Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-10-14 / 41. szám

4

VAGI HÍRLAP

betöltése most van soron s ők legalkalmasabbnak találták ezt az időt kérelmük előterjesztésére. A püspök belátta a valkóiak kérelmének jogosságát és kijelentette, hogy Valkónak ad plébánost, de a községnek kell gondoskodnia, hogy a plébánosnak lakása legyen. A küldöttség ezt megígérte s boldogan vitte meg a főpásztor ígéretét Valkó hitbuzgó népének.

— Világhírű munka magyar nyelven. Brehm Alfréd-nek az állatvilág ritka tehetségű megfigyelőjének és kiváló zoológiái írónak Tierleben cimű tiz kötetes munkája legközelebb magyar nyelvű kiadást ér. A világhírű mű, mely gyors egymásutánban angol, francia és olasz átdolgozásban látott napvilágot, a Légrády testvérek kiadásában, az eredetivel azonos terjedelemben s ugyanolyan díszes kiállításban fog megjelenni. A kiadó cég a műnek átültetésére egyik legjobb szakerőnket, Műhely Lajos tanárt és akadémikust nyerte meg s a hazai olvasó közönség bizonyára örömmel vesz tudomást a nagy nemzeti vállalkozásról.

— A vöröskereszt-egylet hangversenye. A magyar szent korona országai vörös-kereszt-egylet Vác-vidéki fiókja által október 20-án rendezendő hangversenyének műsora ez lesz: 1. a) Rapsodie Hongroise III. Gaál Ferenc, b) Magyar dalok Bentze Margit. Zongorán előadja Bentze Margit úrhölgy. 2. a) Non é ver Fito Mattéi, b) Keringő Roland mester operából gróf Zichy Géza. Énekli: Zatocsil Gizella úrhölgy, opera énekesnő. Zongorán kiséri: Fodor Ernő tanár úr. 3. Monolog előadja: Zilahy Gyula űr, a nemzeti színház művésze. 4. Ballade et Polonaise Vinxtemps. Előadja : Dekner Johanna úrhölgy hegedűművésznő, j Zongorán kiséri: Fodor Ernő tanár úr. 5. j Magyar népdalok. Cimbalmon előadja Zalánffy Gizella úrhölgy. 6. Valse impromtu Liszt. Zongorán előadja Fodor Ernő tanár úr. 7. Monolog. Előadja Zilahy Gyula úr a nemzeti színház művésze. 8. Szerenád Brága. Énekli: Zatocsil Gizella úrhölgy. Hegedűn és zongorán kisérik: Dekner Johanna úrhölgy és Fodor Ernő úr. A mint látható igazi kedves, élvezetes estéről van szó. A kik tévedésből meghívót nem kaptak, azok forduljanak Mlinkó István e. titkárhoz.

— Nellike. Nellike csinos kis hajó, három- | s/.or oly nagy mint a Fürge. Most, hogy a j révatkelési-vállalatot a város kezeibe akarja j átvenni, hírül hozták, hogy olcsó pénzen a j Danubius gyárban levő Néllikét meg lehetne I szerezni. A polgármester vezetése alatt Gind- \ rich József és Friedrich Alajos városi képvise- | lök megtekintették a kis propellert, a melynek j árát nem is tartják magasnak, de le van szerelve. A polgármester azt akarja, hogy egy j havi próbaidőre adják ide a Néllikét s ha beválik, megveszik. Ámde a jelenlegi tulajdonosok nem akarják a felszerelés költségeit viselni j s azt mondják, hogy viselje a városunk. Most a közgyűlés által kiküldött bizottság fog egybegyülni s határozni, megéri e nekünk, hogy a Néllikét felszereljék a város költségén s itt nálunk a két part között próbautakat tegyen.

— Megtalált kisfiú. F. hó 9-én a reggeli órákban eltűnt hazulról Révész József hattyu-utcai lakos 5 éves Lajos nevű fiacskája. A megrémült szülők tűvé tették az egész várost eltűnt gyermekük megtalálásáért, a kit azután este 8 óra tájban Vincze Ferenc rendőr a felső vámnál meg is lelt és hazavezette a búsongó szülőkhöz a már elveszettnek hitt fiúcskát.

