Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-04-01 / 13. szám

Tizennegyedik évfolyam.

13. szám.

Vác, 1900. évi április 1.

VÁCI HÍRLAP

Előfizetési árak:

Egész évre ...... 12 korona.

Félévre............................6 korona.

Negyedévre.......................3 korona.

EGYES SZÁM ÁRA 24 FILLÉR.

VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA.

Megjelenik; minden vasárnapon reggel.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

VÁC, Géza király-tér 3. szám.

Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek.

Nyilt-tér sora 60 fillér.

Bélyegilleték minden beiktatásnál 60 fillér.

Kiadótulajdonos: Kovach Ernő.

Felelős szerkesztő: Dercsényi Dezső.

HIRDETÉSEKET

jutányosán felvesz a kiadóhivatal.

A magyar ipar pártolása.

Vác, márc. 30.

(S. B.) Nagy mozgalmat indítottak meg a fővárosban a legfelsőbb körök. Ennek a mozgalomnak célja: elérni azt, hogy minden magyar háztartásban csakis a hazánkban előállított cikket használják; mindenkit meggyőzni arról, hogy kötelessége a hazai ipart és kereskedelmet pártolni. De nemcsak szóval, hanem tettel is.

A hazai ipar pártolásának mélyebbható célja van mint az, hogy néhány iparos készítményének vevőt szerezzünk. Ha mindenki csak hazánkban gyártott ipari cikket fog használni, akkor az a sok millió, mely most Ausztriába és más külföldre vándorol, az országban marad. Ezáltal eleje volna véve oly nagymérvű pénzszükségnek, mint csak az elmúlt hónapokban is tapasztalható volt.

Ha a magyar cikkek használatát mindenki szent kötelességének fogja tartani, az országban számos gyár fog épülni, hogy a keresletnek megfelelő mennyiséget elő lehessen állítani. Hogy sok gyár építése az általános jólétre mily hatással volna, az könnyen elképzelhető. Első

I sorban az építési ipar, mely most pang,

I fellendülne, vele együtt a rokoniparágak is, mint pl. az ács, asztalos, téglagyár stb. Ezáltal sok ezer munkás és iparos keresethez jutna, a mi ismét kizárná azt az eshetőséget, hogy 10000 csongrádi- és torontálmegyei munkás kereset nélkül álljon, a miről csak a közelmúltban az újságok írtak szomorú hangon. Továbbá a nagy kereslet itthon előállított cikkek után sok ezer embert arra késztetne, hogy házi ipari cikkek előállítására képességet szerezzen, hogy akkor is, mikor a mezei munka már szünetel, ne kelljen semmittevéssel az időt eltölteni, hanem háziiparral magának keresetet biztosítson.

És mert a hazai ipar fellendülése oly nagy horderejű fontossággal bír, Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy közegeit és a nagyközönséget annak előmozdítására buzdítsa.

Ez a buzdítás nem maradt hatás nélkül. Mert a honi ipar pártolásnak magasztos és fontos elvét nemcsak hivatalosan terjesztik, hanem — és ez örvendetesebb — társadalmi utón is. És ennek a mozgalomnak élén kiáll? A kereskedelemügyi miniszter neje, Hegedűs Sándorné úrnő, ki iázas tevékenységet fejt ki e téren és példával megy elől, mutatva, hogy az itthon készült iparicikk divatosabb és előkelőbb, mint az, mely Párisbói jön.

Csak a múlt héten közölte a Váci Hírlap is, hogy a kereskedelmi miniszter körrendeletben meghagyta minden törvényhatóságnak és városnak, hogy minden közszállitásnál első sorban a helyi ipar pártolandó. Cikk, a mely helyben kapható, helyben szerzendő be. Az országos iparpártolásnak ez a főalapja. Eddig az volt a baj, hogy pl. a váci közönség a budapesti kalapot tartotta előkelőbbnek, a budapesti pedig a bécsit. A helyben készült senkinek sem felelt meg, ha Ízlésesebb és jutányosabb is volt a másutt előállítottnál.

