Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-30 / 39. szám
VAGI HÍRLAP 5 Kvart kassza, ultimó Be raondni volna jó. Elől megy az alsó, Hetes az utolsó Kvart kassza, ultimó. Szerdán este i.s igy énekelgetett, de helyette partnerei mondták be vig kedélylyel az ultimét s dicsőséggel hozták haza az adut. hetest. Türelem fogytán volt. s más nótához kezdelt é'lekelvén : Zöldre van a, zöldre van a Tere—ász—béla festve . . . Türelme fogytán volt, mert hiába vágott be plank alsókra, .kimondták ellene a kontra kasszát és még ő örült, hogy partnerei nem csináltak vele szembe ultimét. Dühös volt, mint egy fiók oroszlán és bemondta a túrokat, a melyek éppen fél tizenegykor értek véget. Fiatal barátunk megcsóválta fejét. Hogy lehetséges ez, hogy ő, a ki nap-nap után egy órakor dugja nagy kapukulcsát a zárba, most alig tiz óra után haza ballagjon P Nem tűnődött sokáig, mert elindult nagy sóhajok közt. Igen sóhajtozott, mert ő reá gondolt s ha egyszer-egyszer, mint az égi bogár, neki ment a falnak tudják Önök, kinek kell felróni, mert barátunk szeszt nem látott, se nem hallott, lgv jutott el hazáig s bizonyos szégyenpír futotta át az arczát az éj sötétjében, midőn arra gondolt, hogy csak fél tizenegyre jár az idő s ő már otthon van. Nem sokáig törhette ezen a fejét, mert a mint a kapun beért, jobbról is, balról is megsimitották az arcát. Legnagyobb optimista az, — mondja ifjú hősünk — a ki azt hiszi, hogy nem nyakleves volt a simogatás. Bizony az, a legmarkosabb tenyérből, szive jószántából adva. Mire felocsúdott, már a tenyereknek és tulajdonosának hült helye volt, kiugrott a kapun és eltűnt a néma éjben arra, a hol nem kevésbbé némább hölgyek futkostak az éj tengerében. Körülbelül tisztában volt azzal, hogy az ütés egy ötletes tolvajtól származik, de hol van a társa? Rögtön ez jutott eszébe s ment a kocsist felkölteni. így kettesben szépen sorra járták a raktárakat, szobákat és konstatálták, hogy csakugyan tolvajok jártak ott, de eredmény nélkül. Megnyugodva kissé tért nyugalomra ifjú hívünk, de rendes ember ő. Éppen a saját szobáját nem nézte meg. A mint belépett, a másik tolvaj az ablakon ugrott ki. Hopp! utána kapott, de nagy sebtében csak az ablaküvegnek vágta kezét. Ez bölcsen engedett, vulgó összetört s véresen húzta vissza kezét. Begöngyölgetve ápolta kezét, midőn észre vette, hogy fiókja fel van törve, de mit vitt el belőle? Hisz egy árva fitying sem volt benne! Elvitte az összes szerelmes leveleit és még szerelmesebb verseit. Búnak adta most fejét ifjú barátunk és szomorú tanulságként hirdeti: Minek is megy az haza fél tizenegykor", mikor naponta rendesen csak egy órakor nyitja fel a kapuját! ? — Öngyilkosság. Egy önmagával meghasonlott szerencsétlen fiatal ember lett a héten öngyilkos. Hübsch Jánosnak hívták s 26 éves volt. Már többször kijelentette, hogy öngyilkos lesz, de szülei nem hittek neki, mert mindig meggondolta magát. Múlt csütörtökön a szülei kertjében egy Írást találtak. Ez állott rajta: A vonat alá vetettem magamat! Csakugyan úgy is volt. A déli budapesti személyvonat sietett az állomás felé, a midőn a bárom lyukú hídnál egy fiatal ember vetette magát a mozdony elé. A mozdonyvezető már nem volt képes a vonatot gyorsan megfékezni: a mozdony elvágta a kezét, a fejét s a testet kidobta a sínekből. Hübsch János rögtön meghalt. — Öntözködés az utcán. A rendőrség figyelmébe ajánljuk a következő levelet, a melyet e héten kaptunk: Tekintetes Szerkesztő Úr! A mint pénteken délelőtt a főúton megyek hazafelé az egyik ház kapujából egy dézsa piszkos vízzel öntenek nyakon, a mi éppen nem a legkellemesebben érintett, mert igy ( lucskosan világos nappal a főúton végig menni nem tartozik senkinek sem kedvtelései közé. j Nem tudom, hogy ki a hibás a dologban, mert I ha a cselédtartó megparancsolja szolgálójának, i hogy a vizet ne az utcára, hanem az udvaron levő csatornába öntse, akkor ezt nem fogja