Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-05 / 10. szám
VAC! HIM LAr emelni kell-e. Elnök újólag az összetartást ajánlva az ülést bezárta. = Házmester választás. A középvárosi fiú iskola házmesterének Bogányi Imre elhunytéval, ki megbízhatóságával és előzékenységével tűnt ki, ez állás megüresedett, melyre igen sokan pályáznak. A pályázók legtöbbje iparos, kik azelőtt jobb időket is éltek, de a mostoha viszonyok kényszerítik őket, hogy ezen 100 frttal és lakással ellátott állásért futkossanak. Ez is az idők jele A választást az iskolaszék már e hó 6-án fogja megtartani. — A váci jótékony nőegylet kisded - ovódája, mely nehány nap óta, közegészségi okokból hatósági rendeletre zárva volt, jövő szerdán (8-án) újra megnyilik. Miről a szülőket ez utón értesíti az egylet elnöksége. — A váci kerületi betegsegélyző pénztár március 12-én, határozatképes számmal még nem jelenés esetén 19-én délelőtt 10 órakor saját helyiségében .Kossuthtér 1. szám) Kovách Ernő igazgatóelnök elnöklete alatt tartja közgyűlését. Tárgyak : 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 kiküldött megnevezése. — 2. Az Igazgatóság évi jelentésének előterjesztése az 1808. évi működésről. — 3. 1898. évi zárszámadás és mérleg előterjesztése. — 4. A felügyelő-bizottság jelentésének előterjesztése és a felmentvény megadása, vagy megtagadása. — 5. Az Igazgatóság rendes tagjai sorából az alapszabályok 22. §-a értelmében lelépett 4 rendes tag helyébe ugyanannyi rendes és 6 pót igazgatósági. A felügyelő-bizottság 6 és a választott biróság 6, rendes és 3 póttagjának választása. —■ A Kecses és a Pirók. Múlt számunkban megírtuk, hogy Huber József földbirtokos a tenyészcélokra két bikát vásárolt Kisbéren. Tévedésből irtuk, hogy a bikák Kisbérré valók, mert a Kecsest és a Pirók-ot sokkal híresebb, nevesebb helyről Bábolnáról szerezte be. A remekbe alkotott állatokat e héten számos gazda nézte meg s legutóbb egy kis bizottság tekintette meg. A szakemberek úgy nyilatkoztak a Pirókról és a Kecsesről, hogy ezek Bábolnának is díszei voltak s Vácon még ilyen apaállatokkal nem birt egy állattenyésztő földbirtokos sem. A kisváci gazdák, a kiknek jó apaállat nem akadt a városban, most megelégedéssel vehetik tudomásul, hogy Huber a legjobb apaállatokat szerezte be. A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 17 frt 10 kr., asztali dara, finom C sz. 16 frt 40 kr. Királyliszt 0 sz. 16 frt 60 kr. Lángliszt 1. sz. 16 frt 10 kr. Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 15 frt 40 kr. Zsemlyeliszt 3. sz. 14 frt 70 kr. Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 14 frt 10 kr. Közép kenyéri iszt, 5. sz. 13 frt 40 kr. Kenyérliszt 6. sz. 12 frt 30 kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 10 frt 30 kr., 71/2 8 frt 50 kr. Takarmányliszt 8. sz. 5 frt 90 kr. Korpa, finom F. sz. 4 frt 45 kr. Korpa goromba G. sz. 4 frt 25 kr. Ocsú 4 frt 40 kr. Cipők. — Apró külsőségek. — Azt olvasom egy berlini újságban, hogy a kitűnő cípőkészitményeiről világszerte hires német birodalmi főváros stb. Nem vagyok ellensége az úgynevezett lokálpatriotizmusnak és szívesen megengedem, ha a londoni szabó azt mondja magáról, hogy ő a világ legkülömb ruhamésze, vagy ha a párisi chemisier a maga fehérnemű készítményét a földteke legideálisabb remekművének hirdeti; mert ezekben a túlzásokban van mégis