Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-26 / 13. szám

\ A C I H I iS i, a r

3

márciusi hó, a melyről ludni való, hogy az igen becses kozmetikum.

A ki márciusi hóval mossa meg az arcát, bizonyos, hogy szeplőtől ment lesz egész esztendőn át és úgy megszépül, mint a mesebeli gyönyörű királykisasszony, a kinek miatta harminchárom tüzokádó sárkánynyal verekedett meg a hőslelkű, aranypáncétos lovag. Csakhogy persze úgy. a hogy lehull, még nem alkalmas szépilőszer a márciusi hó. Előbb bizonyos módon el kell készíteni. Meg kell tudniillik — aszalni. De ha ez aztán sikerült, hát a hatás is föltétlenül biztos.

Késő délutánig egyre tartott a márciusi hó hullása s az emberek mindenfelé egyetértőleg konstatálták :

— No ez a tavasz gyönyörűen kezdődik!

A’ igaz, gyönyörűen kezdődik. Verőfényes,

meleg napok után, a mikor már a felöltő is szinte fölösleges volt, egyszerre, átmenet nélkül megint hidegség, nedvesség, szél, hó. Huj, micsoda influenza lesz ebből!

Hát a negyvenezer és nem tudjuk hány magyar poétának kénytelen-kelletlen még várnia kel! a tavaszi dalok eléneklésével. Ez az egy nagy haszna minden esetre megvoll a mai időnek . . .

— Az uj kanonokok installációja.

Kedden ment. végbe az uj és az előléptetett kanonokok beiktatása a nagytemplomban. Kora reggel a Roskoványi hangjára számos hivő ment a templomba. Ott volt az összes papság, köztük Csávolszky József és Újhelyi István az előléptetett, Agócs János és dr. Baksay Károly a most kinevezett kanonokok. Újhelyi István a Veni Sancte-t énekelte, azután emlek beszédet tartott Kanda István és Villásy István elhunyt kanonokok fölött. Majd az előirt szertartások után Csávolszky József székesegyházi. Újhelyi István csongrádi főesperesek, Agócs János és dr. Baksay Károly uj kanonokok letették az esküt. Az installációt Baksay Károly mint legfiatalabb kanonok fejezte be, midőn a Tedeum- ot elénekelte. Érdekes tudni, hogy Agócs János az alsóvárosi plébánia vezetését veszi át legközelebb, inig dr. Baksay Károly benn marad

kalpagomat és ott töltöttem a nevezetes bécsi forradalomnak első éjjelét, mint egy bevezetésül annak, hogy ezen forradalom által megindult hosszú küzdelmi időszak alatt, még hányszor is nem fogok majd rosszabb éji fekvő helyet találni és úgy pihenni a csaták véres fáradalmai után !

Itt tehát előadtam saját éleményeimet a bécsi forradalom első napjáról, nézzük azonban, hogy történelmileg mi történt ezen a nevezetes napon?

A bécsi Olvasó kör (Leseverein) kezdeményezése után, a mely a határozó szót kimondta, mindenfelé a közvélemény Bécsben minden habozás és félénkség nélkül mert a közvélemény nyilatkozni.

Az Iparegylet Ferencz Károly főhercegnek nyíltan kimondta a rendszer-változásnak szükséges voltát. Azután alig volt olyan társulat, intézet és egyesület, a mely kérvénynyel nem járult volna a kormányhoz szabadelvű intézményekért, a melyeket azonban a császári Burgban figyelembe nem vették és a melyek legtöbbjéről Ferdinand császárt nem értesítették. A nép kebelében erre a békülékenység helyett dac kezdett gyökeret verni.

Az alsó ausztriai rendek ülése éppen március 13. napjára volt kitűzve Bécsben. Ebbe vetette a polgárság reményét, melynek folytán egy kérvényt szerkesztett, azt számos aláírásokkal ellátva, küldöttségileg akarta azt a rendeknek átnyújtani, hogy eszközöljék ki a császárnál a

az aulában és a szemináriumban dr. Miltényi Gyula kanonok helyett fogja a dogmatikát előadni.

