Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-12-03 / 49. szám

VÁCI HÍRLAP 5 az élén, kormánysegédek a következők : Horváth Pius, Pap nép. János, Fekete Endre, Müllner Pál, Farkas József, Vajda Gyula dr., végül Vámos Károly dr. Kormánytanácsos kettő van : Váry Gellért és Polczer Ernő. A rendnek huszonnégy háza van Magyarországon és pedig : Budapesten, főnöke Szölgyémy János; Debrecenben, fő­nöke Váradi Károly; Kecskeméten, főnöke Tóth György dr.; Kis-Szebenben, főnöke Kroll Ru­dolf; Kolozsváron, főnöke Kizár Ferenc; Léván, főnöke Vörös Mátyás; Magyar-Öváron, főnöke Rappensberger Vilmos; Máramaros - Szigeten, főnöke Malonyay István ; Nagy-Becskereken> főnöke Balázsi József ; Nagy-Kanizsán, főnöke Pachinger Alajos; Nagy Károlyban, főnöke Pal­­czer Ernő; Nyitrán, főnöke Horválh Sándor; Podoiinban, főnökeSzárnovszky Ede; Privigyén, főnöke Rózsahegyi János ; Rózsahegyen, főnöke Pálmai Miklós; Sátoralja-Üjhelyen, főnöke Mol­nár Pál; Selmecbányán, főnöke Panek Ödön ; Szegeden, főnöke Zvér Endre ; Szent-Györgyön (Pozsonyrnegye), főnöke Füredi János ; Tatán, főnöke Pintér Elek ; Temesváron, főnöke Véber Antal ; Trencsénben, főnöke Krasznyánszky Károly ; Vácott, főnöke Halmi László ; Vesz­prémben, főnöke Takács János. A rendnek 252 fölszentelt tagja van, közülök egy gyémántmisés, tiz aranymisés pap, 228 rendtag működik a tanítás terén, köztük 3 egyetemi, 216 gimná­ziumi tanár, nyolc az elemi iskolában lanit. Egy rendtag a bécsi udvari kamarai levéltárnál van ideiglenesen alkalmazva, egy a vakok or­szágos intézetének igazgatója. Most 131 növen­dék készül a szerzetesi pályára, közülök 55 hittanhallgató és tanárjelölt a budapesti és kolozsvári Kalazantinumban, a többi közép­iskolai tanuló és ujoncnövendék Vácon. A rend vezetése alatt összesen 8638 növendék részesül jelenleg közoktatásban. — Vármegyénk közgyűlése. Múlt kedden és szerdán tartotta Pestmegye szék­házában közgyűlését Beniczky Ferenc főispán elnöklete alatt. Többek közt bemutatták a jövő évi virilisták névjegyzékét, a mely valószínűleg érdekli olvasóinkat is és ezért itt közöljük a nagyobb vármegyei adófizetőket: Első helyen dr. Császka György kalocsai érsek áll, a ki 90,542 frt 62 kr. adót fizet. A második Fülöp szászkóburg-góthai herceg (29,084 frt 53 kr.) azután sorba jönnek: gróf Vigyázó Sándor (21.755 frt), báró Prónay Dezső (21,614 frt), báró Schossberger Zsigmond (16,833 frt), Blas­­kovich Ernő (14,195 frt), Györgyei Illés (14,496 frt), gróf Károlyi Sándor (12,487 frt), gróf Teleki József (10,534 frt) gróf Vigyázó Ferenc (8518 frt), báró Orczy Andor (7957 frt), báró Harkányi Frigyes (7744 frt). Swab Imre (7322 frt), báró Podmaniczky Géza (7143 frt), Madas Károly (6202 frt), gróf Sz.apáry István (5780 frt) Beniczky Ferenc (5570 frt), Hetényi Mór (5359 frt), báró Prónay Gábor (5012 frt), Schossberger Lajos (4993 frt), stb. Az utolsó virilista Papp Imre Nagykőrösről (687 frt 86 kr.). A listát a közgyűlés tudomásul vette. — Egy nrnő levele. A héten illatos kis levélkét kaptunk. Női kezek Írták, kevés hibá­val a — politikáról. A kvóta volt a tárgya, a kvótaemelés. Nemcsak a függetlenségi polgár­társaink, hanem úgy látszik a hölgyek egy része is haragszik a kvótaemelésre s ez okból íratott a levél. Arról van szó benne, hogy ha már a kvótát felemelték és milliókat fi/.etünk az osztrákoknak, takarítsák meg azt az asszo­nyok más utón. Ugyanakkor, midőn e kedves kis level érkezeit, megjött a Divat Újság s lát­tuk, hogy az eszmét onnan vette a levél bájos Írója. Nem tekintünk erre, hanem szépen közre­adjuk egy részét a levélnek, hátha városunk hö gyei, jó gazdasszonyai