némi magja az igazságnak s csakugyan tedjuk, hogy a legjobb szabású kabát Londonban, a legjobban illő ing Párisban készül. De már azt mégsem lehet nyugodtan elnyelni, a mikor éppen az otromba, csizmaszerü lábbelijéről hirhedett német főváros hetvenkedik azzal, hogy világszerte híresek a cipői. Mert az igazság az, hogy a legkitűnőbb, a legszebb cipő nálunk Budapesten készül. London, Páris e tekintetben mögöttünk marad. Cipő dolgában mi budapestiek járunk elül. Nem olyan mellékes kérdés a cipő kérdése, mint azt sokan hinni hajlandók. A kik azt hiszik, hogy elég, ha a lábbeli tiszta és nincs félretaposva a sarka, azok ugyancsak tévednek. Az angol divatkodex legelső exigenciái között van a cipő s az igazi gentlemant arról ismerni meg, hogy milyen a cipője. Emlékszem egy Phillips-féle regenyre. Jack és három ideálja, körülbelül ez a magyar cime, abban a fiatal főalak Jach úr, egy uzsorástól pénzt akar fölvenni s különösen kiöltözködik, hogy az öreg pénzeszsáknak imponáljon. Az erről szóló részben a szerző ezt Írja: . . . Főképp a fehérneműjére s a cipőjére, leginkább ez utóbbira, roppant nagy gondot fordított: Három pár cipőt próbált föl s vetett le ismét, a mig végre megállapodott egy pár igen szép formájú, hosszú, keskeny, gombos-cipőben . . . Igen, mert a nyugaton nagy rubrika a cipő. Nálunk nagyobb ebben a cikkben a fényűzés, künn egyszerűbb a lábbeli, de viszont nálunk még mindig nem tudtak hozzászokni az emberek, hogy bizonyos alkalmakra bizonyos cipő való. Igaz viszont az is, hogy sehol a világon olyan szép alakú, olyan elegáns cipő nem készül, mint Budapesten. A bécsi cipő is van olyan szép, mint a mienk, csak talán nem olyan jó, de azért igen keresett a külföldön s a hires párisi női cipő javarésze Bécsből vivődött Párisba, a hol kétszeres áron kel el mint chaussure de Paris. Megfigyeltem, hogy azok a külföldiek, a kik bizonyos időt Bupapesten töltenek el, ha valami toalett-cikket vásárolnak, az bizonyára legelső sorban cipő. A budapesti cipőnek van egy bizonyos eachetje, a mely okvetetlenül megtetszik az idegennek, mert az angol odahaza, ködös szigethazájában, sokkal súlyosabb irombább cipőt kap, mint itt, a francia cipőt is rögtön fölismeri a müértő szem: széles, de egészen hegyes, kissé égnek álló a vége; az olasz cipő meg éppen azonnal szembeötlik különös, hosszúkás, de szinte félkör hajlású, elül négyszögü formájával. Már a német cipőt nehezebb megkülömböztetni a mienktől, mert sajnos, nálunk még mindig igen gyakori az úgynevezett cágos cipő, a mely németországból került hozzánk s épp oly csúnya, mint, teszem, a német kalapforma. A német cipő a magas csizmaszerü, vastag, ormótlan fejével, majdnem egész a köralaku formájával s a hordódugóra emlékeztető formájú sarkával nálunk is meg van még, bár örvendetesen nagy mértékben fogy. A budapesti cipő nem a cugos, egészen különös, talán utánozhatatlan elegánciával forma dolgában. Talán nem olyan tartós mint az angol, de szebb, a gyatra olasz cipőnél pedig hasonlíthatatlanul külömb kvalitású és szebb alakú. Hanem a milyen Ízléses vargamunkát látni néha a kirakatokban, olyan rikító ízléstelenséggel is találkozni ugyanott, még pedig gyakran. Ki az ördög tartana például szépnek egy zöld lakkból készült, barna szarvasbőr betétü fűzős cipőt, vagy egy vörösbarna lakk, pepitaposztóbetétes gombost? Pedig ott éktelenkedik, ott