Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-14 / 41. szám
Tizennegyedik évfolyam. dl. szám. Vác, 1900. évi október 14. Előfizetési árak: Egész évre .... .12 korona. Félévre........................................6 korona. Negyedévre..................................3 korona. EGYES SZÁM ÁRA 24 FILLÉR. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Megjelenik; minden vasárnapon reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek. Nyilt-tér sora 60 fillér. Bélyegilleték nincs. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: hirdetéseket Kovách Ernő. Dercsényi Dezső. jutányosán felvesz a kiadóhivatal. Városunk a jövő esztendőben. Vác, okt. 12. I Daru, fecskemadár költözése után állít be pontosan a hatalmas füzet, Fóti Gyula buzgó számvevőnk nagy munkája, a melyben könnyű áttekinthető formában adja a jövő év költségvetési előirányzatát. lm. ismét előttünk a munka, tájékozódjunk. miből lesz városunknak bévé- I tele, mire költi el a pénzét. Örömmel konstatáljuk mindenek előtt, hogy a pótadó a múlt évi negyven százaléknál nem emelkedik s ezzel 61,175 kor. 75 fillér hiányt kell fedezni. A fedezet nájry tétel alatt felvettek 32600 koronát. A helypénzszedési jog jövedelme az ez idei 29543 kor. 26 fillér volt, a piaci napi térfoglalás is állítólag kétezer koronával növekedni fog, a mi piacunk növekedését jelenti. Csodáljuk, hogy sem a számvevő, sem a tanács nem hisz abban, hogy a kövezetvám bevételeink növekedni fognak, mert a múlt évinél alig nagyobb összeget irányozták elő. Jelentős tétel a fogyaszlasi italadóból bejövő öszszeg: 67,996 korona 20 fillér (most 57563 korona 77 fillérre számítanak.) Meglepő, hogy a városi szőlőtelep jövedelmét az ez idei tízezer koronával szemben csak hat ezer koronára teszik, ugyanennyi rá a kiadás is. így vagyunk a városi épületekkel is, a melyeket nem tudnak jól bérbeadni, mert csak 13767 korona 16 fillért fognak hajtani a jövő évben. Külön kivetésekből a mezőrendőri kiadások fedezésére 3862 koronát vetlek fel, ennyi is a kiadás. Jól fest a költségvetésben, az államsegély összege 32 ezer korona, a mely az 1900 évi VI. t. c. alapján remélhető. A személyzeti kiadások egy fillérrel sem növekedtek, pedig évről-évre több a munka a városházán. Keveseljük azonban a rendőrség tételét. Nagy forgalmú városunk közbiztonsági állapotai mutatják, hogy a rendőrséget szaporítani kell. A fogyasztási adóbérlet már nagyobb lett közel háromezer koronával, mig a vámkezelés költsége szintén ezer koronával növekszik az ez évivel szemben. | (Nagyobb kiadás mellett majdnem csak i az ez évi jövedelmet várják a vámokból !) A gazdasági kiadásokban nagyobb tétel az ingatlanok vételére szolgáló 39.087 korona 44 fillér. Előre látó intézkedés a volt népbank házának megvételére. Nem érdektelen az sem, hogy jövő évben kétezer koronával kevesebbet költenek a közvilágításra, mint eddig. Takarékosságnak szép, de a mai világításról akár le is tudna a város lakossága mondani. Kövezni 29900 korona értékben fognak. Keveseljük az ötezer koronát, melyei az utcák és terek tisztogatására felvettek : többszöri tisztogatás volna elrendelendő; úgy szintén kevés a hatszáz korona a fásításra. Számos utca vár még fásításra s ez gyorsabban is történhetne. Hatszáz koronából mit lehet produkálni? Az iskoiai kiadások nem nagyobbak a múlt évinél, az egészségügyi kiadások pedig csökkentek 160 koronával, úgy szintén a vegyes kiadások, mert a huszárezredbeli havidíjasok lakbérkülömbözetére előirt ötezer korona megszűnt. Ez