— Búcsú az irgalmasoku&l. Múlt

vasárnap istenes János napján tartották meg a búcsút az irgalmasoknál. Ez alkalommal Füzy István ünnepélyes misét mondott. Délben nagy ebéd volt, melyre a', irgalmasok sok jó barátjukat látták szívesen.

— A katli. kör estélye. A katholikus kör csütörtökön este rendezte a böjti felolvasó estélyek utolsóját. Az estély műsora rendkívül változatosan volt egybeállitva s az érdeklődés oly nagy volt. hogy számosán, minthogy helyet nem kaptak, kénytelenek voltak távozni. Bevezetésül általános figyelem mellett Vomberg Paula kisasszony Chopin Scherzo ját. adta elő zongorán. A kisasszony már egyszer vendégszerepeit nálunk teljes sikerrel. Most is megcsodálták bámulatos teknikáját, művészi tudását és tapsban tört ki a közönség, mikor a klasszikus darabot lejátszotta. Boiler Jánosés FadAerfi/Gyula duettje következett ezután. Ennek a két fiatal embernek a hangja kellemesen tűnt fel múltkor a dalárda hangversenyén. Akkor is Mendlsohn egy dalát énekeltéK, csütörtökön is. A közönség élvezettel hallgatta a két fiatal műkedvelőt s végén zajosan megéljenezte. Chobot Ferenc érdekes felolvasást tartott a szellemek világából. Kár, hogy a főtisztelendő úr egyoldalúan fogta fel ezt az érdekes témát. Hogy vele nincs még minden kartársa sem egy nézeten, erre példa Hock János, a ki tudvalevőleg egyike a legnagyobb spiritiszta hívőknek. Egyik érdekesebb száma volt a műsornak. A celli búcsú melodráma, melyet, nagy hatással szavalt Borsody Gyula A melodrámába beillesztett két egyházi dalt a háttérben harmonium kísérettel vegyes kar adla elő, melyet áhítattal hallgatott a közönség. Utoljára Vomberg kisasszony játszotta el nagy sikerrel Liszt egy klasszikus magyar rapszódiáját. A kissé hosszúra nyúlt felolvasó estély 'j2 8 után ért véget.

Jótékonyság. Néhai dr. Robitsek József évekkel ezelőtt alapítványt tett a váci jótékony nőegyletnél felejthetetlen gyermeke, Robitsek Ilonka emlékére. A szülői szeretet

nép kívánalmainak teljesítését, melyek a következőkből álltak :

1. Az államháztartás költségeinek közzététele.

A nép minden osztályát képviselő parlament öszszehivása. 3. A képviselőház adómegajánlási, ellenőrzési és törvényhozási joga. 4. Sajtó viszonyok rendezése. 5. A törvénykezés nyilvánossága. 6. Hatóságok és községek rendezése.

7. Földmivelés ipar kereskedelem és népnevelés j fejlesztése.

Az egyetemi ifjúság vagyis a bécsi Aula saját kérvényt fogalmazott a császárhoz a következőkben :

1. Népképviselet. 2. Sajtó és szólásszabadság.

3. A népnevelés emelése és tanszabadság. 4. A hitfelekezetek egyenjogositása. 5. A törvény- | széki tárgyalások nyilvánossága.

Bizony szerény kívánalmak voltak mindezek, a melyekért pedig annyi törvénytelen embervérnek kellett folyni!

Ezen kívánalmakból látható, hogy milyen sötét abszolutizmusnak kellett uralkodnia akkoriban Ausztriában és részben Magyarországon is.

Március 13-án kora reggel már szokatlan j élénkség volt észrevehető Bécsben. Az Alser ! külvárosban különösen az orvosnövendékek : öltöttek forrongó képet. A medikusok már Hét j órakor reggel egészen ellepték a városrészben j fekvő közkórház környékét, kik közül legtöbben j ólmos botot vittek magukkal. Helyenként a gyári munkások csoportosultak, azután pedig

■ minden évben, az égbe visszaszólított kisded ! halálozása évfordulóján újabb adománynyal növelte az alapítványt. Azóta az atya is elhalt s most özvegye folytatja az elhunyt gyermek emlékére kezdett jótékonyságot, ki az idén is 50 frtot küldött a kis Ilonka emlékét őrző alapítványra. Nőegyletünk az anyai fájdalomban osztozó részvéttel küldi érette lapunk utján köszönetét.