rikit a kirakatokban. A formája, az kifogástalan, de hát pepita cipő! S megesik az is, elég ideje járom a budapesti bálokat és egyéb mulatságokat, hogy egy különben kifogástalan frakku ur valamelyik elite-bálon zöld lakkcipőben jelenik meg, hozzá még zöld lakkos fűzős cipőben. Ez égbekiáltó! Mikor fogják végre megtanulni, hogy a frakkhoz nem lehet egyéb cipőt viselni, mint gombos lakkost vagy legfölebb lakkos félcipőt? A fűzős cipő megjárja utcán és egyebütt, hosszuszárnyu kabáthoz is, szükség esetén, de csakis fekete bőrből vagy lakkból. Hány deputációt láttam már, a melynek tagjai ünnepies szalon-kabátban, fekete nadrágban és — sárga cugos cipőben parádéztak ! . . . Hadd foglalom össze röviden, azt, a mit a cipő pragmatikájának lehetre nevezni: Cugos cipő — az egyszerűen eltörlendő a föld színéről, mert szerintem nincs csúfabb ennél. Semmiféle alkalomból sem volna szabad fölhúzni. Fűzős cipőt lehet viselni: fényezhető bőrből vagy lakkból bármikor, kivéve frakkhoz, sárga vagy barna bőrből csakis nyáron, fürdőhelyen, ott is csak reggel és délelőtt. Gombos cipő a legelegánsabb, lehet viselni akármikor, kivéve, ha az ember sportol. A frakkhoz féllakk, gombos cipő való, utcai öltözethez bőrből való, gombos illik. Félcipőt lehet viselni nyáron chevreau-bőrből vagy lakkból, esti öltözethez pedig kizárólag csak lakkból, ha az illető táncolni akar. A többi cifra, rikitó, betétes cipő egyszerűen lehetetlenség, kiveszem a fekete posztó betétes, téli gombos vagy fűzős cipőt. De ez is csak utcán járja. A sárgabőr gombos cipő sem valami ízléses dolog, ámbár hiszen tulajdonképp az ízlés maga is csupán ízlés dolga és bizony-bizony a fődolog alapjában véve mégis csak az, hogy akármilyen, de cipő legyen ! Nyilt-tér.) Nyílt kérdés a báró Hirsch Mór-féle betegsegélyző egylet váci fiókjának vezetőségéhez: Az utóbbi napokban sokszor szó volt a két váci lapban a Hirsch-féle' jótékonysági egyletről. Olyan hírek kerülnek forgalomba a melyek a tagok érdekeit sértik, ezért ezen utón több tagtárs nevében kérjük az egylet vezetőségét, hogy hírlapi utón legközelebb nyugtasson meg bennünket a következő kérdésekre: 1. Igaz-e, hogy vájjon úgy van-e tényleg, mint azt egy nyilvános helyen az egyletnek egy volt alkalmazottja kinyilatkoztatta, hogy egy tag ki 20 évig pontosan fizette a tagsát, miért nem kapja ki a biztosított összeg felét? 2. Miért fizetünk mi filiál-tagtársak havi 50 kr. pótdijat a máshol elhunyt tagtársak után, miért nem fizetnek a budapesti tagtársak, mert honnan tudjuk mi, hogy tényleg öten elhaltak az egylet tagjai közül ? 3. Ha rögtön orvosi segélyre van szükségünk s az egylet orvosa el van utazva, vagy beteg, vagy egyáltalán mással van elfoglalva, hogy rögtön nem jöhet a beteg tagtárshoz, miért kell az illető tagtarsnak a saját zsebéből más orvost hivatni ? De még az megjárná, de hát akkor a gyógyszer árát miért fizetjük mi, hiszen az egylet gyógyszerésze adja ki részünkre a gyógyszert? Ha mindaz igaz, igy a tagok nem szaporodni, de fogyni fognak. Kérjük tehát az iroda vezetőségét, hogy hirlapi utón nyugtasson meg bennünket, vájjon a tagok érdekei kellőleg képviselve vannak-e. Ha arról győződtünk meg, hogy nem úgy van, mi többen azonnal kilépünk a tagok sorából. Vác, 1899. március 4. Papp István kávés. *) *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget a Szerk.
