Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-08 / 27. szám
VÁCI HÍRLAP 3 Zenevizsga. Vác, junius 29. Péter Pál napján, ezen a kedves ünnepen tartotta meg Ulrich Káról}7 rendes szokás szerint a vezetése alatt álló zeneiskola vizsgálatát . . . Péter Pál ünnepe. Mindnyájunknak kedves, felejthetetlen emlékezetű nap, visszagondolunk diák éveinkre, mikor kezünkben a jó, vagy rossz bizonyitványnyal, félre téve minden gondot, örültünk a vakációnak, szabadságunknak, ifjúságunknak. S mikor igy visszagondolunk tovatűnő ifjúságunkra, szomorúság fog el bennünket s a természet, az eltűnt szép tavasz mélabús harmóniában van lelkűnkkel, lehullott már az akácvirág, elhervadt az orgona és az érett, rengő kalász búsan tartja lefelé fejét, mert hallatszik már az aratók kaszájának pengése. Ilyen és hasonló gondolatok foglalkoztattak, a mikor lefelé ballagtam a lőházba, hogy a zenevizsgálatot végig hallgassam. De szomorúságom elmúlt, mikor láttam azt a szép, kedves társaságot, mely hat óra felé a lőház minden zugát ellepte. Bájos mamák, kik gyermekeiket, szép, aranyos fiatal lányok, kik testvéreiket jöttek el meghallgatni, dákok, kik ma élvezték először az aranyszabadságot és az aranyifjuság, kiket a tánc hozott el, ott szorongtak egymás mellett tarka szinpompában. Ez a nagy érdeklődés — Ulrich Károly dicsősége. A vezetése alatt álló zeneiskola oly fényes eredménynyel működik városunkban, hogy csak a legnagyobb elismerés hangján lehet róla beszélni. A kik ma hozzátartozóikat zongorázni, énekelni és hegedülni hallották, meggyőződhettek, hogy gonddal, fáradtsággal és igaz műizléssel nevelik a zeneiskolában a művészetre a növendékeket. Az igazgatón kivüt elismerés illeti Smeringa Alfonzot, a minder hangszer nagymesterét, továbbá a fáradhatatlan Zofáhl kisasszonyt, a ki kétségtelenül a legnagyobb dicsőséget aratta az énekszámok álta’. kezével, de úgy hogy öt ujja befelé forduljon, hátulról középen megfogja csak magát a felső szoknyát és a mily feszesen tudja, balra felfelé húzza. így azután kilátszik az alsó és előtűnnek a szebbnél szebb természetes idomok, melyek még pár évvel ezelőtt a turnur-rel diszitvék. Nagyon szép viselet ez, igen élethű, hanem mondom, a mi fátyolos világunkban a férfira veszedelmesen csábitó. Engedelmet kérek, a mért leírtam, de én most csak a párisi viseletről szólok, a hol a női toiletteknek chef-dőeuvre-ei láthatók. Van a kiállításon egy pavilion, a palais des costumes, a hol az egyszerű negligé-tői a legmegragadóbb báli ruháig nagyszerű szabóműveket láthatni. Én mikor e pavillonból távoztam, azt a hatást hoztam magammal, hogy a mai modern viselet mintája egy szép növésű him páva formája hosszan földre eresztett toliakkal. Ugyanis karcsú derék, mely eltüntetett csípőkben szélesbedik alig láthatóan és végül a pávatollak szinárnvalatával és formájával a földön végződik uszályban. A világos ruha szövetét is a sima derékon és hasonlóan sima csípőn az uszály számtalan ráncai természetes sötétté teszik a földön. Nagyon szép, ideális gondolat és a 19. szazad végének remeke. Milyen furcsa is ez a divat; mindig tetszik a mikor hordjuk és milyen visszatetsző, mikor már elviselt. Mennyire más a lélek, a szív nemes formája : örökké tetszik. És egy szép költemény, a léleknek egy főnkéit terméke maradandó becscsel bir, talán mert ebben