Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-08 / 27. szám

VAGI HÍRLAP 5 valamint a kisdedóvó is, a melyet valószínűleg már a jövő tanévijén felállítanak a hét éven alul levő siketnéma gyermekek részére. Ez lesz az első siketnérna- kisdedóvó az országban. A harmadik emelet építését a jövő tavaszszal kezdik építeni, hogy a jubiláris évfordulóra készen legyenek vele. Az építkezés százezer koronába kerül. — Óvodai záróünnepély. Az alsó­­varos; óvóban jalius 12 én, a felsővárosi men­­helyben julius 14-én tartatik meg az ovodai záróünnepély. — Panasz a passzusok miatt. Nagyon sok panasz merült fel az elmúlt vásár alkal­mával a marhalevelek miatt. Három helyen állítják ki azokat s a személyzet kevés, ügy beszélik, hogy e miatt a minisztériumnál pa­naszt is tettek. Jó lesz bizony az ál lat vásár t is rendezni, mert még a vásárjogot elveszik a varosunkból. — Kisiklott vonat. Az elmúlt héten kisebb baleset történt a pályudvarunkon. A 162 számú tehervonatnak kéj kocsija kisiklott. Az előtte levő kocsik jól mentek át a váltón, a mely később átcsapódott s ez okozta a ki­siklást. — A siketnémák ünnepe. A hazai tanult siketnémák nagybizottsága junius hó 29-én d. u. Vácon, a siketnémák-intézetének tanácstermében Oros Kálmán elnöklete alatt gyűlést tartottak, melyen a váci siketnémák­­intézetének 1902-ben bekövi tkezendő 100-ik évfordulójának jubiláris megünnepelését tár- i gyalták és a következő programúiban állapod- j tak meg: u. m. 1. a siketnémák munkáiból | kiállítást rendeznek. 2. országos siket néma­kongresszust tartanak. 3. alkalmi emlékalbumot j kiadnak. 4. ünnepélyeket rendeznek. E pro­gramúihoz megfelelőleg a nagybizottság a maga köréből három albizottságot választott, mely j albizottságoknak feladatukká tétetett a maguk hatáskörében a teendőket megtenni. Az al­bizottságok a következőkép alakultak: I. a kiállítási a bizottságba Vaszary László, Schock Lipót, Schreck Zsigmond, Reck Vilmos, Erdélyi Imre. 2. kongresszusi albizottságban Endlich j József, Färber Ferenc, Szathmáry Kálmán, Oros Kálmán, Breisach Emil. Aba Péter, Krepp Janos, Aufner János, Schvell Lipót. 3. Alkalmi album szerkesztő albizottságban Aba Péter, Szathmáry Kálmán, Oros Kálmán, Wirdisch Károly, Bod­nár Géza és Richter Lipót. A nagybizottsági gyűlés határozatilag kimondta továbbá, hogy a siketnémák intézeléuek tanári kara által Ferenc király és jólészi Cházár Andrásnak emelendő. mellszoborra indított gyűjtést teljes erejéből és minden módon támogatni fogja és oda fog törekedni, hogy minden hazai tanult siket némát a gyűjtésbe bevonjon. A kiállításra vonatkozólag a kiállítási albizottság rövid időn felhívást fog körözni a siketnémák körében a kiállítási tárgyak bejelentése végett, melyek le­hetnek ipari munkák, női kézimunkák, művészeti produkciók stb. stb. Elveszett ötven korona. Özvegy Csorba Károlyné budapesti lakos e hó 5-én ötven koronát elvesztett valamelyik utcán. A rendőrség nyomozása eddig nem vezetett ered­ményre. — A tolvaj halála. Néhány hete, hogy nagy betöréses lopást követtek el Huszár Béla keszegi földbirtokos kárára. Feltörték éléskam­ráját s mintegy ezer korona értékben eiloptak onnan húsneműeket. A vizsgálat megindult s rendőrségünk meg is találta a tolvajszövetke­­zetet, a melynek feje Botmüller Ferenc volt. Ennek a Botműllernek szomorú vége lett pén­teken éjszaka. Ott lakott künn a spinyéri sző­lőkben, gépész volt és kutakat