Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-02-12 / 7. szám

2 VÁCI HÍRLAP patak alakjában vezetve föltüuő kedvessé tenné az egészei; végül, midőn ezen patak a kert alsó részéhez ér, ott gyö­nyörű vízesést lehet elő állítani, mely ritkítaná párját, sőt kedvezőbb körülmé­nyek között lehet a körülbelül 5 méteres esést fölhasználva függélyes csőben egy turbinára vezetni a lezuhanó vizet, a mely turbina egy szivattyúval összeköt­tetésben a kert magas víztartóját töltené meg lassan artézi vizzel, a honnét az egész kert öntözve lesz s igy nélkülöz­­hetővé tenné a most e célra használat­ban levő gőzkazánt és pulzometert, mig ugyanezen víztartóból egy csővön leve­zetve a viz a föntemlitett medencében vonzó ugrakutat is létesítene. Az egész egy oly ideális valami, a mi egymaga is már megokolná az artézi kút furatását. Az első kút sikerülte önmagától hozna létre még nehány kutat a város többi* részeiben. Az itt levő gőzmalom és gyárak, mint­hogy mostani vizük a drága gőzkazáno­kat igen rongálja, minden valószínűség szerint szinte furatnának artézi kutakat kazánjaik számára, az esetleg fönmaradó vizfölösleget pedig nem vonnák meg a környék lakóitól s egy csövön az utcára vezetve szinte nagy jótéteményt nyujta­­nanák embertársaiknak. így van ez okozatos összefüggésben az első kút furatásával, a mely mindenütt csak jót és szépet hozna létre. A kút létesítése ügyében először is szakembereket kellene meghallgatni. Ez irányban is kedvező a helyzet. A földmivelésügyi miniszter ugyanis még 1892. évi november 27-én 58948. szám körrendeletével, elismerve azt a nagy közegészségi fontosságot, mely a jo és egészséges ivóvízben rejlik, mindazok­nak, kik artézi kutat akarnak furatni, Engem mint foglyot Verbászra vittek, honnan azonban a Hegyes és Szeghegy felől előnyo­muló csapataink csakhamar kinyomtak őket. Innen azután Ó-Kérre vonultunk, hol Jella­­csicsnak a főhadi szállása volt és engem elébe is állítottak kikérdezés végett. Azonban innen is este felé megretirált az egész sereg sürgősen menve Tite1 felé, hol még ott sem állva meg, a Dunán is átvonult a Szeremségbe s Rumába ütötte fel főhadi szál­lását. Itt a táborban tudtam meg utólagosan, hogy miért kiáltottak a horvátok a bácskai nemzet­őreinknek zsiviót és právit ? Hát ő náluk is volt két zászlóalj bánsági rác népfelkelő csak paraszt ruhákban öltözve, mint a miéink és midőn meglátták a harctéren feltűnni ezeket, azt gondolták, hogy ez az ő népfelkelésük, fogadták őket örömrivalgással s csak akkor vették észre tévedésöket mikor szemben talál­koztak egymással, a mikor azután kezdődött köztük az ökölharc. De mindenesetre becsületökre válik a bácskai nemzetőrségnek, hogy őket az ő nagyon hiányos felfegyverkezésük mellett annyira is akcióba lehetett hozni a harctéren egy egészen rendes katonasággal biró ellenséggel szemközt. fölajánlotta ingyen az állami szakértőket véleményezés végett. Nekünk tehát, mondjuk a város elöl­járósága utján, csak meg kell kérnünk a minisztert s onnét azonnal jön egy geológus szakértő segítségünkre, minden költség nélkül A fúrás sikerülésének pedig szinte több tényező kedvez. Először a város közvet­len közelében több forrás fakad de má­sodszor magas hegyekkel van a város környékezve; ezek képezik pedig ama vízgyűjtő és víztartó medencéket, a me­lyekből az artézi kút vizét nyeri. Tehát itt is kecsegtetők a kilátások. Minthogy pedig az egész ügy az eddigiek nyomán minden más dolognak eléje he­lyezendő, a város legelső, legsürgősebb szükségletét képézi, tekintettel a jelzett csekély előállítási árra, az artézi kút létesítése, financirozása absolut nem ké­pezhet nehézséget. De elvégre még az sincs kizárva, hogy oly szerencsések legyünk, mint Hód- Mező-Vásárhely, a hol, midőn 1880 ban az első artézi kutat megkapták s iáivá a kitűnő viz áldásos hatását, egy máso­dik kutat akartak furatni. erre azonban nem lelték meg azonnal a fedezetet, a város egyik lelkes polgára Nagy András János földmives, a polgári erények egyik legszebbikét gyakorolva, letétit a közjó oltárára, polgártásai jóvollára 20000 forin­tot s lehetővé tette a második, nevét vi­selő artézi kút elkészítését. S mintha ezt különösen az Isten ál­­nása kisérte volna, ez adja az alföldön a legtöbb vizel, 24 órában 1,000.600 litert. Áthatva tehát az ügy nagy fontossá­gától, álljunk össze mindannyian, mond­juk ki, hogy akarjuk a sikert viribus unitis s a Mindenható segíteni