Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-16 / 50. szám

4 VÁCI HÍRLAP — Jubiláris ünnepély a főgimná­ziumban. A váci kegyesrendi főgimnázium f. évi dec. 20-án d. e. 10 */* órakor a szent év és a magyar kereszténység 900-ados fenn­állásának emlékére ünnepet rendez a követ­kező műsorral : 1. Pápai himnusz. Előadja a főgimnáziumi énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Tartja a főgimnázium igazgatója. 3. Részlet Haydn „Teremtés“ c. művéből. Előadja a fő­gimnázium zenekara. 4. A jubileumi szent év a magyar kereszténység 900 éve. Irta s fölol­vassa dr. Szabó Ignác főgimnáziumi tanár. 5. Ah holvagy magyarok tündöklő csillaga C; régi egyházi ének. Előadja a főgimnázium énekkara. 6. Magyarország véd asszonya. Mind­szentitől. Szavalja Kökény Ferenc IV. oszt. tanuló. 7. Havasi kürt. Opera részlet. Előadja a főgimnáziumi zenekar. 8. Himnusz. Előadja a főgimnáziumi férfikar. — Egy burcsapatparancsnok fel­olvasása városunkban. Báró Luzsénszky Félix magyar hazánkfia, a ki a múlt év őszén ment ki Transzválba, hogy részt vegyen a búrok hősies önvédelmi harcában s mint a magyar kommandó vitéz parancsnoka több nagy ütközetben résztvett s meg is megsebe­sült, — Clair Vilmos, a F. M. K. E. főtitkárá­nak kíséretében, legközelebb felolvasó körútra indul az országban. Báró Luzsénszky a felolva­sások tiszta jövedelmének 50°/„-át a F. M. K. E. kulturális céljaira ajánlotta föl. Körútját is a Felvidéken kezdi meg s csak azután látogatja meg az ország többi városait. Nyitrán, a F. M. K. E. központjában már dec. 2-án megtar­totta fölolvasását, a Vörösmarty-szobor és a F. M. K. E. javára. Utazási programmja, az eddigi megállapodások szerint a következő: Vác (dec. 20.), Esztergom (dec. 22.), Érsekúj­vár (dec. 23.), Miskolc (dec. 27.), Sátoralja-Uj­­hely (dec.g29.), Kassa (dec. 30.), Lőcse (január 1.), Igló (január 2.), Késmárk (január 3.), Alsó-Kubin (január 5.), Rózsahegy (jan. 6.), Galgóc (jan. 13.), Nagy-Tapolcsány (jan. 15.), Szakolca (jan. 16.), Privigye (jan. 17.), Szenic (jan. 18.), Korpona (jan. 19.(, Ipolyság (jan. 20.), Selmecbánya (jan. 21.), Zólyom (jan. 23.), Besztercebánya (jan. 24.), Zólyom-Brézó (jan. 25.). Breznóbánya (jan. 26.), Körmöcbánya (jan. 27.), Turóc-Szt.-Márton (jan. 29.), Zsolna (jan. 30.), Trencsén (jan. 31.), Vágujhely (febr. 1.), Pozsony (febr. 3.), Aranyos-Maróth (febr. 5.). Léva (febr. 7.), Balassa-Gyarmat (febr. 8.), Salgótarján (febr. 10.). A további programm később lesz megállapítva. — Uj káplán. A megyés püspökünk a rékasi plébánossá kinevezett Pálinkás Antal karkáplán helyére Fialla Ignác, Fialla Euphrasia szt. Vince testvér fivérét, Soroksár, segédlelkészt rendelte be. — Gajáry Géza beszéde. Laptársunk azt állította, hogy Gajáry Géza orsz. képvise­lőnk két beszédet mondott a parlamentben. Midőn gúnyosan emlegeti képviselőnk néma­ságát, legegyenesebb cáfolattal állunk elő s mellékeljük azt a nagy beszédét Gajárynak, a melyet a siketnémák, vakok, hülyék, a tár­sadalom eme szerencsétlenei érdekében mon­dott a kultuszminiszteri tárca tárgyalásakor. Jövőre pedig közre adjuk a harmadik nagy beszédjét, hogy legyen már egyszer igazuk \ azoknak a rossz liberálisoknak is. y — A múzeum egyesület ismeret­­terjesztő előadásai. A váci muzeum egye­sület 1900. december 20-án (csütörtökön) dél­után öt órakor, a városháza tanácstermében nyilvános előadást rendez, melyre vendégeket — nemre való különbség nélkül —; szivesen lát. Külön meghívókat sem az egyesület tagjai, sem pedig városunk közönsége nem