megtenni. De, a mint tudom a rendőrségnek egy kiadott rendelete is tiltja az utcára való kiöntését a víznek és tiltja továbbá maga a józan gondolkodás is. De nálunk, a mi városunkban, hol a lakók nem sokat törődnek az utcának, különösen pedig saját házuk előtti járdának a tisztaságával, csak az udvar legyen tiszta, mert a rendőrség csak azt inspiciálja. De tudom, hogy ha majd egy alkalommal a háziúr kap egy ilyen piszkos tust, majd jobban megmondja cselédjének, hogy a vizet hová kell önteni. Tekintetes Szerkesztő Ur kérem legyen oly kegyes és tegye közzé ezen levelemet, hogy máskor ilyen eset elő ne adja magát. Vagyok kiváló tiszteletem nyilvánításával egy leöntött polgár. — Az uj huszkoronások. A szép és kívánatos uj papírpénz ellen — természetesen olyanok, kik nem igen duskálódnak bennük — gáncsoló mendemondát kürtőitek világgá arról, hogy az uj huszkoronás jegyeket bevonják, mert különféle lényeges hibák vannak rajta. Illetékes helyen megcáfolják ezeket a híreszteléseket. Mindössze az a csekély fogyatkozásuk van, hogy a jegyek világos széle az egyiknél szélesebb, a másiknál keskenyebb; ez pedig onnan van, hogy a papirososzlop betolásánál a présbe az illető munkás kissé vigyázatlan volt. A hiba azonban éppenséggel nem lényeges. Hasonló kisebb hibákban min den bankjegy leledzik. Szó sincs sem az uj bankói? nyomásának beszüntetéséről, még kevéshbé a már kibocsátottak visszavonásáról. Eddig körülbelül hatmillió koronát bocsátottak ki az uj bankókból. Itt említjük meg, hogy nemsokára megkezdik a tizkoronás jegyek kiT adását is; ezek ibolyaszinűek lesznek; az uj ötvenkoronások színe kék, a százkoronásoke zöld, az ötszázkoronásoké szürke, az ezerkoronásoké pedig barna lessz. — Az Ország-Világ 1901. évi Almanachja Régi szokáshoz híven jelenti az- Ország-Világ szerkesztősége, hogy 1901. évi almanachja készülőben van és karácsony ünnepén pontosan ott lesz minden előfizetője asztalán. Nagy gond volt megállapítani, mi is legyen e diszes munka, melynek elkészítésére az Ország-Világ költséget és fáradságot nem kiméi, mi módon örökítse meg a jellemzőbb események kiemelésével a múlt esztendő történetét és mi módon nyújtson minél több szórakoztató olvasmányt annak a nagy előfizető közönségnek, mely számban megerősödve várja kedves hetilapjának karácsonyi ajándékát. Körültekintett, az év eseményein és kereste azt a kiemelkedő nagyobb jelentőségű kérdést, mely a most múló napoknak tán maradan- I dóbb emléket fog biztosítani. És ezt ezúttal könnyen megtalálta. Rég idők titkos kívánsága élteti újra az elméket. Egyszer szalmalángnak nevezték, sokan ki is nevették, azután elfeledték, most újra feltámadt és mind hangosabban hangzik a kívánság: Pártoljuk a magyar ipart. A füstölgő gyári kéményekben látja a magyar jövő gazdagságát, népe boldogulását. Miniszterek vették ajkukra e szót és lelkesen küzdenek a magyar ipar pártolásáért. Az Ország- Világ, mely évtizedes pályafutása alatt mindig magyar elmék munkájával magyar papíron, magyar festékkel nyomva terjesztette a magyar érzést, a magyar nyelv szeretetét hazánkban, örömmel csatlakozott e mozgalomhoz és annak megörökítésére elhatározta, hogy a nevezetes mozgalom újjáéledésének esztendejében a magyar ipart bemutatja a közönségnek. íme ez az Ország-Világ ezidei almanachjának kerete, képekben, Írásban bemutatni a magyar ipari. Vezetői ebben a munkában a magyar nők lesznek. Hegedűs Sándorné, kereskedelmi miniszterünk fenkölt lelkű neje megérezte azt, hogy férjének törekvései, nemes intenciói csak úgy arathatnak sikert, ha a nagy munkában segítő társai lesznek a magyar nők, kik ha előljárnak a magyar ipar pártolásában, akkor a küzdelem sikere előre is biztosítva van. Az I ő buzgólkodásából alakult meg a magyar nők iparpártoló bizottsága, melyben helyet foglal- l nak társas életünk összeselőkelőségei, lelkes, ; magyar érzésű asszonyok, kik példát adnak minden magyarnak egy szebb jövőért