külön-Arad város vésznapjai 1848-49-ben. — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Irta: Kovách Ernő. (1. folytatás.) A vár körül van véve a következő községektől. Keletre Maroson túl van Mikalaka terjedelmes oláh falu. Nyugatra van Maroson innen Ó-Arad szabad királyi város. Délre tőle van Uj-Arad népes német mezőváros, honnan egy töltésen visz az út a várba és közvetlen a vár alatt egy hídon át Ó-Aradra, ügy hogy ezen főközlekedési ut és hid, mely a Bánságba és Temesvárra vezet, a vár hatalma körében van, de a hid ekkor le volt égetve. Uj-Arad mellett van még közel Szt.-Miklós kis oláh falu, a hol barak-kaszárnya vau a várbeli őrség részére, béke időre nyári tartózkodásra és Uj-Aradnak a vár felé eső külső részét, melyben szintén oláhok laknak, Zsigmondházának hívják. Ezekkel van a vár keletről, délről és nyugatról környezve s csak észak felől nincsen mellette község. Ó-Arad ekkor már nagy város volt közel 30.000 lakossal, kik közt magyar és német lehetett a lakosság fele, a többi szerb és oláh, kiknek itt püspöksége is volt. A magyar és a német polgárság versenyeztek a hazafiság dolgában, mind a két nemzet itt rajongott a magyar szabadság eszméiért, a rácok és oláhok semlegesek voltak, ha mellettünk nem is, de ellenünk se tettek semmit, ennélfogva a város intéző köre, mind derék és jó hazafiakból állott. Már október elején történt, hogy a magyar minisztérium annak a belátására jött, a mit már előbb is tehetett volna, mit azonban lojálitása az uralkodó ház irányában vele nem láttatott, hogy a magyar várak nem jó kezekben vannak, különösen midőn a politikai viszonyok már akként kezdtek fejlődni, miszerint előre láthatólag az uralkodó ház és az ország közt törésre fog kerülni a dolog. Ennek folytán azon sommás és nem tapintatos eljárást tette, miszerint megparancsolta a várparancsnokoknak honárulási bűnterhe alatt, hogy a magyar nemzeti lobogót nyolc nap alatt kitűzzék; a helyett, hogy a várparancsnokok hazafias érzelmeiket kipuhatolva, azokat vagy onnan eltávoliíotta volna s helyöket magyar érzelműekkel tölti be, vagy hogy a várakba megbízható csapatokat küldött volna, | ha a parancsnokokban nem is bizott egészen. | De ezek nem történtek meg, de bajos is volt a szegény magyar kormánynak ezen zűrzavaros időkben, midőn a rácok fellázadtak Bácska és Bánságban. Jellacsics beütött Magyarországba és ezek ellen is alig tudott seregeket összegyűjteni, még ide és megbízható csapatokat rendelni! Úgy is ezen kivül is egyéb óriási munkákat vitt véghez. Annak következtében Arad, Temesvár s Gyulafehérvár parancsnokai összebeszélve nyíltan ellenszegültek a magyar kormány rendeletéinek, mely itt Aradon a következőkép történt. Az itteni várparancsnok báró Berger János altábornagy, egy 72 éves agg, sopronmegyei német parasztgyermek, de ja francia háborúknak magát kitüntetve, Mária Terézia rendjellel báróságot is kapott, iparkodott csellel a várból az aradi nemzetőröket kiszorítani, úgy más önkéntes csapatokat is, melyek a várban szolgálatot tettek. A nemzetőrség még örült annak, hogy a várban nem kell tenni azt a folytonos, unalmas szolgálatot, örömest hallgatott Berger kívánságára, hogy hagyják oda a várat, mert annak a szolgálatát maga katonáival is elláthatja, a mire azután azokat többé a várba nem bocsátá, a várkörüli fákat védelmi szempontból levágatta, a várbástyáira sánckosarakat állíttatott és azok mögé ágyukat és igy azt gyanú nélkül előkészité a védelemre. Az első összeütközést a következő ok szolgáltaié :