kap, mi­nél fogva ez úton hívja fel az egyesület e cél­ból kiküldött bizottsága minden érdeklődő figyelmét és kéri az öt órai pontos megjelenés szives betartására. Ezen alkalommal a muzeum igazgatója, Bauer Mihály tart előadást a stí­lusról, mely után az egyesületi titkár, dr. Tra­­gor Ignác fog a székelyekről értekezni. Végül megjegyzzük, hogy a közművelődési cél érde­kében az előadások meghallgatása semmiféle belépődíjjal összekötve nincsenek. — Uj ovoda. Nem sokára, úgy látszik, uj magánóvoda nyílik meg városunkban. Kohn Ilona helybeli lakos engedélyért folyamodott a városhoz, hogy neki magánóvoda felállítását engedje meg a Kovács Pál-utca ötödik szám alatt. Nemsokára megtartják a vizsgálatot s ha a hely megfelelő, úgy az engedélyt megadják a magánóvoda megnyitására. — A próbaszónoklatról. Az ötödik és utolsó rabbi, a kit meghívott az izraelita statusquo hitközség, mutatkozott be tegnap a hallgatósága előtt és teljes, igaz sikert aratott. A hitközség vezetősége mintha Fóliák Fülöpöt, a török-becsei rabbit slágernek tartogatta volna. Ma, midőn már félig az, hogy ki legyen a rabbi, el volt intézve, a tudós pap egyenesen megzavarta a cirkulusokat és gondolkodóba ejtette a község minden tagját. Teljesen nyu­godt, képzett s mondhatjuk, tökéletes szónok. Hangjában meggyőző erő, szavaiban kifejezett gondolataival a szív húrjait rezegteti meg. Igazi pap, igazi szónok s teljesen magyar. Látni lehetett a hitközség tagjain, mily jól esik hallani a szószékről a magyar föld, a magyar zsidó magasztalását. A vallásosságot egybe­kapcsolni a hazafiassággal ezt fejtegette ő s mi nem hiszszük, hogy csalódnánk, midőn konstatáljuk, hogy minden hallgatója előtt teljes sikert vívott ki. A tagok, midőn szavazni fog­nak, gondoljanak rá. Magyar pap, a ki méltó a vallásos hitközséghez, hazafias gyülekezet, a mely kiválót emel magához a vallásos, tudós rabbiban. — Emlékünnepély. A Kath. Kör a magyar katholicizmus 900-éves jubileuma alkal­mából f. h. 22-én szombaton saját helyiségében ünnepélyt tart, melyre a meghívók a napok­ban hordatnak szét. — A Véghelyi-ár verés. Rendkívül nagy érdeklődés mellett ment végbe a néhai Véghelyi Ede hagyatékának, a sok régiségnek, a régi és újabb képeknek árverése a múlt szerdán. Előzőleg Hampel József múzeumi őr­rel együtt Szalay Imre a muzeum igazgatója megtekintette a képekkel megtömött három szobát s kijelentették, hogy nem egy oly értékes képre akadtak, a melyre maga a nemzeti muzeum is reflektál. A szerdai árve­résre mintegy nyolcvanan jöttek el nemcsak Budapestről, de még Bécsből is és tizenegyen tették le a bánatpénzt, hogy árverezhessenek. A délelőtt kezdődött árverésben Hornung Al­bert és Halász István is részt vett, az árverést dr. Franyó István tanácsos vezette. Nagyon alacsonyan, alig hogy árt kínáltak, kezdődött az árverés. Négyezer koronáig jutottak s ekkor az idegenből jött árverezők azt kérték, hogy engedtessék meg nekik a képek alaposabb megtekintése, az árverést addig függeszszék fel. Az engedélyt megkapták s délután a városház tanácstermében jöttek össze. Itt is nagyon lomhán kezdődött az áremelkedés, mig az utolsó percben valóságos forrongást támasztott az árverezők közt, hogy Tragor Ernő letette a bánatpénzt s egyszerre száz koronákkal kez­dett ráigérni. A vége az lett, hogy Tragor Ernőn maradt a 355 darab régiség és kép 8300 koronáért s a rögtön megtartott árva­széki ülés jóváhagyását is megnyerte. A sok idegen képkereskedő erre bizony nem volt el­készülve, mert 3600 koronát adtak össze