az isteni szikra él... De azt hiszem, hogy már nem is a kiállítás morzsáiról beszélek; inkább majd máskor. Ifj. Huber József. De térjünk át az est hőseire, a vizsgázókra és szereplőkre, hisz eleget vesződtek, fáradtak, aggódtak és oly kellemes estét szereztek a hallgatóságnak, hogy csak a legnagyobb szeretettel beszélhettünk róluk. A zongorajátékban különösen Tóth Ilonka remekelt, ki művészi virtuozitással játszott, Kacskovits Ilonkát, Beck Irmát, Intzédy Emmát kell még kiemelnem, ők igen szépen és jól játszottak. A fiuk közül Révész Sándor a zongorajátékban, Hornung Gyula a hegedűjátékban tűntek ki. De legeslegszebb volt az ének. Az érdeklődés is leginkább az énekszámok felé fordult és nem csalódtunk, mert oly szépet és gyönyörűt élveztünk, a mi sokáig emlékezetes lesz. Dobó Katinka énekelt először. Finom, szép, tiszta hangja mint mindig, most is a lehelő legkellemesebb érzést keltett a hallgatóságban. Volt is taps bőven, mikor szép énekét befejezte . . . Tapsvihar fogadta Nikitits Annuskát, mikor Ulrich Károlylyal az emelvényen megjelent. A közönség elhalmozta már előre szeretetével, mert tudtuk, hogy gyönyörű hangotf ogunk hallani. És mikor bele kezdettVerdi Tévedt nő cimű operájából az Áriának az éneklésébe, mély csend lett a teremben, visszafojtott lélek - zettel hallgatta mindenki a gyönyörű éneket. És mikor befejezte Nikit its Annuska énekét, oly dörgő éljen és taps hangzott fel, a milyent az öreg Lőház ritkán hallott. Szépek, gyönyörűek voltak a magyar nóták is, a melyek méltóképen fejezték be a vizsgálatot és még Nikitits Annuska szép énekének hatása alatt állottunk valamennyien, mikor egyszerre felhangzott Csuka zenéje és táncra perdült a fiatalság, ropta a táncot fiatalos kedvvel kivilágos kivirradtig. A zenevizsgához tartozik, bár nem ugyanazon a napon ment végbe, a leányiskolában a kezdő növendékek zenevizsgálata. Itt is nagy közönség gyűlt egybe s hallgatva meg a programmot. a mely ez volt: 1. Hummel: Rondo zongorán hat kézre előadták Imrey Erzsiké, Agárdy Margit, Hufnagel Valéria. — 2. Hová mereng . . . Ének. — 3. Behr: Le petit Bal zongorán előadta Krauze Erzsi. — 4. Gánschals : Ezüstvirágok zongorán előaota Roller Franciska. — 5. Gyulay Pál: Pókayné szávalta Jászai Ilona — 6. Streabbog: Le petit Bal zongorán előadta Kristóf Juliska. — 7. Lange: Spieluhr als Echo zongorán előadta Gottschall Jolán. — 8. Szűz Mária hazánk reménye. — 9. Tompa: Fönt és alant szavalta Borsos Mária. — 10. Fröhlich: Mazurka zongorán előadta Zeller Lujza. — 11. Hummel: Polka zongorán előadta Velzer Irén. — 12. Lange: L’Ondine zongorán előadta Preszly Karolin. — 13. A kis harang. Ének. — 14. Tompa: Havas Rózsa szavalta Lencsó Mariska. — 15. Hünten: Virágos utón zongorán előadta Uwira Mariska. — 16. Streabbog: Le Mardi Gras zongorán előadták Schwanfelder Karolin és Jozefin. — 17. Burgmüller: Csipke rózsa zongorán előadta Hufnagel Valéria. — 18. Mindszenty : Szent István végsóhaja szavalta Schneider Rózsa. — 19. Beyer: Le Retour zongorán előadta Vörösmarty Hona. — 20. Gánschals: Estharang zongorán előadta Schmidt Erzsi. — 21. Magyar népdalok. Ének. — 22. A két rab szavalta Orbán Margit. — 23. Pacher: Valse zongorán előadta Szekeres Olga. — 24. Leybacli: Le sirénes zongorán előadta Uwira Erzsi. 