csinált. Pénteken éjjel kitört, vihar alatt a villám beteütött a kunyhójába és a benn levő Botmüller halálát okozta. A kunyhó azonnal lángba borult s azok, a kik Verőce felé vizsgálták a vihart, láthatták, hogy az ég vörös: Botmüller guny­­hója égett. A gazda kikerüde a földi igazság­szolgáltatást. — Állategészségügy állapota a II. negyedévben. A hasznos házi állatok közt ragályos betegség járványosán nem uralkodott. Elhullóit: 1 ló lépfenében, 5 kólikában és 1 tüdőlobban. Közfogyasztásra levágatott: 3 bika, 66 ökör, 269 tehén, 48 növendék marha, 535 borjú, 19 juh, 6 bárány, 10 kecske, 768 sertés, 2 szarvasmarha, gümőkór és 2 sertés borsóka miatt a fogyasztásból el vonatott és megsemmi­­sittelett. — Ellopott pénz. Siket József alsópe­tényi gazda vásárolni jött be városunkba. Be­nézett előbb a Kalencsikné kocsmájába, de itt 106 korona készpénzét ellopták. Siket azonnal észre vette, de bizony csak haza ballagott s harmadnapon jött ismét be VáCra és tett je­lentést a rendőrségnél. — Százharmincöt postagyakor­nok. A m. kir. posta-távizda- és távbeszélő­nél betöltendő 135 gyakornokjelölti állásra pályázat hirdettetik. Ezen állásokra az 1883. évi I. t.-c. 14-ik §-a alapján mindazok pályázhatnak, a kik középiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tan­intézetet érettségi vizsgával sikeresen végeztek, 18-ik életévüket betöltötték és magyar állam­polgárok. Ezen feltételeken kívül a pályázók községi erkölcsi bizonyitványnyal feddhetetlen előéle­tüket, közhatósági orvosi bizonyitványnyal pedig ép és egészséges, a posta- és távirdaszolgálatra testileg alkalmas voltukat tartoznak igazolni. A pályázat alá bocsátott állásokat a kerületi posta- és távirdaigazgatóságok fogják betölteni, szám szerint minden igazgatóság tizenötöt (15). A sajátkezűleg irt és születési, orvosi, er­kölcsi és iskolai bizonyítványokkal felszerelt kérvények, a már közszolgálatban állók által felettes hatóságuk — a közszolgálatban nem levők által pedig az illető főszolgabíró, vagy polgármester — utján folyó évi julius hó 3l-ig, a szerint, a hol a pályázók alkalmaztatást óhaj­tanak nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temes­vári vagy zágrábi posta- és távirdaigazgatóság­­hoz nyújtandók be s a mennyiben az említett határidőig pályázók kellő számmal nem jelent­keznének, később érkező folyamodványok is elfogadtatnak. A pályázók közül kiválasztottak, az illető posta- és távirdaigazgatóság felhívására, az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, a ki azután félfogadásuk iránt vég­leg határoz. A felfogadott posta- és távirda-gyakornok­jelöltek eskü helyett, ezt pótló fogadalmat tesznek, két (2) korona napidijban részesittet­­nek s a következő feltételek mellett lépnek szolgálatba : 1. Állásukat az illetékes posta- és távirda­igazgatóság felhívására fo;yó évi szeptember hó 1-én, vagy ha az igazgatóság máskép ren­delkeznék, ehhezképest elfoglalni tartoznak. 2. Kötelesek az illetékes posta- és távirda­igazgatóság által k’jelölendő hivatalnál, mely­nek fegyelmi hatósága alatt allanak, a posta és távirdakezelést gyakorlatilag elsajátítani s ott rendes szolgálatot teljesiteni. 3. 1901. évi szeptember hó 1-re saját költ­ségükön Budapestre, illetőleg Zágrábba fognak áthelyeztetni, a posta- és távirdatisztkepző-tan­­folyam szabályszerű hallgatására. 