megszívlelik a benne elmondottakat. íme ezeket mondja buzdításul; Ha kedves asszonytársaim velem együtt, azt a szent fogadást teszik, hogy addig a tiz évig, | a mig keserves pénzük kvóta címén kiszivárog ' innen, közülök egyetlenegy sem vesz a világon semmiféle iparcikket Bécsben, sem nem hozat onnan, legyen az selyem, gyapjúszövet, csipke avagy szalag, kész ruha, fehérnemű avagy cipő, kalap, köpeny vagy keztyü, egyszóval semmit, de semmit, hanem jár itthon vett, itthon ké­szült ruhában, akkor Magyarország boldog or­szág lesz asszonyai révén, a kik szivükön hord­ják érdekeit. Van nekünk szép virágzó fővá­rosunk pompás, minden igényeknek megfelelő kifejlett kereskedéssel, megkaphatunk a leg­finomabb és legdrágább iparcikktől kezdve a legolcsóbbikig mindent idehaza, a mire szük­ségünk van és inkább csak szokásból, meg­gondolatlanságból, vagy mert elhitették velünk i ügyes szomszédaink, hogy náluk olcsóbban : kaphatunk, vásárlunk náluk. Aztán nem sza­bad megállnunk pusztán az iparcikkeknél. Van | más ezerféle apróság, a melyre meggondolat­lanul úgy költünk, hogy a külföldnek (Auszt­­: fiának) adunk vele hasznot. Hogy csak egy ne­hány, igen szembeszökő példát adjak: Son­kát ne együnk prágait, hanem kassait, ne 1 együnk karlsbadi porcellánról, ne igyuk hozzá borunkat cseh üvegből, ne igyunk rajnai bort, pilzeni, vagy cseh sört, ne együnk lengyel gom­bát, znaimi uborkát, stájer répát és káposztát, ne fogyasszuk sokféle éretlen, száraz sajtjukat, a mikor magunknak százféle kitűnő sajtfélénk van. Ne együnk stíriai pulárt és kappant és ne déltiroli befőttet hozzá, a mikor a mienk I olyan, bogy még a válogatós angol is szereti. ! Ne rajnai lazacot, krajnai rákot stb. stb Min- i dennek, de mindennek meg van az egyenér­tékű (sokszor jobb) kiadása idehaza, tartsuk | magunkat szorosan ehhez. És végre a mikor betegek vagyunk, a mikor a gyomrunk fáj, ! miért innák a Gieshüblit a Mohai Ágnes he­lyett ! a mikor köhögünk, miért Szelterszt a Luhi, Margit, vagy Cigelkai helyett! a mikor j csak üdítő, erősítő, friss italt akarunk, miért ! ne Borszékit, Tárcsáit, Kristály-forrást a stb. j az Ayollináris stb, helyett ? Miért? miért ? Meg­­\ rögzött rossz szokásból, felületességből, gon- i datlanságból, a mely elhibázott, fölületes, rossz nevelésünkből származik. Mert sok minden­félére megtanítottak bennünket, szegény asz­­szonyokat, de arra az egyre nem, hogy gaz­­| dálkodásunkban sem szabad teljesen önzőnek | és ridegnek lennünk és a magunk kis harca mellett nem szabad megfelejtkezni arról a nagy kárról, a melyet mindnyájunkat föntartó édes anyánknak édes szép hazánknak teszünk. — A Danáról. A föld mivelésügyi minisz­térium vízrajzi osztályához érkezett jelentések szerint a Duna az egész vonalon egyre apad, úgy, hogy valószínűleg ismét leszál a [legal­sóbb fokig, a mely évek hosszú sora után ta­valy átlt be, a mikor a vízmagasság 46 cen­timéternyi volt, de az idei sincs messzi ettől, a mennyiben városunk mellett mai magassága 98 centiméter. Itt tegnap óta csekély 6 centimé­ternyi áradás mutatkozik, a mi azonban csakis helyi jellegű. A jelekből Ítélve az apadás eltart még ez után is, tekintettel a száraz időre. — Változások a költségvetésben. A városi tanacs után a pénzügyi bizottság tár­gyalta a jövő évi költségvetést, a melyet mi jó előre közölhettünk. A pénzügyi bizottság négy módosítást tett. Törölte a népszámlálásra felvett költségeket, a melyeknek költségei mint­hogy 1900. dec. 31-ikén éjfélkor levő állapo­tokat tünteti fel, 1901. évi költségvetést ter­helik, törülték, bevették a városi tisztviselők 3200 frtra rúgó lakbérpótlékát, úgyszintén