25. Tompa: Az én lakásom szavalta Szabó Anna. — 26. Behr: Camelia zongorán előadta Agárdy Margit. — 27. Jensen: Búzavirágok zongorán előadta Imrey Erzsi. — 28. Esti dal. Ének. — 29. Liszt: Le Rossignol zongorán I előadta Lencsó Mariska. — 30. Zrínyi Ilona búcsúja szavalta Schmidt Erzsi. — 31. Induló. Ének. — 32. Streabbog: Induló zongorán hat kézre előadtak Roller Franciska, Zeller Luj/.a és Schmidt Erzsi. A természetesen inkább szülőkből álló közönség gyönyörködve nézte az apróságok első szárnypróbálgatásait s nékik is juttatott eleget a tapsból. Agócs János kanonok pedig beszé det intézett a növendékekhez. Helyi és vidéki hírek. A harmadik évnegyed. Julius első napjával a Váci Hírlap 14-ik évfolyamának harmadik évnegyedére hirde tünk előfizetést. Tizennégy éven át buzgó felkarolója volt városunk és vidékének közönsége lapunknak s ezt a jóindulatot megköszönve kérjük azt továbbra is. A város és társadalmi életünk haladásával, fejlődésével mindinkább változatosabb, érdekesebb lapot adhatunk olvasóink kezébe. S most, midőn egy részt nevezetes ünnepségek - fognak lefolyni Ősi püspöki városunk falai között, másrészt majd a várost s polgárságát erősen érdeklő kérdések megoldása (minők a viz, világitás, vásártér stb. ügye) kerülnek napirendre, kérjük szives olvasóinkat, hogy minél nagyobb számban tömörüljenek lapunk mellé. A közérzület s közakarat kifejezője volt eddig is lapunk, e fontos kérdésekben is az akar lenni. Helybeli előfizetőink legkényelmesebben a kihordónál válthatják be előfizetési nyugtáikat, vidéki előfizetőinket s azokat, a kik hátrálékban vannak, kérjük, hogy a posta utján újítsák meg előfizetésüket. A kiadóhivatal. — Készülődés a püspök fogadtatására. Mtgyés püspökünk fogadtatásának előkészületei erősen foglalkoztatják már a várost. A közgyűlési határozat szerint elment a felhívás a hivatalokhoz, katonasághoz, tűzoltótestülethez, hogy az ünnepségben részt vegyenek. Kár, hogy ilyen felhívás nem mehetett az iskolákhoz. A körülbelül ezer iskolás még szebbé tette volna az ünnepet. A polgármester és a főjegyző aláírásával a következő felhívást vitték szét a héten a város gyárosaihoz, iparosaihoz és kereskedőihez: A váczi egyházmegyének Ő felsége által iegkegyelmesebben kinevezett megyés püspöke méltóságos gróf CsáJcy Károly úr városunkba f. év augusztus hó 5-én délelőtt érkezik meg s tartja díszes bevonulását a vasúti indóháztól a Széchenyi-utcza,Constantin-ter és Középvárosi főúton keresztül a székesegyházba. Vácz város képviselőtestülete 37. és 53. számú közgyűlési végzéseivel elhatározta, hogy ezen, városunkra nézve örömünnepet alkotó napot tőle telhető fénynyel és pompával fogja megülni s a képviselőtestület kebelében nyilvánult az az óhaj, hogy ezen örömünnepből mindnyájan vegyük ki részünket, osztály, rang és valláskülönbség nélkül s adózzunk egyesült tisztelet- és szeretettel városunk Isten kegyelméből lelt jóságos atyjának ! A fenti közgyűlési határozatok értelmében felkéri tehát a városi tanács az összes gyártulajdonos urakat és gyárvezetőségeket, továbbá az összes iparosokat és kereskedőket, hogy a város ünnepén — augusztus hó 5-én — gyárüzemükkel, illetve az iparosok munkájukkal szünetelni, a kereskedők pedig üzletüket zárva tartani s a díszes bevonulási ünnepélyen egy szívvel s lélekkel résztvenni szíveskedjenek ! Azon reményt fűzzük a városi tanács jelen