4. A posta- és távirdatisztképző-tanfolyam tartama alatt, mint annak rendes hallgatói, a tanfolyami szabályzatnak minden tekintetben alávetik magukat; tehát a beiktatási és tan­dijakat is - ha ezek alól a szabályzat alapján fel nem mentetnek — fizetni kötelesek. 5. Napidijaik élvezetében a tanfolyamnak 10 hóra terjedő ideje alatt is megmaradnak, de ennek fejében a tanfolyam székhelyén levő posta- és távirdaigazgatóság rendelkezése sze­rint, szabadidejükben gyakorlati szolgálatot tenni tartoznak. 6. A kik ezen feltételeknek eleget nem tesz­nek és a kiknek maguktartása vagy megbíz­hatósága kifogás alá esik, valamint azok is, a kik a posta-, távirda- és távbeszélőszolgálatra más okok miatt alkalmatlanoknak találtatnak: a szolgálat, illetve ezen próbaképeni alkalmaz­tatás alól egyszerűen felmentetnek. 7. Azok viszont, a kik gyakorlati alkalmaz­tatásuk alatt teljesen beválnak, a posta- és távirdatisztképző-tanfolyam szabályszerű elvég­zése s a posta- és távirdatiszti alapvizsga sike­res letétele után — és pedig ha a vizsgán minden tantárgyból jeles eredményt tudnak felmutatni — posta-távirdatisztekké, különben pedig posta- és távirdagyakornokokká nevez­tetnek ki, az 1893. évi IV-ik t.-c. 11. §-ában megállapított segélydijjal, azaz: — ha felsőbb tanintézetet végeztek — évi 1000 korona, külön­ben évi 800 korona segélydijjal; a posta- és távirdatisztképző-tanfolyam szabályzata által előirt szakvizsga sikeres letételével a gyakor­nokok igényt szereznek a X-ik fizetési osztályba sorozott s az 1893. évi IV-ik t.-cikkben meg­határozott illetményekkel jaró posta- és távirda­tiszti állásokra. — Az ezredéves kiállítás orvosi juryre a Ferencz József keserüviznek valamennyi hasonnemü viz között, egyedül Ítélte oda a Nagy Millenneumi Érmet, továbbá egyedül tisz­­teltetett meg Ő Felsége által egy legmagassabb kitüntetéssel. A Ferencz József keserüvizből mint rendszeres adag egy boros pohárral, reg­gel éhgyomorra véve elégséges. Kapható : Huf­nägel Imre, Beck Ignác és Torday Jenő urak füszerkereskedésében Vácon. — Nápoly. A \ dámság városa, honnan száműzték a gondot, melynek örege, ifja csak a jelennek él, hol a gflegmatikusabb angol tú­rista és a legzorda b német professzor is mo­solygós orcával lót-fut az utcákon, hol uton­­állók módjára csikarják ki az idegen pénzét, de azt is oly kedvesen cselekszik meg, hogy még akkor sem haragszunk rájuk, mikor haza­térőben már csak épen a vasúti bilétára hagy­tak pénzt a tárcánkban . .. Ezt a karakterisz­tikus várost, a maga rikító színű házaival, háromszáz templomával, történelmi nevezetes­ségű középületeivel, pompás parkjaival, párat­lan szép keretben a tenger, a tűzokádó Vezúv, a mindig havas hegyláncok közepett, — te­hát egész Nápolyt és vidékét, teméntelen há­zával, utcáin a nyüzsgő alakok sokaságával — festette meg csodálatos, igazi német buzgó­­sággal, roppant teknikával, megkapó plaszti­kával, — egy müncheni festőkből álló konzor­cium. A tájképrészletet — a művészi körök­ben nálunk is jól ösmert Schönchen Zsigmond, a figurális részt Fleischer Fülöp festő tanár, az ismert bécsi császári jubiláris kép megalko­tója festette. Fölérve a pódiumra, egy dél­szaki növényzettel teli, gyönyörű park előtt találjuk magunkat, mögötte a sima tenger kékje terül el, a háttérben a sűrű füstöt okádó félel­metes tűzhányó. Jobbról szinte kőből épült házaknak tetsző utca szeli át a képet, a világ­hírű nápolyi korzó, rajta tarka összevisszaság-i ban ezernyi ember: csuhás barátok, haramia-

Next

/
Thumbnails
Contents