dr. Gsányi János gyermekeinek nevelési pótlékát 75—75 frtot, valamint Emerich Lajos, volt városi kapitány fiának nevelési pótlékát 50 frtot. így a jövő évi költségvetés kiadása ezer koronával kevesbedett, de szaporodott is a négy utóbbi tétellel. Az igy módosított költségvetési tervezeteket veszi ma vasárnap tárgyalás alá a város képviselőtestülete. — Névmagyarosítások. Steiner Rezső, a fiumei Behozatali és kiviteli részvénytársaság képviselője Szabó-ra, Schlesinger Adolf köny­velő pedig Kincs-ve magyarosította nevét bel­ügyminiszteri engedélylyel. — Leesett a vonatról. Izgalmas jele­netnek voltak szemtanúi azok, a kik a múlt kedden délután a bécsi gyorsvonattal akartak a fővárosba utazni. A gyorvonat előtt néhány perccel egy tehervonat érkezett be az állomásra és az utolsó vágányra akart kiváltani. Éppen az állomás előtt haladt el az utolsó kocsi, mikor arra Zaduba vasúti munkás felugrott, hogy a féket meghúzza. Zaduba oly erősen húzta rá, a kerekekre a léket, hogy a kocsi hirtelen megugrott s a munkás leesett a kocsi­ról éppen a kerekek alá, a vasúti sínek közé. A perionon álló nagy közönség rémülve látta a vérfagyasztó jelenetet s azt, hogy a munkás fölött a kocsik tovább haladnak. A mozdony épp a fordulóban volt, hiába integettek a ve­zetőnek, nem látta a fenyegető veszélyt. Végre ; hosszas kiabálás és integetés után, mikor már 20 — 25 kocsi elhaladt Zaduba fölött, a vonat megállóit és lélegzet elfojtva várta a közönség, mi történik. A munkás, általános megkönnyeb­bülésre, szépen előbujt a halál torkából, a vasúti sínpár közül. Ugyanis mikor leesett a ; kocsiról, nem vesztette el lélekjelenlétét, hanem szépen összehúzódott a sínek közt és meg sem mozdult. így aztán egy kis horzsolással meg­menekült a biztos haláltól. — A városi díjnokok karácsonya. Városunk minden év utolsó hónapjában a vá­rosi díjnokok részére a fizetésüket duplán adja ki karácsonyi ajándékképen. A díjnokok ez idén is beadták kérvényüket a városhoz, a melyben azt kérik, hogy az egész havi fizetésüket adják ki, mert most kevesebben vannak és nagyobb munkát is végeznek a megszaporodott ügyszám mellett. A kérvény a mai közgyülé-en kerül tárgyalás alá, valószínű, hogy a városatyák teljesitik a díjnokok kérelmét. — Meghiúsult szenzáció. X. bácsin, a hires vén dón Jüanon teljesedett be, hogy mégis csak: „Kétszer nyílik az akáczfa virága.“ Elcsábította ugyanis egy jónevü polgártársunk nem épen fiatal, de attól, a hol a szépséget osztogatják, igen távol járó feleségét. Hja, a szerelem sötét verem! . . . Az alkuvás meg­történt. A múlt vasárnap akartak szökni, de a véletlen a férj tudomására hozta a tervet s azt meghiúsította, a mennyiben a szerelmi kalandokra hajlandó élete párját elzárta s szo­ros felügyelet alá helyezte. A megcsalatott férj X. bácsi pattogós feleségét is sietett értesíteni a történtekről, ki szegény bácsit kiábrándította a szerelemből olyképen, hogy a hűtelen férjet néhányszor vaskos tenyerének szalasztotta még pedig arczczal. így hiúsult meg lefolyt hét majdnem megtörtént legnagyobb szenzációja. X. bátyánknak pedig az asszonyszöktetéstől egy időre elment a kedve s most folyton azon tűnődik, hogy: Minek is a szerelem a világon. — Rossz szivarok. Nem tudjuk, hogy csak mi vagyunk-e azon szerencsétlen helyzet­ben, hogy szivarjaink élvezhetetlenek! Az úgy­nevezett Wekerle 5 krosok, de még a 7—1D kros szivarok is színtelenek, tulerősek, aztán olyan nedvesek, hogy össze lehet hajtani nagy részét, mint a nyers veszőt; vagy most kerül­tek ki a gyárból, vagy nedves raktárakban van­nak elhelyezve. Ha gyengébb, száraz, vagy sárga

Next

/
Thumbnails
Contents