— A bosszú. Néhány évvel ezelőtt történt, hogy a püspöki uradalom erdejében egy erdőkerülő két embert agyonlőtt, mert a faorzáson érte. Akkor elhunyt püspökünk lépett közbe s az erdőkerülőnek mi baja sem történt. Áthelyezték a püspökség egyik nógrádmegyei birtokára. Csendben élt, nyugodtan, csak a

csinos nógrádi lányokra vetette a szemét. Nem egyszer titokban felzúdultak ellene, de ő nem tudott erről, mint modern dón Juan szállt virágról virágra. A napokban aztán kellemetlen kis dolog történt vele. Kiment az erdőbe ellenőrzeni, vájjon nem lopják-e a fát. Lelkiismeretes ember volt, vizsgálódva ment át az erdőn. A mint azonban egyik sűrűségbe ért, nyolc ember előrohant. Annyi ideje sem volt, hogy védekezzék. Leteperték a földre s iszonyúan megcsonkították. Máskép nem bántották, de mire felkelt, már nem volt többé férfi. Nagy nehezen bevánszorgott lakásába s a csendőrség most keresi támadóit. Az erdőkerülő a nagy I vérvesztés következtében súlyos beteg, j — Tűz Cselőtén. Gr. Csáky Károly [ püspökünket másodszor éri már a kár. Előj szőr a vörösházban levő istállók pusztultak el, most a vörös kakas a Cselőtén levő istállók egyikére szállt le. A tűz elpusztította az istállót, hiába való volt derék tűzoltóinknak Nikitits Sándor főparancsnokuk vezetése alatt tett fáradozásuk. A tűz oly nagy volt, hogy a tótfaluiak megrettenve nézték s azt hitték, hogy Vác pusztul el. Be is fogtak az ottani tűzoltók s csak mikor a Pokol-hoz jutottak, látták, hogy a tűz jóval túl van városunkon.

— Betörés a főszolgabírónál. Az újabb időben ismét nem a legjobb a lábon állanak közbiztonsági állapotaink. Nem múlik hét, hogy kisebb-nagyobb betörésekről hirt ne adnánk. E héten Ivánka Pál főszolgabírót látogatta meg a betörő, de bizony eredményt nem tudott elérni. A Petőfi-utca felől levő iroda ablakát s ablaktábláját feszítette fel s igy jutott be az irodába. Munkáját éjfél után két órakor oly zajjal végezte, hogy a házbeliek felébredtek. A főszolgabíró felköltötte az inasát s keresték a betörőt. Ez észrevette s egyik,, rá szerencsés pillanatban a kapuhoz futott, kinyitotta és elillant, a nélkül, hogy valamit elvihetett volna. Érdekes, hogy a kapuból a kulcsot minden éjjel kihúzzák s csak ezen az egy éjszakán maradt benne. Voltak, a kik ebben az időtájban a hétkápolna felé futni láttak egy fekete ruhás alakot. A betörő lehetett, mert a főszolgabíró s háznépének vallomása szerint a tolvaj feketébe volt öltözve. A rendőrség megindította a vizsgálatot, de nyomozása még eddig eredménytelen.

— Adomány. Fédor Vendel és hitvese aranymenyegzőjük alkalmából a szt. Vince egylet céljára 30 korona adományt nyújtottak. Az irgalom Atyja jutalmazza meg őket jószivűségökért.

— Secessio a cime a legújabb társadalmi humorisztikus hetilapnak, melynek első példánya előttünk fekszik. A lap a nálunk nagy mértékben elterjedt Simplicissimus és Jugend irányát követi, külalakja tetszetős, rajzai és szövege nagyon sikerültek és igy a pártfogást annál is inkább megérdemli, mert céljául a fentnevezett külföldi lapokkal való versenyzést és azok kiszorítását tűzte ki. Szerkeszti Don Juan, mely álnév alatt ismert humorista rejtőzik, kiadja a Budapesti Ujságvállalat.' A lap előfizetési ára negyedévre 3 korona, kapható minden dohánytőzsdében és ujságelárusitó helyen.

— Kié az ezüst kanál? A rendőrségünk Csehek Mária váci lakosnőnél egy ezüst kanalat és egy villát foglalt le. Azt mondja, hogy mindkettőt találta az utcán. A kanalat is a villával eladta másnak s ekkor lépett közbe a rendőrség. A kanálon nemesi cimer áll s a rendőrségnek alapos gyanúja, hogy azt lopták. Felhívja az illető tulajdonost, hogy jelentkezzék.

