Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-27 / 21. szám

Tizennegyedik évfolyam. 21. szám. Vác, 1900. évi május 27. VÁCI HÍRLAP VAG ES VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési árak: Egész évre.......................12 korona. Félévre...........................6 korona. VÁC, Géza király- tér 3. szám Negyedévre ...... 3 korona. Nlesieleriilc minden VasärnaDon réssel. Ide küldendőt a iaP szellemi részétuiewközie. . . . *— t ’ mén vele elt'ifí'/eléai rvén-rolr L i ..A alócnl-EGYES SZÁM ARA 24 FILLER, mények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirde­tési pénzek. Nyilt-tér sora 60 fillér. Bélyegilleték minden beiktatásnál 60 fillér. Kiadótulajdonos: Kovách Ernő. Felelős szerkesztő: Dercsényi Dezső. HIRDETÉSEKET jutányosán felvesz a kiadóhivatal. A tűzoltók közgyűlése. Vác, máj. 26. A Váci önkéntes Tűzoltó-Testület ma egy hete, május 20-án d. e. 10 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését a városháza tanács­termében. Jelen voltak a parancsnokságon és működő tagokon kívül a pártoló tagok is nagy számban. A városi hatóságot dr. Göndör Sán­dor főjegyző képviselte. A közgyűlést Mlinlcó István h parancsnok, a jegyzőkönyvet pedig Bihari Károly működő tag vezette. Az évi jelentés. A tárgysorozat értelmében a közgyűlés meg­nyitása után Mlinlcó István h. parancsnok olvasta fel jelentését a tűzoltóság működéséről 1898. augusztus 14 tői, mikor t. i. az utolsó rendes közgyűlés volt, a mostani közgyűlés napjáig. E nagy gonddal kidolgozott évi jelen­tésből a következőket jegyeztük fel: A jelzett idő alatt tartatott 4 tiszti széki és 8 parancsnoksági ülés. Ezenkívül a múlt év őszén a testület 25 éves jubileuma alkalmából egy díszközgyűlés, továbbá Istenben boldogult dr. Csányi János főparancsnok emlékezetére egy gyász-közgyűlés. 45 tűzoltónak egyenruhával, szerekkel való ellátása oly nagy megterheltetéssel járt a tes­tületre nézve, hogy ma a testűiül cinek 1758 korona 74 fillér adóssága van. LP Jű. 33. J3. A tartalék-alap 233 korona 14 fillért tesz ki. Segély-alap cimén van a testületnek 1067 ko­rona 58 fillérje. Ez összeg.a rendezett mulat­ságok jövedelméből és egyesek adományaiból gyűlt évek során át s mint a neve is mutatja, a tűzesetek alkalmával szerencsétlenül járt bajtársak, esetleg ezek családtagjainak segíté­sére szolgál. Ez évben Flórencz József részesült 50 korona segitségben, a ki tudvalevőleg a mária-udvari tűznél szenvedett nagyobb sé­rülést. Tüzörtoiony-alap címen a testület kezelésé­ben 9111 korona 58 fillér van a Váci Takarék­­pénztárban gyümölcsözőieg elhelyezve. Leltári tárgyakban (7 drb. fecskendő, egyéb szerek, ruházat, stb.) átlagos becslés szerint a testületnek mintegy 14,000 korona vagyona van. A szóban levő idő alatt tartottak összesen 20 gyakorlatot. E gyakorlatokon szerzett ügyes­ségüket polgártársaik javára mikor szükség volt rá, mindig a legnagyobb buzgósággal és eredmény nyel érvényesítették. Ez előfordult tüzesetek a következők voltak : 1898- ban: 1. au .* 1 28-étt 1 * JÓ7?ef...szé­­rüjén; 2. dec. 14-én özv. Bajza Jánosnénál és 3. dec. 15-én Hada Eleknél kemény tűz. 1899- ben: 1. január 31-én Tt&i^er Henriknél szobatüz; 2. Pápa Józsefnél kéménytüz ; 3. jun. 3-án özv. Uhlig Edénéné) egy ruhákkal meg­rakott láda gyűlt meg; 4. juh 14-én a káp-A madárfészek legendája. — A Váczi Hírlap tárcája. — Irta : Selma Lagerlöf. (Folytatás és vége.) A ki este végigmegy a pusztán és úgy lehajlik, hogy arca egy magasságban van a fűszálakkal, csodálatos látványban lesz része. Nagy, kerek­­szárnyú baglyok suhannak végig a mezőn, a kiket nem láthat az egyenest álló ember. Gyors és liajékony siklók emelgetik hattyu-nyakukat. Nagy varangyok lustán mászkálnak, nyulak és patkányok ijedten menekülnek. A rókt egy denevért üldöz, a mely a folyón át kerget szúnyo­gokat. Úgy rémlik, mintha minden füves bal­mocska megelevenülne. A madárkák pedigezalatt nyugodtan alusznak a káka közt. Ellenség el nem érheti őket a nélkül, hogy a viz ne csob­banna, vagy a nád ne susogna és fel ne keltené őket. A mikor felvirradt a hajnal, eleinte azt hitték a billegetők, bogy a tegnap csak szép álom volt. Egyenesen a fészek felé repültek, de az eltűnt. Mindenfelé keresték, de