csu­pán azért, hogy ezen az összegen kisebb keres­kedők hallgatását veszik meg s ők olcsó áron szerezhetik meg az értékes gyűjteményt. Úgy halljuk, hogy Tragornak rögtön ajánlatot tet­tek, hogy tízezer koronáért megveszik a ké­­pékét. — Báli mulatság. A váci I. ált. ipar­társulat szokott téli mulatságát 1901. jauuár 19-én tartja a Kúrián. A társulat eme mulat­sága egyike szokott lenni a legsikerültebb s leglátogatottabbaknak. A meghívók legközelebb szétküldetnek. Remélhető, hogy ezen mulatság most is jól fog sikerülni. — Pályázat a Lévay alapítványra. A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium f. évi 85,304. sz. rendelete értelmében a siketnémák váci kir. orsz. inté­zetében 1901. március hó 13-án a Kisteleki Lévay Henrik alapítvány 1000 korona kamata kiadható lévén, felhivatnak mindazok, kik e segélyt elnyerni óhajtják, hogy a nm. vall.- és közokt. m. kir. minisztériumhoz intézett, kellően felszerelt folyamodványukat 1901. évi január 15-ig alulirt igazgatósághoz küldjék be. Az alapitó-levél IV. pontja értelmében segélyre jogosultak valláskülönbség nélkül mindazon szegénysorsú, feddhetlen és munkás életű siket­némák, kik a magyar szent korona országai­ban születtek s a siketnémák orsz. intézetében kiképeztetvén, onnan jó bizonyitványnyal ki­léptek és valamely mesterséget (avagy női iparágat) elsajátítván, önálló üzletet óhajtanak nyitni. A folyamodványokhoz melléklendők: a) Születési anyakönyvi kivonat, — b) Inté­zeti bizonyítvány, — c) Erkölcsi bizonyítvány, — d) Iparhatósági bizonyítvány arról, hogy folyamodó valamely iparágban teljes jártas­sággal bir, — e) Iparengedély, — f) Vagyon kimutatás, illetőleg szegénységi bizonyítvány. — Az odaítélt segélyösszeg 1901. március 13-án, a siketnémák intézetében a tanári kar és a növendékek jelenlétében ünnepélyesen adatik át. Vác, 1900. november 26-án. Borbély Sándor igazgató. — Az ipari és gazdasági hitelszö­vetkezet alakulása. Bauer Mihály terve, hogy városunkban is megalakuljon a központi orsz. hitelszövetkezet fiókja, teljesedésbe ment a múlt vasárnapon. A Kúria kistermében mint­egy ötvenen jöttek össze az alakuló közgyűlésre s előttük dr. Horváth János központi igazgató teljes nyíltsággal vázolta a szövetkezet célját, terveit, a tagok felelőségét. A jelenvoltak erre kimondották,! hogy megalakulnak s rögtön rá meg is választották az igazgatóságot. Ennek tagjai a következők lettek: Dr. Lencsó Ferenc, Haffner Ferenc, id. Kurdy Bálint, Beitter Ödön, Molnár Máté, Fédor Sándor, Hevér István és Leyer Mátyás. A felügyelő-bizottság tagjaivá Fóti Gyula, Trümmer Sándor és Krenedits- Ferenc lettek megválasztva. Dr. Horváth János pedig törvényadta jogánál fogva a központ megbízásából Bauer Mihályt az igazgatóság, dr. Göndör Sándort pedig a szövetkezet fel­ügyelő-bizottságának élére nevezte ki. Délután az igazgatóság és a felügyelő-bizottság tartotta alakuló ülését s Bauer igazgató Tabán-utcai házát teljesen díjtalanul felajánlotta az ipari és gazdasági szövetkezet üzlethelyiségéül. A mint értesülünk, az uj intézmény január else­jén kezdi meg működését s addig még üzlet­részeket is lehet aláírni. — Egy hegyközség gyűlése. A rád­­csekei hegyközség Csávolszky József elnöklete alatt ennek lakásán f. hó 9-én délután két órakor választmányi ülést tartott, melynek fontosabb tárgyait az utak rendezése, Csekó Pálnak a barázdák elszántása miatt tett panasza s a hegyközségi alapszabályok megállapítása képez­te. Az utakra nézve hosszabb vita után hatá--

Next

/
Thumbnails
Contents