— Szerencse a szerencsétlenségben. Az életben már közmondássá vált, hogy ahol legnagyobb a veszély, ott Isten keze legközelebb. Egy szerencsétlen kereskedő ugyanis jószívűsége alapján lekötötte jótállásokkal a nevét, hogy a rokonainak adott szívességi váltók lejárván, azokat kénytelen volt beváltani s mivel a mostani rossz üzletviszonyok mellett üzleti hite lét megvonták, megakadt; egy szóval tönkrement És pedig annyira, hogy csődöt kértek ellene hitelezői, sőt még vizsgálati fogságba is helyezték. A vizsgálat kiderítette, hogy a vagyon - bukott kereskedő ártatlan s a sokat zaklatott, ember alig várta, hogy a fogházból kiszabaduljon. Éppen aznap, midőn kiszabadult volna, meglátogatta felesége, a ki összekuporgatolt pénzén Török A. és Tsa. bankházában vásárolt egy osztáiysorsjegyet s szerencséjére egy nagy nyereményt ütött meg. A szegény, mások hibája folytán tönkrement családapa, visszanyerte becsületét, vagyonát, nevét és Törők bankházának köszönhette mindezt. Ezen bankház, melynek V., Váci-körut 4-ik sz. alatt főüzlete és IV., Muzeum-körut 11., továbbá VI., Erzsébet körút 54-ik sz. alatt fióküzletei vannak, amúgy is ismeretes szerencséjéről, figyelmességéről és pontosságáról vevőivel szemben.

— Ellopott liba. A kapitoliumot a libák mentették meg, özv. Kresák Ferencné libája magát sem tudta megmenteni. E hó 11-én tolvaj férkőzött be Kresákné udvarára és az udvaron pihenő libát ellopta. A tettes nincs elfogva.

— Humor és vigasztalás. Régi hires magyarázata a főnyereménynek az, hogy olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg. Van ebben a definícióban lemondás is, de több benne a humor. Különben is sokat foglalkozik a humor a főnyereménynyel. Hiszen nem is kerülhette ki. Annak a nagy epekedésnek nyomában, a mely a főnyereményt várja, okvetetlenül meg kellett jelennie a maga vigasztaló tréfájával. Hiszen nem mindenki üti meg a főnyereményt, mint a hogy nem is ütheti meg. Van-, nak melléknyeremények is, azoknak is kell, hogy gazdájuk akadjon. Sőt vannak olyan sorsjegyek is, a melyekre egyszer-máskor nem jutott nyeremény. Hiszen azért a valószínűségnek üzlete a sorsolás és nem a bizonyosságé. Nos, azoknak a megvigasztalására, a kik ugyancsak remélték a főnyereményt, de nem ütötték meg, siet a tréfálkozó humor. Az, a mely mosolyogva mókázik a csalódáson és nem temeti el a reménységet.

Ennek a sorsolási humornak elébb idézett mondása, az t. i., hogy a főnyeremény olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg, újabban valamelyes módosulásra szolgált rá. Azóta t. i., a mióta az emberek már nem a teljesen vak kis lottón, és nem is a szeszélyes igérvénynyel keresik a szerencsét, hanem az észszerűbb, kiszámítható osztálysorsjegyre várják a maguk főnyereményét. Igenis, más nyeri meg a főnyereményt, de igen gyakran csak olyankor, ha ez a más türelmes ember. Mert a türelem már nemcsak rózsakertész, hanem a szerencse kovácsa is. Akárhány olyan ember van, a ki ujjal mutathat arra más-ra, a ki az ő főnyereményét megütötte. Igenis az övét és nem a sorsolásban résztvevő többi százezrét is, Mert a főnyeremény az ő sorsjegyére jutott, csakhogy a sorsjegy — már akkor nem az övé volt. Viszaküldte, a miért a megelőző sorsjátékban még nem nyert rajta. Éppen akkor lökte el magától a nyereményt, a mikor ez várakozott reá. A sorsjegy tehát más kézbe került, odakerült az a vagyon is, a mely már a küszöbünket súrolta. Mi csaptuk be előtte az ajtót.

Hát igenis, olyan nyeremény volt a főnyeremény, a melyet más nyert meg. Nem a főnyeremény általában volt ilyen, hanem a direkte nekünk szánt főnyeremény. Vájjon van-e az ilyen spe