— Kérdések a tanítókhoz. Steinberger Ferenc dr., a katholikus tanügyi tanács és országos bizottság elnöke fölhívást intézett a magyar katholikus tanító-egyesületekhez, hogy a julius tizenegyedikén Budapesten tartandó országos közgyűléseiken vitassák meg és a vita eredményét röviden ez évi május 15-ik napjáig az egyházmegyei főtanfelügyelőség utján a bizottság elnökségéhez küldjék be. A megvitatás alá kerülő tételek a következők: 1. A tanítóképző-intézetek tanterve. (Előadó: Emb^r Károly.) 2. A polgári iskolák reformja. (Előadó: Breznay Imre). 3. A katholikus tanítók és kántortanitók nyugdijsérelmei. (Előadó: Erdődi János). 4. A népoktatási törvény revíziójánál miként óvják meg a katholikus egyház jogát. (Előadó: Petrovácz József). 5. Az állami tanképesitéssel szemben a katholikus álláspont kifejtése. (Előadó: Mócsi Antal). 6. A népiskolai záróvizsgálatok mai rendszerének reformálása időszerű-e? (Előadó: Dreisziger Sándor). 7. A háztartástani iskolák. (Előadó: Szőke Sándor). 8. A magyar közgazdasági életet újabban fenyegető szocialista törekvésekkel szemben milyen munkát, magatartást várhat a magyar katholikus tanitótól az egyház ? Előadó: Szőke Sándor). Csávolszky József egyházmegyei főtanfelügyelő a kérdéseket már szét is küldte a tanítókhoz. Másik kérdéssel is foglalkoztatják a tanítókat. Ezt a pestmegyei hivatalos hivatalos tanítótestület elnöke: Gosztonyi József és főjegyzője : Benedek Sámuel intézték a tanítósághoz, melyben tiz pályatételt és vitakérdést tűznek ki a járási köröknek és az egyes tanitótesztületeknek. A tételek ezek: 1. Az irás egyöntetű tanításának módszere a több tanerővel biró, illetőleg az osztott népiskolában. 2. A népiskola a magyar nemzeti állam kiépi[ az iparos segédek; különösen a szabók és | cipészek. Több műhelyből a mesterek küldték el legényeiket, hogy a tanulókhoz csatlakozzanak s legyenek azok segítségére. Mintha csak titokzatos kezek intézték volna a tüntetést.

Reggel a Szt.-István templom falára valaki egyplakatot ragasztott a következő tartalommal:

Bécsiek! Szabadítsátok meg jó császártokat, Ferdinandot ellenségeinek kezeiből, ki Ausztria javát kívánja: annak kívánnia kell a jelenlegi kormány bukását.

Csakhamar óriási tömeg verődött össze az utcákon. Különösen az egyetem körül volt nagy tolongás. Erre azután a tanuló ifjúság vezetése alatt megindult a menet a rendekháza (Landhaus) felé: Le az abszolutizmussal! Igazságot akarunk. Éljen a szabadság! kiáltozásokkal.

A menet megérkezett a rendek háza elé és a vezetők tétovázva álltak ott, hogy mit csináljanak és nem tudták, hogy mit kezdjenek, midőn dr. Fischof Adolf kórházi segédorvos, ki éppen hazamenő félben volt, midőn a tüntetők tömege a rendekháza elébe ért, a pillanat heve által elragadtatva, beszélni kezdett. Először nem hallgatták, de a mint erős hangja kivált a zsivajból, lassanként kezdtek reá hallgatni.

Fischof, kit négy fiatal ember vál'ára kapott, szép beszédben ecsetelte az elnyomott nép vágyait, a többek közt igy : Az idő sürget s talár csak ez a pillanat a mienk. Mondjuk ki azért