat foganatosítása előtt jóvá­hagyás végett a m. kir. kormány elé terjesztendő. 40. §. A kormány felfüggesztési joga. Ha az egylet ezen alapszabályokban körülirt célját szem elől tévesztve működését és hatás­körét túllépné, a m. kir. kormánynak joga van a mennyiben az egylet működésének tovább folytatása által az állam vagy az egylet tagjai­nak érdekét veszélyeztetné, az egyletet külön­beni feloszlatás terhe mellett az alapszabályok pontos betartására figyelmeztetni, esetleg az j előleges felfüggesztéssel együttesen elrendelt ! törvényes szabályszerű vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlatni Kelt Vácon, 1899-ik év julius hó 1-én a Váci Sport-Egyesület közgyűléséből. Dl*. Göndör Sándor Dr. Zádor János titkár. elnök. A váci hengermalom részvény­­társaság közgyűlése. Ez a nagy iparvállalat márczius 29-én tar­totta évi rendes közgyűlését, a melyen a gyön­­gélkedése miatt távol volt Bur chard-Bélaváry Konrád főrendiház tag helyett kerületünk országgyűlési képviselője Gajáry Géza elnökölt. A közgyűlés elé terjesztett igazgatósági jelentés a következő : Tisztelt közgyűlés! Az elmúlt 1899-ik év a hazai malomiparra nézve a lehető legkedvezőtlenebb évek egyike volt, mert az általános üzleti viszonyokban beállott hanyatlás mellett a búza és lisztárak­nak majdnem állandó diszparitásával kellett megküzdeni és szokatlanul nagy bizonytalan­sággal jártak az üzlet alakulására vonatkozó számítások. Az év első felében az egész ország csekély búzakészletei és az 1898. évből is áthozott nyomasztó lisztkészletek rontották meg az üz­letet. Az év kezdetével Budapesten megalakult „buza-ring“ márczius végéig jogosulatlanul magas színvonalon tartotta a búzaárakat, úgy, hogy legjobb rendes fogyasztóink, az osztrák tartományok nagy mérvben hoztak be vám­külföldről búzát és ennek folytán annál keve­sebb magyar lisztet vásároltak. A buza-ring | felbomlása folytán egészen julius elejéig tartó j nagy árcsökkenés állott be, melyet csak ju- ! niusban szakított félbe rövid időre a hazai és a külföldi vetések állásáról érkezett rossz híre­ken alapuló áremelkedés. Az új évad kezdetével a kilátások kedvezők voltak a lisztüzletre, mert a hazai búzatermés jó középszerűnek bizonyult és minden jel arra mutatott, hogy a lisztfogyasztás föllendülvén, a hazai malmoknak jövedelmező tevékenységre ad alapot. A gazdaközönség azonban a búza eladásától túlságosan tartózkodott, a malmok pedig attól félvén, hogy teljes üzemnél elő­állított gyártásukat elhelyezni nem lesznek képesek, a lisztárak csakhamar a búzaáraknak mindenkori színvonala alá jutottak, úgy, hogy a malmoknak egész az év végéig alig volt gyártási hasznuk. De a mi csekély haszon lett volna is, veszteséggé változtatta azt azon saj­nálatos körülmény, hogy — midőn az 1899. évi búzák kerültek megőrlésre — minden vára­kozás ellenére, az őrlés eredménye kedvezőt­lenebbnek bizonyult más normális évekéhez hasonlítva. A búza Vác környékéről és távolabbi vidé­kekről is a buza-ring részére összevásároltat­ván, készlethiány folytán júniusban beszün­tettük az üzemet, miután április és május hónapokban is már csak nappal dolgoztunk. Augusztus 21 -én vettük fel újra az üzemet, de szeptember végéig ismét csak nappal őröltünk, mert a vácvidéki gazdaközönség különösen visszatartván búzáját az eladástól, nem bírtuk a szükséges nyers anyagot kellő mennyiségben beszerezni. Azonkívül úgy január-, február- és márcziusban, valamint november és deczem­­berben is meg kellett szorítani gyártásunkat, úgy, hogy csak az egyetlen október hónapban dolgozlunk teljes erővel, főképen a Vác vidé­kén uralkodott buzahiány, illetőleg a buza­­beszerzés körül előállott nehézségek miatt. Mindezek folytán csak kevéssel többet őröl­tünk az őrlőképesség felénél, a mit természe­tesen az üzemi és üzleti költségeket lényegesen drágította. Van szerencsénk jelenteni, hogy a Pesti Hengermalom Társaság az 1899 évi márczius 16-án tartott rendes közgyűlésünkön előadott jelentés szerint csak a mai közgyűlésig vállal­hatván el üzeműnknek és üzletünknek tovább­vezetését, újólag késznek nyilatkozott a vele 1893. évi márczius 13-án kötött szerződésünk alapján egészen 1901. év első negyedében tar­tandó rendes évi közgyűlésünkig üzemünket és üzletünket tovább vezetni és az erre szük­séges hitelt megadni azon esetre, ha időközben esetleg felmerülő rendkívüli körülmények ezt meg nem akadályozzák. Van szerencsénk e helyt