Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-30 / 52. szám

Tizennegyedik évfolyam.

52. szám.

Vác, 1900. évi december 30.

VÁCI HÍRLAP

Előfizetési árak:

Egész évre...........................12 korona.

Félévre..................................® korona.

Negyedévre.............................3 korona.

EGYES SZÁM ÁRA 24 FILLÉR.

VÁC ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA.

Megjelenik: minden vasárnapon reggel.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

VÁC, Géza király-tér 3. szám.

Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek.

Nyiit-tér sora 60 fillér. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: hirdetéseket

Bélyegilleték nincs. K.OVácb Ernő. Dercsényi Dezső. j jutányosán felvesz a kiadóhivatal.

Századvégi gondolatok.

Vác. dec. 29.

Csak napok kérdése még s vénhedt, kiérdemült századunk a törlénelmé lelt. Valóban hálával eltelve lehetünk az isteni gondviselés iránt, hogy ily nevezetes esemény szemlélői vagyunk s megérnünk engedi, hogy ez eseménnyel kapcsolatban a reményekkel teli jövő század hajnalpirkadását is érdeklődésünk s megfigyelésünk tárgyává tehetjük.

Századunk egész lefolyása az események gazdag változatát tárja elénk. írók, tudósok, s szakférfiak sok ideig tartó érdeklődése fogja kisérni bizonyára e múlta vált százados történetet s a méhében rejlő érdekes tanulságok nem egy tekintetben fogják a sejtésekkel teli jövő század utait megvilágítani.

A XIX. század története valóban változatos s a századokat megillető jellegzetes elnevezés e századra nézve a történetbuvároknak nem kis kis fejtörést okozhat.

Mert míg a múlt századok eseményeinek lassú tempóban történt fejleményei,

Három év múlva.

— A «Fáct Hírlap» eredeti tárcája —

Rengő kalászos rónaságon rohant a vonat keresztül, melynek egyik másodosztályú szakaszában ült Pataky László és Ferency Ervin, a két elválhatatlan jóbarát. — Ferency gondolataiba mélyedve, elmerengve nézte az ismerős vidéket. Délután hat órakor D.-nél állt meg a gőzös, hol a két jóbarát leszállóit és szótlanul ballagott be a faluba.

Ferency szülőhelyét jött meglátogatni vendégül hozván barátját.

A falutól mintegy két órai út volt még hátra, mely a csendes kis vadásziakig vezetett, hova a két fiatal ember törekedett.

D.-ből kilépve egy hosszú töltés vezett utasainkat. — Hét óra felé lévén az idő, a májusi nap lehajlóban volt rézsutosan vetvén sugarait a töltés két oldalán elterülő réteken. — A két ifjú szemei elé felséges látvány tárult. — Előttük egy sűrű erdő sőtétlett. — Jobbra, balra beláthatatlan síkság, melynek minden fűszála százféle szint játszott a lenyugvó nap sugaraiban. — Hátuk megett a falu látszott sugár tornyaival, melynek ablakai tűzfényben égni

tiszta képét nyújtják koruk főjellemvonásainak, addig a XIX. század csodás haladása, tüneményes fejlődése a legnagyobb bámulatra ragad s a vetélkedő ember és produktumai szinte egyenlően vívják ki a korbiráló elismerő pálmáját.

Hol volt az irodalom, a tudomány, a tanügy, a technika stb. haladása e század elején s hol van ma? Szunnyadóban volt minden sa magyar szót is úgy kellett kierőszakolni a magyarnak.

írónak lenni — küzdés volt. Könyveiket országos vásárokon árulták, de nem vették. Az iskolák a múlt századok iskoláinak képét mulatták.

Csehek, morvák lanitották a magyart. A tudomány a javasasszonyok és a csodadoktorok kezébe volt. Dermesztő közöny az egész vonalon s csak a jobbágyság hallatta panaszos jajjait.

