Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-17 / 24. szám

Tizennegyedik évfolyam. 21. szám. Vác, 1900. évi junius 17. VÁCI HÍRLAP Előfizetési árak: Egész t-vre................... 12 korona. Félévre A........................6 korona. Negyedévre.............................3 korona. EGYES SZÁM ÁRA 24 FILLÉR. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Megjelenik; minden vasárnapon reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közle­mények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirde­tési pénzek. Nyilt-tér sora 60 fillér. Bélyegilleték minden beiktatásnál 60 fillér. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: hirdetéseket Kovách Ernő. Dercsényi Dezső. jutányosán felvesz a kiadóhivatal. Iskoláink ifjúságáról. Vác, junius 15. A ki az "utóbbi években figyelemmel kisérte városunk iskolái serdúllebb ifjú­ságának életét: egy sajnálatos jelenséget mindenesetre tapasztalt. S e mindenesetre sajnálatos jelenség az a könnyelműség és az a heves vágy, hogy minden szabad idejüket minél változatosabb s uriasabb szórakozásban töltsék el. A komoly munka, a komoly törekvés a tanulmányok elsa­játításában, csak mint kényszerzubbony szerepel előttük, melytől szabadulni, eset­leg a tanárok munkásságra célzó és komoly tönkségre serkentő igyekezetét minden lehető módon kijátszani: abban azután kiválóságuk, lehetségük feltétlenül meg­nyilatkozik. AJgy látszik, a jelen kornak beteges kinövése az, hogy már a serdülő ifjú­ságba mintegy beleojtatolt a leküzdhetetlen vágy: a semmittevés, a léháskodás és az élvezeteknek hajhászása iránt. Ha nem tudnánk számos esetre hivat­kozni, önmagunkat vádolnánk : hogyan is se A csekei kápolnában. Kicsiny kápolna szép szavú harangja Imára hív, az Istenhez megyünk Áldásért esdni és hálát rebegni, Hogy jó volt hozzánk s jót adott nekünk: „ Három személyit, egy jó Istenünk ! Hallgass meg minket, légy mindig velünk /“ Imádkoztunk. Szivünknek hü imája Miként az izzó tűz, forró vala S örömmel vitte az Úr zsámolyához Az égnek minden boldog angyala: „Három személyit, egy jó Istenünk, Hallgass meg minket, légy mindig velünk /“ Imádkoztunk. Imádkozott a gazda, Csekére égi áldásért esengve Hozzá, ki jó, ki bölcs s igaz Atyánk, Kinek megmérhetetlen a kegyelme: „Három személyit egy jó Istenünk, Hallgass meg minket, légy mindig velünk!“' Imádkoztunk. A lányka hit imája Az Úr előtt nagyon kedves vala. Irigykedett isi rá a fényes égheti Istennek minden boldog angyala : merünk az ifjúságról ilyesmit feltételezni, mikor az intézeti szabályok és törvények a kellő korlátokat részükre felállitottak, a melyeket megszegniük büntetés nélkül nem lehet. Hát még az intézet falai között vannak, addig a tanárok akarata érvé­nyesül is, de mihelyt elhagyják azokat, már a szabad cselekvési vágy az egyetlen iránytű előttük. Indulnak is utána. /A kor ledérsége hozza magával, hogy egy-egy, szülői által elkényeztetett urfi havonkint 20 — 30 korona bolti számla - tartozást csinál, holott kosztadójánál mindennel bőven el van látva. E tekintetben a jelenlegi kultuszminisz­ter is megvádolta az ifjúságot, midőn a nála járt tanítók országos bizottsága elölt arról panaszkodott, hogy a mai iskolák nagyon kevés súlyt fektetnek a gyakorlati nevelésre. Saját édes fiára utalt, midőn hangsúlyozta, hogy még vasúti jegyet sem váltathat vele. Valószínűleg a megbízha­tóság tekintetéből szólott imigyen a szülői aggodalom. 00 És ha ez állapot az ily magas rangban élő szülök gyermekeinél is jelentkezik, i — nem csodálható, ha kóros anyaga az I alsóbbrendűek gyermekeit is megmé-1 telyezte. Valóban úgy állunk manapság, hogy a serdülő ifjúság megdöbbentő lelemé­nyességgel tudja a jámbor szülőket rá­szedni, hogy — a legváltozatosabb hamis titulusok alatt — minél többször, minél nagyobb öszszegeket csaljanak ki a zse­bükből. Hiábava'ó minden szülői intelem, hiába minden jóracélzó példázgatás. a szegénység, az ég tő szükség hangozta­tása, avagy adósságba kergetése a szü­lőknek; mindez hekuba nekik. Csak pénz legyen, hogy mulalhassanak! Itt Vácon tudok özvegyasszonyokat, a kik tisztes­ségesen megélhetnének vagyonkájukból s csak azért szolgálnak, hogy deák urfi­­fiukat divatos ruhában járathassák, csalá­dokat, a melyek hétszámra nem látnak húst, de »drág'á« fiuknak telik cukrász­­süteményre. S-a felesleges zsebpénz teszi általában, hogy az ifjúság ma nem az a szelíd, jórahajló, könnyen vezethető ifjú „Három személyit, édes Istenem, Kit szívem áld, magasztal és tmád, Oh hallgass meg és légy mindig velem !“ Imádkoztunk. Az én szivem imája Miként az égő nap, forróivá la, S örömmel vitte az Úr zsámolyához Az égnek legszebb, boldog angyala : Ártatlan szivek drága Istene, A lányt, ki Téged oly buzgón imád, Oh boldogítsd és légy mindig vele /“ Vácz. 1900. junius 10-én. Nagy Pista. Borús napon . . . Oly rég volt már, oh ! nagyon régen, Hogy utoljára láttalak. Gyötör az önvád, fáj a lelkem, Hogy elfelejteni tudtalak! Vigadtam a sok vigadóval Hány uj barát és mind igaz : . . . Mennyi csalódás ért azóta S nincs ír sehol, nincsen vigasz! Bús téli nap, ború az égen Reád emlékszem angyalom! És újra fáj e szív, e lélek Utánad fáj, mint egykoron ! . . . ( . . . Oly rég volt már! oh nagyon régen. Hogy utoljára láttalak Gyötör az önvád, hull a könyem, Hogy elfelejtni tudtalak ! Te soh’ sem mondtad! Te soh’ sem mondtad nékem S én mégis jól tudom . . . Én soli sem mondtam néked, De láttad arcomon . . . ... Te soh' sem mondtad nékem S tudom, hogy a szived — Utánam vágyott sokszor! S te tudod, hogy tied — Lelkemnek minden álma Tiszta, salaktalan ! Kerüljük egymást mégis: Hisz minden hasztalan ! Zamaróczy Berta. Mitől kövéredtem én meg? — A Váci Hírlap tárcája. — Irta : Futó Ferenc. Soh’ se tessék boszankodni, hogy ilyen té­mát szedtem elő ! Tisztában vagyok én magam is azzal, hogy ha már az emberek kinézéséről van szó, akkor legfeljebb az érdekli a mélyen tisztelt közönséget, hogy egy Blaháné molett, Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keseriiíiz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc* József keseriivizet Kapható : Hufnagel Imre, Beck Ignác és Torday Jenő urak füszerkereskedésében Vácon. Pfu,

Next

/
Thumbnails
Contents