fészeknek, vagy fának nyoma sem volt. Végre a folyó partján néhány kőre telepedtek és gondolkodtak. Megrázták hosszú farkukat és mindenfelé forgatták fejüket. Hova lett a fa és a fészek ? De alig Emelkedett a nap tenyérnyire az erdő széle fölé, megjött a fa és szakasztott a tegnapi helyére állott. Éppen olyan fekete és csontos volt, mint akkor és a fészket olyasminek a tetején hordta, a mi szá­raz, kinyúló ág lehetett. És ekkor a madárkák folytatták a fészekrakást, a nélkül, hogy a ter­mészet csodáin töprengtek volna. Halto remete, a ki a kis gyerekeket elker­gette magától és megátkozta a vidám fiatal embereket, nem a madárkák kedvéért tért vissza a folyó partjára. De tudta, hogy nem­csak a szent könyvek minden betűjének meg van a maga rejtett misztikus értelme, hanem mindannak is, a mi Isten akaratánál fogva a természetben történik. Most már kisütötte, hogy mit jelenthet az, hogy a billegtetők az ő kezébe rakják fészküket. Isten azt akarta, hogy föl­emelt karokkal addig álljon imádkozva, mig ezek a madarak föl nem nevelték fiókaikat. Ha erre képes volna, imáját bizonyára meg­hallgatnák. De ezen a napon a végítéletről még réme­sebb látomásai voltak. És azért még buzgób­ban figyelte a madárkákat. Látta, hogy a fészek csakhamar elkészül. A kis építők körülötte röpködtek és megtekintették épületükét. Az igazi fűzfáról mohát hoztak, a mely a tapaszt helyettesítette. Finom szálú füvet cipeltek oda és a billegtető nősténye a maga melléről tépett pelyhet, hogy vele a fészket belülről kibélelje. tálán-sör ház hátulsó része (istálló, szén-, buza- és vasraktár, jégverem) égett le; 5. jul. 21-én Bizchitz Mór jégverme fogott tüzet; 6. jul. 27-én Pápa Józsefnek egy árpa-kévékkel megrakott szekere égéit el a kisváci vámnál az utón; 7. október 24-én Pápa Mendlinél konyhatüz; 8. nov. 3-án Kristóf Zsigmondnál tetőtüz; 9. nov. 14-én Fuchs Edénél szobatüz; 10. dec. 10 én Cseréklye Lajos vízi malma kapott langra. 1900-bán: 1. február 6-án Luczenbacher Mária-udvarában égtek le az istállók; 2. tipr. 17-én özv. Petőfi Istvánnénél egy fáskamra gyuladt ki; 3. máj. 2-án Dach Sámuelnél egyik melléképületben ütött ki a tűz. A nemes munka közben egy év alatt kisebb­­j nagyobb sérüléseket, égési sebeket szenvedtek: j Kovács Jószef, Jakab József, Obratil Márton ; és Flórencz József. Fájdalmaikat megédesítette az a tudat, hogy önzetlen, nemes lélekre valló munkában sérültek meg. j A testület életéből megemlítjük még. hogy 1899-ben részt vett az országos szövetségnek Brassóban tartott közgyűlésén. A testület kép­­! viselői voltak itt; Mlinkó István (saját költ­­j ségén), Miiller Ignác és Páczolt Ferenc 40—40 | korona segítséggel. A brassói versenyekben j Miiller részt vett és dijat is nyert. i Az idén Párisban tartandó nemzetközi í űz­őit ó-kongresszuson való részvételre azonban Parasztok, a kik attól tartottak, hogy a re­mete imái veszedelmet hozhatnak rájuk, tejet és kenyeret szoktak neki hozni, hogy haragját csillapítsák. Most is eljöttek és látták, hogy : mozdulatlanul áll, kezében madárfészek. — Lám, hogy szereti a jámborférfiú a kis i állatokat, mondották és már nem féltek tőle, hanem a szájához emelték a tejes csészét és fogai közé szorították a kenyeret. A miikor már evett és ivott, gonosz szavakkal kergette | magától az embereket, de ezek már csak nevet­­! tek átkozódásán. Teste régóta uralta akaratát. Böjtöléssel és j veréssel, térdepléssel és virrasztással engedel- J mességre tanította. Kőkemény izmai most már napokon és heteken át kifeszitve tartották kar- i jait. Minthogy pedig a nőstény, a tojásokat j kiköltve, többé nem távozott a fészekből, a ! remete éjjel se ment odújába. Ültében, ki­­] nyújtott karokkal is tudott aludni. A sivatag ! lakói közt vannak olyanok, a kik még különb dolgokra is képesek. Megszokta a két piczi, I nyugtalan madárszemet, a melyek a fészek | széléről rákandikáltak. A hogy csak lehetett, i megvédte a fészket eső és jégverés ellen. Valamelyik napon a nőstény félbehagyta az i őrködést. Mindkét billegtető a fészek szélére ült, farkát lóbálta, tanácskozott és szivből meg- I elégedettnek látszott, noha a fészekből minden- I féle aggodalmas csipogás hallatszott. Egyszeri-

Next

/
Thumbnails
Contents