továbbá bejelenteni azt, hogy a Pesti Hengermalom Társaság a súlyos üzleti viszonyokra való tekintetből egy­úttal a szerződés megváltoztatását felajánlotta akként, hogy a szerződés minden más feltéte­lének épségben tartása mellett, a kikötött ju­talék 1 (egy) százalékkal, a sconto pedig '/a fél százalékkal leszállittassék. A midőn ezen szives támogatásért őszinte köszönetünket kifejezzük s a tisztelt Közgyűlést kérjük, hogy a pesti Hengermalom-Társaság ajánlatát elfogadni méltóztassék, teszszük ezt azon reményben, hogy ezen hathatós támoga­tás folytán, de meg azért is, mert vevőkörünk folyton tágul és a bizalom gyártmányaink irá­nyában megszilárdult, vállalatunk viszonyai végre állandóan javulni fognak. Az ezennel a tisztelt Közgyűlés elé terjesz­tett a felügyelő-bizottság által megvizsgált és minden részében helyben hagyott mérleg szerint az 1899. év után a Nyereség- és Veszteség­számla 4660 frt 62 kr. veszteséget mutat, a melyre nézve bátorkodunk javasolni, hogy az az 1898. évi zárszámadás szerint áthozott 22,492 frt 33 kr. veszteség maradékkal együtt összesen: 27,152 frt 95 kr.-ral új számlára vitessék át. Üzemünk biztosítására nagyobb szárazság esetén is a múlt év elején vízhűtő tornyot szereztünk be, melynek vételára 1217 frt 27 krajczár a Törlesztési-számla terhére Íratott. Végül van szerencsénk jelenteni, hogy a te­lepünk telkébe alkalmatlan módon beszögelt s György Mihály és neje tulajdonát képezett i 662 □ ölnyi területű kerti telket a tisztelt i Közgyűlés jóváhagyásának reményében a múlt év október havában 1200 frtért örökáron meg­vásároltuk és kérjük, hogy ezen telekvételt az alapszabályok 21. §-a értelmében jóváhagyni méltóztassék. Bátorkodunk a tisztelt Közgyűlést kérni, hogy ezen jelentésünket, úgyszintén a felügyelő­bizottság jelentését jóváhagyni és az előterjesz­tett mérleget a Nyereség- és Veszteség-szám­lával együtt, valamint a veszteség elővezetése iránt tett javaslatunkat elfogadni, végül úgy nekünk, mint a felügyelő-bizottságnak az 1899. évre a felmentvényt megadni méltóztassanak. Az igazgatóság. A Közgyűlés a fenti jelentésben foglalt indít­ványokat egyhangúlag elfogadta, az igazgató­ságnak, a felügyelő-bizottsággal együtt a fel­mentvényt megadta és köszönetét szavazott a Pesti Hengermalom-Társaságnak kiválóan elő­zékeny eljárásáért. A közgyűlést szokás szerint kedélyes ebéd követte, a melyen Gajáry Géza orsz. képviselő poharat emelvén, hangsúlyozta, hogy a válla­lat, mint Vác városára és vidékére föltétlenül előnyös, a város mint erkölcsi testület, de a polgárság, valamint a vidék részéről is több, illetve a legbuzgóbb támogatást érdemelné, a mi nagyban elősegítené azt, hogy a vállalat megszilárduljon és hogy a veszteséggel záródó évektől végre megszabaduljon. Az uj évnegyed. Lapunk olvasói és t. előfizetői az Il-ik évnegyed első számát kapják s az uj, a második évnegyedbe lépünk. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, úgy helyben, mint a vidéken, hogy az előfizetést megujitni szíveskedje­nek. Lapunk iránya marad a régi, elve: a közönségünk és a városunk érdekét szolgálni. A március—júniusra szóló évne­gyed előfizetési ára: 3 korona (1 frt 50 kr.) A helybeli előfizetőink a kihordó­nál levő nyugta beváltása mellett, vidéki előfizetőink pedig a posta utján újíthatják meg legcélszerűbben elő­fizetésüket. Helyi és vidéki hírek. — Lónyay grófné köszöneté. Emlí­tettük múlt számunkban, hogy a helybeli vörös­keresztegylet Stefánia özvegy trónörökösnőt férjhez menetele alkalmából távirati utón üd­vözölte. Az üdvözlő távirat igy szól: Fenséges Stephania főhercegnő Miramare. Fenségednek, mint az orsz. vöröskereszt­­egylet, fővédnöknéjének ma kötendő boldog házassági frigyéhez, mint a magyar haza minden hű fia. mi is Isten áldását esdjük le, bízva, remélve, hogy ezután is szerencsések leszünk fővédnöksége alatt maradhatni. Az országos vöröskereszt-egylet vác-vidéki választmánya. Lónyay Elemér grófné a következő meleg­hangú sürgönynyel válaszolt: Az országos vöröskereszt-egylet választmánya Vác. Miramar, 34 — 1 P—13—w—12 50 S. Legöszintébb köszönettel szives és barátságos szerencsekivánataikért. Stefanie. — Egyházi ének. Múlt vasárnap, Gyü­mölcsoltó Boldog-asszony ünnepén a székes­­egyházi kar Ulrich 26. miséjét adta. Betétül Karlitzky Ave verum című Offertoriumát éne­kelte Zofálh Juliska kisasszony a tőle meg­szokott művészettel.

Next

/
Thumbnails
Contents