Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-03 / 22. szám

után elhagyja az iskolát, oly segédeszközt nyer­jen a könyvekben s olvasnivalókban, melyek esetleges hiányos tárgyi- és nyelvtani ismereteit kibővithessék és önképzését előmozdíthassák, biztosíthassák. A tulajdonképeni olvasmánytárgyalás a IV. osztályban lép fel. miután az alsó 3 osztály beszédtanitása alapján kellőleg előkészíttetett már. Anyagát a külső alak szerint a párbeszédes-, leiró-, elbeszélő olvasmányok, tartalom szerint pedig a szemléleti- és nyelvalaktani oktatás anyagát támogató és kiegészítő, közhasznú ismereteket célzó, természetrajzi s ezzel kapcso­latban a nyers termények ipari feldolgozását tárgyaló, természettani, egészségtani, földrajzi, történelmi, hazafias irányú, népismei, szív- és erkölcsnemositő olvasnivalók, példabeszédek, közmondások, képletes kifejezések és szórejt­vények tartalmi- és alaki elemzése képezi. A módszeres utasításokban bőven és ki­merítően tárgyalja az uj tanterv az olvasmány­tárgyalásnál követendő eljárást. VI. A hit- és erkölcstan célját, anyagát, a megfelelő módszeres utasításokat, valamint a szükséges taneszközöket is szaktekintélyek tol­lából, még pedig az illető felekezetek főhatósá­gainak jóváhagyásával ellátottan, kimerítően Írja elő az egységes tanterv. VII. Számtan. E tárgy tanításának célja és anyaga általában megegyezik a népiskolai szá­molás céljával és anyagával azzal a csekély különbséggel, hogy az anyag beosztása és fel­dolgozása a siketnémák nyelvoktatásának saját­­lagos természetéhez alkalmazkodik s ebből ki­folyólag némileg módosul. így a népiskolai tanmenettől eltérő azon utasítás, hogy a siket­némáknál a nevezetlen számokkal való számolás megelőzze a nevezett számokkal való számolást, abban leli magyarázatát, hogy az eleinte kor­látolt körű beszédképesség igen megnehezíti, sokszor meg is akadályozza a számolási mű­veletet. A módszeres utasításokban többek között támban s igy ti vagytok az adósok. E terem­ben Buda magisztrátusa csupán önmagával és saját zsebével rendelkezhet. Vezesd elő a hite­lezőt, — végzé a király apródjához fordulva — s add ide a buzogányodat! Az apród előugrott s hatalmas buzogányt nyujta a felséges urnák. Azután kinyitá a mel­lékajtót, a melyen az előbb Mátyás jött volt a terembe s csengő hangon jelenté: — Felség! Logody Piroska ! A meglepetés általános volt. Az arcok ki­pirultak s azokon a meglepetés s a boszúság kifejezése váltakozott. — Imhol csak a hitelező. Dijat követel a tanításért! Adósai vagytok ti is, de én is. Ti a város nevében, én pedig mint Buda egyik szerény polgára. Hadd legyen tieteké az első­ség. Logody uram vesse le mentéjét s helyezze a trónom lépcsőfokára. Ti pedig, renyhe ta­nácsok, húzzátok elő erszényeiteket és fizessé­tek a sarcot. A buzogány gyanúsan és fenyegetőleg moz­gott Mátyás kezében. Mit volt mit tenni. A jámbor városatyák bizony szép sorjában egyen­ként odajárultak a leteritett mentéhez s rövid idő múlva a király előtt garmadában állott a sok kemény ezüst és arany tallér. Az apród pedig ugyancsak buzgólkodott az urak közül, egyiket sem engedve el addig, a mig üres er­szényét a földnek nem boritá. Midőn e mulatságos mozgalomnak vége volt, Mátyás leszállt a trónjáról s királyi