A miniszter körlevele a törvényhatóságnak volt ugyan címezve, de mindenkinek szólt. Azon cikket, melyet helyben meglehet kapni, helyben kell megszerezni. Ha ezt kötelezőleg elfogadjuk, megvalósítjuk, akkor nemcsak szűkebb hazánk, városunk, hanem tág értelemben vett

Miért?

Mért minden sötét, homályos ?

A világ mért oly hideg most?

Mért nem süt a napsugára S mért nem zeng a kis madárka ?

Mért borulnak gyászos felhők ?

S mért borítja bércet, erdőt Hervadásnak sárga leple,

A halálnak hidegsége?

Ah! halott a nagy természet,

Úgy látszik, hogy föl se éled.

Senki. . . csak a szel siratja, Fájdalommal zúgva, búgva.

Ah! tán nem is lesz tavaszsza,

Ah ! tán nem lesz v irr adatja,

Nem lesz, nem lesz ébredése, Feltámadás dicsősége.

Vagy ha lesz is, hogy ha jön is, Kikelet meg napsugár is,

A szivembe nem fog hatni,

Az örökké fog sajogni.

Itt örökké hervadás lese.

Itt örökké haldoklás lesz.

Ennek nem lesz megváltása,

Csak kínoknak Golgotája.

Keresztesi Erzsi.

Szőke e, vagy barna.

— A Váci Hírlap eredeti tárcája. — (Szerkesztői üzenet.)

A nagysád kérdése örökké aktuális marad. Ezen a problémán már sokan godolkoztak a tudósok is.

Nekünk a második helyen említettekben van a legnagyobb bizalmunk és azért három fiatal dolgozótársunkra bíztuk a szőke és barna haj problémájának a megoldását. Sajnos, nem produkálhatunk egyhangú döntést.

De ime külön a nagysád kérdésére beérkezett vélemények :

Az első vélemény:

Hadd legyen a barna hajé a pálma.

A haj ősi hamisítatlan, tökéletes színe nem a szőke, hanem a fekete és a barna. A világ kezdetén, mikor a teremtés remekelt, ösmeretlenek voltak a szőke nők. A szőkeség nem más mint hanyatlása a természetnek, mely minden téren vészit hajdani erejéből.

Fogadni mernék, hogy Ádárn szerelnie nem lett volna olyan heves, ha Éva szőke lett volna. Az úgynevezett bizonytalan világosszőke hajú hölgyektől mindig irtóztam s ha a határozott szőkék között akadt is kedvemre való, rajongani csak a sötét színért tudok és eszményem

ezután is csak az asszony és leány lesz, a kinek fúrtiben tengervészes éj sötétlik. A szőkék ellen van egy pozitív kifogásom: hidegek, zárkózottak, sokszor — pardon a rossz szóért — szívtelenek is. A barnák ellenben szinte megértik az embert és azt hiszem,, hogy a férfiúnak, ha szerelmes nőcskét keres, a barnák közül kell ideálját vátaszrani. Az én véleményein tehát az: éljenek a szerelmes barnák! A barna haj a női ékesség legragyogóbb koronája.

A második vélemény :

Nekem az egyéni impresszióimat beleszámítva 101 okom van, hogy a szőke hajat magasztaljam. Ezúttal csak a 101 -ik okomat hivom segítségül a jó Ízlésem bizonyítására. A történelem, melyet az élet mesterének mondanak, a szépnek koszorúját kivitel nélkül a szőkéknek juttatja. Vénusz, a szépség és szerelem istennője szőke volt, mint a méz. Ceres olyan volt, mint a kalász. Szép Helénát a szőke haja miatt szerette esze nélkül Páris és a görögök ezért a szőke hajért vívták tiz esztendőn át Trója várát.

A római asszonyok barnáknak születtek ugyan, de tanultuk a históriából, hogy a konzuli és prétori zsűrokon és szoarékon szőke nők kor- I mányozták a férfiak szivét, mert a római höl- I gyek a csatákban elesett germán harcosok vi-