való küzdelemben. Ezek az igazi magyar úri nők fogják az almanachban az olvasóközönségnek elmondani, mi módon pártoljuk, szeressük a magyar ipart. Az ő cikkeik keretében avatott tollak fogják bemutatni a nevesebb magyar gyártelepeket, a kiváló magyar iparosokat és meg fogják ismertetni a magyar gyártmányokat, a melyek sokszor jobbak, olcsóbbak, többetérők, mint a külföldről hozott selejtes árúk. Ki fog tűnni az, hogy a magyar ipart támogatni nem áldozat, hanem jól felfogott anyagi érdekünk. És ebben a fényes keretben meg fognak szólalni a mi íróink is, hogy a sok tanulságos olvasmány között, szivet-lelket deritő munkáikkal szórakoztassák a közönséget. Az Ország-Világ összes munkatársai, kiknek munkái már eddigi almanachukat is díszítették, odaadták munkájuk legjavát, hogy 1901. évi almanach még szebbé, díszesebbé legyen, mint a régiek voltak. Jókai Mór vezetésével húsz kiváló magyar iró elbeszélése és költeménye, a magyar zeneszerzők legkiválóbbjainak darabjai, számos szép filosz tráció, eredeti kép fogja kiegészíteni azt a hatalmas kötetet, melyet a magyar ipar dicsőségére állít össze nagy fáradsággal az Ország Világ szerkesztősége. A kötetet magát diszes naptár fogja megnyitni, jeléül, hogy ez az ajándék csak egy esztendőre szól, jövő évre újabb diszművel kedveskedik Magyarország legrégibb szépirodalmi hetilapja. Az ajándék bolti ára 4 korona lesz, a ki az Ország-Világ régi előfizetője, vagy az újságra egy félévre előfizet, ingyen kapja. Az Ország-Világ előfizetési ara félévre 8 korona, az összeget az újság kiadóhivatalába, Hold-utcza 7. szám alá kell küldeni. Olvasóink lapunk hirdetései között meg[ találják az Ország-Világ megrendelő-levelét, a melylyel az előfizetést legcélszerűbben eszkö zölhetik. — A perzsa sah Budapesten. Mint jó hivő muzulmánok, a perzsák szeszes italokat nem isznak s igy az udvari ebéden a persa sah és kísérete csak Kristály Szent lukácsfürdői ! hegyi forrás ásványvizet ittak. Ez azonban igen jól Ízlett nékik és a diszes Hungária szállóban, a hol budapesti tartózkodásuk alatt laktak, 'sem kívántak más vizet mint a melyet az udvari ebéden megismertek. A Hungária szálloda igazgatóját Burger urat, Emine Sultane Sadrazam nagyvezér megbízta, hogy a Szent- Lukácsfürdő kisvállalatnál egy nagyobb küldedemény Kristály ásványvizet megrendeljen. — Magyarság cim alatt Bartók Lajos ismert iró uj, értékes napilapot szerkeszt. Előfizetési ára 1 hóra 1 kor. 20 fillér. Budapest, Vármegye-utca 11 — 13. — Régiségek eladása. Az ily című hirdetésünkre felhívjuk az olvasó szives figyelmét s ajánljuk a tárgyak megtekintését. — A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 27 kor. 40 fii., asztali dara, finom C. sz. 25 kor. 80 fii., Királyliszt 0 sz. 26 kor. 40 fii., Lángliszt 1. sz. 25 kor. 20 fii., Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 23 kor. 60 fii., Zsemlyeliszt 3. sz. 22 kor. 60 fii., Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 21 kor. 80 fii., Közép kenyérliszt 5. sz. 20 kor. 20 fii., Kenyérliszt 6. sz. 18 kor. 80 fii., Barna kenyérliszt 7. sz. 15 kor. 80 fii., 7 */„ 14 kor. 20 fii., Takarmányliszt 8. sz. 11 kor. 80 fii., Korpa, finom F. sz. 8 kor. 80 fii.. Korpa goromba G. sz. 8 kor. 80 fii., Ocsú 7 korona 60 fillér. Szerkesztői üzenetek. H. S. Ne bántsuk az ügyet. — Felmelegitve úgy sem lenne hatásosabb. Elégedjék meg azzal, hogy bocsánatot kért öntől s hogy elfogyasztották-e a pikkolót, vagy nem, az teljesen mellékes. L. H. Vác. Téved, ha azt hiszi, hogy mi kiszolgáltatjuk a nevét. A mi megjelenik, azért mi vagyunk a felelősek. Szives munkálkodására igenis reflektálunk. Vaálra. Igenis megküldöttük, de talán kiváncsi lehetett valaki rá és elvette. Most újra küldjük. D — r. Nem lehet. Tessék hivatalos utón kereskedni. D. Gy. Szeged. Csüggedő ajakkal, meddig hallgatsz? Üdv. Kisasszony. Őszi vers! Nagyon sok van belőle, egyse válik be. Az önét sem közölhetjük.