kezeivel megfogva a bajusza alá kajánul mosolygó polgár­­mestert. a ki örült, hogy rá nem járt még VAGI HIRLAP kívánatosnak jeleztetik, hogy a növendékek cselekvőleg vegyenek részt a műveletek szem­léltetésénél ; ez okból pedig szükséges, hogy némely szemléltető eszköz annyi példányban álljon rendelkezésre, a hány növendék van az illető osztályban. Az uj tanterv nagy súlyt fektet a számolási jelek magyaros megnevezé­sére. E szerint a + nem és, hanem meg; a — nem hevesebb, hanem Ml, bői; az = nem az, hanem annyimint stb. VIII. A természetrajz tanításának célja álta­lában ugyanaz, mint a népiskolában s ezen­kívül a kedélyképzés szempontjából különösen alkalmasnak jeleztetik e tárgy arra, hogy a siketnémában az állatok és növények iránti kíméletet felébreszsze, valamint, hogy a tér- j mészetrajzi nyers termények ipari feldolgozásá­nak ismeretén kívül az e tárgy kapcsán elő­forduló kifejezésekkel a siketnéma beszédképes­séget bővítse. A tananyag rézszletes felsorolása után a mód­szeres utasításokban az új tanterv különösen kiemeli, hogy az együttélő s egymásra utalt ter­mészetrajzi egyedek egymással viszonyba hozva összehasonlító modorban ismertetendők. A IX—XIII. fejezetben az előbbiekhez hasonló alapossággal és körültekintéssel foglalkozik az egységes tanterv a természettan, földrajz, tör­ténelem, alkotmánytan és szépírás tanítás céljá­val, anyagával, a megfelelő módszeres utasítá­sokkal és taneszközökkel. XIV. A rajzoktatás célja általában az alak- és szinérzék fejlesztése, a szemmérték és kéz­ügyesség gyakorlása, a s£,ép iránti érzék és a jóizlés fejlesztése, a megfigyelő- és alakító­­képesség felkeltése és fokozása ; különösen pedig a kedélykópzés. Másfelől arra való tekintettel, hogy a siketnémák zöme iskolai képzés után az ipari pályára lép; a rajztanitásnak külön­legesen az a végcélja, hogy a növendékek a testek alakjának, helyzetének és méreteinek fel­ismerése és pontos grafikai előállítása alapján kellőleg előkészítetnek arra, hogy az ipari rajzok és ipari készítmények közötti összefüggést meg­eddig a rúd, alaposan elrontá jó kedvét. Tartsa a hátát kegyelmed! Te pedig édes Piroska húgom, fogd ezt a buzogányt s döngesd meg vele Buda-város polgármesterét. — De felség . . . — Semmi de, édes húgom, csak üsd, meg­érdemli, hogy megfenyítsd. Mért nem kérte számon tőled azt a sok bűbájt, kötelesség­érzetet, no meg azt a sok — tiltott csókot is ! És a liliomkar fölemelte az aranyos buzo­gányát s kipirult arccal, büszkén dobogó kebellel nagyot vágott tulajdon édes apja hátára. Hiszen a királya parancsolta! Annak a szavára pedig megerősbül a gyönge női kar, megerőtlenül a szív s elveszti varázsát a szerelem is! A király pedig a mig nézte hosszasan, gyö­nyörrel a lelkesült szüzet, egyszer csak gyön­géden átkarolja derekát s egy hirtelen csókot nyomott bársony ajkaira. — Adósod voltam én is. Te tanítóm voltál s én a bajusztalan tanítvány, hálás akartam lenni. Add át e csókot e deli vitéznek, ki mától kezdve nem apródom többé, hanem nemes lovagom: Tőrteli Kemenes László. Legyen neki az ő kívánsága szerint! Csakhogy nem úgy, hogy : Szép lány küldi s apród adja a király­nak, hanem: Király küldi s szép lány adja a lovagjának ! Ettől kezdve bizony hűséges tanácsosai voltak ős