fogja tö­rekvésünket, az utókor pedig áldani em­lékünket. P. K. Most pedig, hogy az eddigi hadi történészeink ezen csatát hegyesinek nevezték el okadatolását találhatja abban, hogy a csata megkezdése és a döntő befolyás arra csakugyan Hegyes előtt az ottani csapataink által történt, noha azután e cselekvésbe jöttek a Szeghegy és feketehegyi előtt álló csapataink is. Továbbá ezen dicsőségesen nyert győzedelem kivívásának érdeme egyedül Guyon Richard tábornokot és az ő vezénylete alatt levő had­testet illeti s ezek közül is a mint ezen leírá­somból látszik az oroszlány rész illeti a vezeté­sem alatt álló 30-ik honvéd zászlóaljat, a mellyel én háromszori rohammal támadtam meg az ellenséget, igen sok embert vesztettünk és vissza nyomtam, hogy a hadtest jobb szárnyát Hegyes felül be ne keríthesse, továbbá a Váza gyalog zászlóaljat, mely az első tüzet állta ki még én a 30-ik zászlóaljai segítségükre mentem. Azonkívül, hogy a további csata folyamában mely csapatok tüntették még ki magokat, arról már a fellebb előadott esemény folytán, sajnos, tudomásom nem lehetett, de hiszem, hogy azok is becsülettel halmozták el ekkor is a régi honvéd nevet. Kovach Ernő. Közgyűlés a városházán. Vác, február 6. Az ex-lex állapot, a Bánfiy-kormány bukása nem tarthat nálunk nagyobb érdeklődésre számot, mint a Lencso-ügy. Ez a kellemetlen téma uralkodott először a társadalmi téren, bevonult a közgyűlési terembe s most, hogy a vizsgálat be lett fejezve, ismét foglalkoztatta a városatyákat. Érdekesnél-érdekesebb ügy volt a napirenden, mindenkit azonban Lencso Sán­dor dolga érdekelt. Ott hátul, a bejárat körül szorongott a publikum s a városatyák is nagy érdeklődéssel fordultak a vizzgálat eredménye felé. A közgyűlés igy folyt le : A püspök levele. A Váci Hírlap múlt számában közölte azt a választ, a melyet a megyés püspökünk irt az őt üdvözlő város levelére. Dr. Göndör fő­jegyző felolvasta ezt a levelet s a városatyák meghatottan hallgatták végig a nagybeteg püspök levelét, melyben áldást, boldogságot kiván az ő szeretett székvárosára. A sok apróság. A főjegyző egymásután olvasta fel, hogy a kereskedelmi miniszter jóváhagyta a virágvasár­napi vásárnak március 12. és 13-ikára való áthelyezését, hogy a polgármester decemberben és januárban megvizsgálta a pénztárt s rend­ben találta, hogy az id. káptalan, özv. Pesko Medárdné, Joó Istvánná, a váci takarékpénztár a nyugalmazott papok háza, özv. Leitner San-, dorné, özv. Millmann Gézáné, a görög egyház megbízottakat küldenek a közgyűlésre s ezt a megye alispánja jóváhagyta. — Helyes! — mondták rá a városatyák s várták szinte türelmetlenül a Lencsó-ügyet. Előbb azonban a szőlőtelep került szóba. Az uj szőlő. A földmivelésügyi miniszter átvette a városi szőlőskertet s úgy, mint megírtuk, nagyobb beruházásokat tesz és szép jövedelmet biztosit a városnak. De kikötötte, hogy a város egy montikula-telepet létesítsen. A város erre meg­vette Schmidt Ferenc bácskai szőlőjét három ezer forintért. A polgármester beszámolt erről s minthogy a törvény névszerinti szavazást ki­ván a városi vagyon eladása, vagy’növelése tárgyában, a szavazást a polgármester a március 1-én tartandó rendkívüli közgyűlésre tűzte ki. Ezután ismét egy vétel került szóba. De nem a város, a dunagőzhajózási társaság akar venni a várostól. A társaság e"t a helyet, a hol most a kikötője van megveszi. De ott van vagy 130 Q öle a városnak is, ezt is megakarja venni a partjoggal egyetemben. A közgyűlés úgy határozott, hogy el nem adja ezt a kis földnyelvet, de alkuba bocsátkozik a társaság­gal, hogy tulajdonjog elismerése címén fizessen egy kis összeget s akkor átadják nekik. Csá­­volszky József előbb azonban figyelmeztette a város vezetőit, hogy akármint is intézik el az ügyet tartsák fönn azt a jogot, hogy arra a város közönsége átjárhasson. Lencso Most következett a Lepcso-ügy. A múlt köz­gyűlés tudvalevőleg bizottságot küldött ki ennak megvizsgálására. A bizottság befejezte a mun­­kájátsa főjegyző felolvasta a jelentésüket. Ebből kitűnik — a mint múlt számunkban megírtuk, hogy Lencso Sándor 2200 írttal károsította meg a várost s ennyit tudtak tudvalevőleg kideríteni. A polgármester bejelentette, hogy Lencsotól levelet kapott, melyben ő kijelenti, hogy a hiányzó összeget nem hajlandó visszafizetni. Nagy méltatlankodás támadt erre a teremben, mire a polgármester arra kérte a közgyűlést

Next

/
Thumbnails
Contents