Ám egyszerre egy bűvös hang riad végig a hazán. Gróf Széchenyi Istváné. És felébred a magyar. Lát, hall, csodál és tesz.És mindenek felett tanul. És az ujjáébredés korszakát befejezi egy csodás esemény, a mely egész Európa figyelmét reánk terelte, — a szabadságlátszottak. — Balról, messze a távolban egy fáktól környezett major fejér körvonalai voltak kivehetők az alkony homályából. — Az erdő alatt levő álláson a gulya címeres vezére megrázza kolompját. A fejük felett húzó vadkacsák egyet-egyet hápognak; a cserebogárra vadászó vércse vijjog egyet. Ez zavarta csak a természet ünnepélyes csendjét.

A két fiatal ember hallgatagon ballagott, bámulva a tájék szépségét. — Ferency szemeiből, ki szülőföldjét ily elragadóan szépnak soh sem látta, könnyek hulottak s mintegy önmagához szólva kérdé: Vájjon emlékezik-e még reám ?

Eközben egy kocsi zörgése zavarta meg a csendet s utasaink mélázását. — Két suttyó gyerek ült a vendéglovas kocsin ; bizonyosan szénhordással voltak elfoglalva. — Átjön Isten szerencsés jó estét ifiurak, szólt az idősebb gyerek, ki a lovakat kormányozta. — Ha meg nem sérteném ifiuraim, üljenek fel a kocsira; úgy lám’, egy úton haladunk, a csikók pediglen négyünket is elbírnak. No ! tessék! beszélt tovább a legényke az alföldi magyar paraszt barátságos módja szerint. — Az úrfiak pedig nem kéretvén magokat soká, felkapaszkodtak a kocsira.

*

harc. Kossuth Lajos nevéhez fűződik e korszakos esemény, melynek gyászos vége annyi reménynek lett kora sírhelyévé. Osztrák uralom és lánccsörgés lett dija a magyarok csodás vitézségének s az elcsüggedés sorvasztó érzete.

De az isteni Gondviselés mindvégig őrködött e hazán, s adott egy Deák Ferencet e hazának, a ki a magyart reménytelen helyzetéből kiemelte, uralkodójával kibékítette s megteremtője lett a magyar állam mai helyzetének. A helyreállott béke visszaadván tetterejét a magyarnak, lázas gyorsasággal fogott a múlt hagyományain alapuló újjászervezéshez. Iskolák épültek, a melyben úrrá lett a magyar szó. A tudomány az őt megillető fényes csarnokba vonult s nevét tisztelté tette a külföld előtt is. Az irodalom eddig soha nem tapasztalt fejlődésnek indult s az Írók koszorús királya,. Jókai Mór Amerikában csak ép oly ismeretes, mint az Alföld tanyáin.

Az ipar, a kereskedelem, a közgazdaság a technika téréin tett haladásunkat kiállításainkon dicsérettel halmozták el a külföld szakértői s hozzánk tanulmány

Az erdő mélyén magánosán áll a vadász lakja. — Fehér falai belemámulnak az est homályában. — A ház előtt ül az erdész csendesen pipázgatva; lábainál fekszik hűséges öreg vizslája, fejét a gazda csizmáira nyugtatva. — Az erdész mintegy 45 év körüli erőteljes, magas alak, a mint ülő helyzetéből kivehető. — Arcát szakái környezi; bosszú bajusza, mint két toliseprő, egyenesen van két felé pödörve. — Széles, magas homloka, kissé hajlott orra s keskeny ajkai az erélyes, bátor, jellemszilárd embert mutatják, mig nagy, eimélázó szemei a jóságot tükrözik vissza. — Özvegy ember, szemei elmerengve csüngnek a külső udvarban nevetgélő sugár női alakra, ki két ügyetlen, bamba böcét sós kenyérrel etet. — A bocák úgy látszik ismerik már kis gazdasszonyukat, mert ugrándozva, félelem nélkül közelednek hozzá s a kenyeret elmajszolva hálából a gazdasszony kezeit is megnyalják.

Vegyük csak közelebbről szemügyre a kis gazdasszonyt, a ki nem más, mint az erdész szép leánya, nejének szakasztott mása. — Magas, sugár alak, gömbölyű, telt idomokkal. Bájos fejecskéjét éjfekete haj ékesíti, mely kissé alacsony homlokot enged látni. — A szivárványszerű, majdnem összeérő szemöldök alatt két sötét szempár ragyog. — Egyenes orra s pici, keskeny, cseresznyepiros ajkai arra en-