Budavárosának. De lassankint titkos és álta­lános szokássá vált a magyar urak között er­szényt nem vinni Corvin Mátyás ragyogó udvarába. Upor Géza. 3 találni s egyiket a másik után megszerkeszteni, elkészíteni képesek legyenek. A tananyag a szabadkézi- és mértanirajz szempontjából úgy az egyes osztályok, valamint a fiú és leány növendékekre való tekintettel külön-külön van u tantervben részletezve. A tanítási eljárásra nézve, valamint a tan­eszközök használata tekintetében is a kimerítő módszeres utasítások nyújtanak kellő útba­igazítást. XV. A kézimunka oktatás feloszlik a fiuk kézügyességi (slőjd) oktatására és a női kézi­munkákra. Az elsőnek célja, hogy a kezet ügyesitse, a munkát megkedveltesse, anyag kímélésre és annak célszerű felhasználására szoktasson, ál­talában pedig, hogy a növendékeket az ipari pályára előkészítse. Anyagát a Frőbel-féle munkák, agyag-, car­­tonnage- és famunkák képezik, a hol pedig a helyi körülmények megengedik: a gazdasági- és kertészeti munkák is. A női kézimunka oktatásnak célja különösen az, hogy a munkaszeretet felébresztése mellett a gyakorlati életben szükséges női munkane­meket oly mértékben sajátíttassa el, hogy a növendékek kilépvén az életbe, egyrészt családi körük szükségleteit kielégíteni tudják, másrészt pedig, hogy az elsajátított munkanemek nekik jövedelmi forrást is biztosítsanak. E célhoz képest a női kézimunka tanításnak az a fel­adata, hogy arra képesítse a leányokat, miszerint ábrák és minták után el tudják készíteni a megfelelő munkákat és viszont. A tananyag kiváltképen a horgolásra, kötésre foltozásra, fehér- és felső-ruhavarrásra, vala­mint hímzésre szorítkozik, melyekhez még a háztartási teendők közül azok sorakoznak, a melyek nem lealacsonyítok, nem haladják túl a növendékek testi erejét, veszélylyel nem jár­nak, egészségűknek nem ártanak s a munka­kedv fokozására alkalmasak. Végül a XVI. fejezetben a tanterv a torna­oktatás céljáról, anyagáról, módszeréről és esz­közeiről szól az előbbi tárgyakéhoz hasonló alapossággal. Klis Lajos. (Vége következik.) Helyi és vidéki kirek. Püspökünk részvéte a Nöegylethez. Vác, máj. 31. Új főpásztorunk, gróf Csáhy Károly a követ­kező lelkes hangú levéllel vigasztalta meg ala­­pitó-elnöke halála fölött gyászba borult nő­egyletünket. A levél tartalma fényes tanujele uj püspökünk fenkőlt lelkületűnek és nemes, jó szivének. Épp ezért egész terjedelmében közöl­jük a mint következik : Nagyságos dr. Freysinger Lajosné úrnőnek a Nőegylet Igazgatónőjének. Vácon. Közvetlen tapasztalásból ismervén a jóté­kony egyletek áldásos működését a társa­dalomra, főleg ha élükön a felebaráti szeretet magas eszméjétől áthatott lélek viseli az elnöki tisztet, mélyen át tudom érezni ama fájdalmat, mely a váci jótékony Nőegylet tagjainak kebelét elfoglalva tartja felejthetlen Elnökük elhunyta következtében, a mint ez nekem is megküldött gyászjelentésükben, oly megható kifejezésre talált. Pótolhatlannak nevezik a veszteséget s ebben igazat kell adnom az egyletnek, de csak a személyt illetőleg, mert az eszme él és örökké fennmarad azok kebelében, a kik a Boldogult áldásos vezetése mellett együtt működtek s megtanulták, miként kell min­deneknek mindene lenni, miként lehet és

Next

/
Thumbnails
Contents