Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-12-03 / 49. szám
VÁCI HÍRLAP egy siránkozó vádiolt jajveszékelésének, vagy egy ügyes védő hatalmas beszédjének hatása alatt elragadtatnak subjectiv érzelmeik által és nem fogják látni a tárgyilagos tiszta igazságot. Számtalan példát mutat erre Franciaország, a hol a gyermekeiket, csábítóikat megölő nőket az esküdtszék igen gyakran fölmenti. Tagadhatatlan az is, hogy ha azon tizenkét egyszerű, mondjuk iparos, kereskedő esküdt között lesz egy értelmes ember, egy hires ügyvéd, az véleményét rácapacitálja a többire is és az Ítélet ezen egy ember véleménye szerint fog meghozatni. És az még nem következés, hogy ez helyes vélemény lesz. Sokan argumentálnak azzal, hogy népünk még nem elég művelt ezen intézmény behozatalara. Sokan az igazságszolgáhatás túlságos enyhülésétől félnek. De legfontosabb ellenérv talán az, hogy nemzetiségi vidékeken, például Brassóban, vagy Turóc Szt.Mártonban, ha idegen nemzetiségüekből alakul meg az esküdtszék, vagy a vádlott más nemzetiségű, félő, hogy itélelükben nagyon is befolyásolva lesznek nemzetiségi érzelmeik által. Ép ez késleltette évtizedeken keresztül az esküdtszéket, ezért ellenezte főleg Fabinyi. Majd a jövő fogja megmutatni, hogy beválik-e az esküdtszék, vagy nem. De térjünk át a további kérdésekre. A múltkori matinék egyikén felmerült a kérdés, hogy az uj bűnvádi eljárás kiterjed-e azon kihágásokra. melyek közigazgatási hatóságok elé tartoznak. Véleményem szerint igen és hogy ez a helyes vélemény, indokolom a kövei kezőkkel: Az 1878. évi büntető törvénykönyv és az 1879. évi kihágási törvénykönyv egységes egészet képeznek, a magyar büntető törvény 3-as felosztása (bűntett, vétség, kihágás) melyet Gsemegi akar!, ezen alapszik és hogy nem egy törvénykönyvbe került a kettő, az csak technikai akadály volt, mert a kihágási törvény nem készült el. De már az 1880 évi életheléptetési törvény összefoglalja a kettőt. Már most lehet-e azt képzelni, hogy egy egységes büntető törvénynek néhány §-ára a bűnvádi eljárás ne Pokoli bukfenceket hányt; a hol a törpe fenyőbe jutott azt gyökerestől tépte ki; a hol sziklacsúcsal találkozott, azt ezer darabra robbantva, magával rántotta a mélységbe. Idegrázó látvány volt, a midőn egy, körülbelül 20 métermázsás darab majdnem harmadfélszáz métert ugrott s egy kis patakon átrepülve, egy szilárd sziklán számtalan darabra hullott iszonyatos csattanással. a mit a hegyek százszorosán visszaadtak. Ilyen nagyon sokban gyönyörködhettünk. Közben marmotákat hajszoltunk, de lövésre egy sem került. Nagyon éber állatok. Egy rókakoma meg úgy szedett rá. hogy az egyik lyukon bement s mig mi puskával kezünkben, lövésre készen vártuk, addig ő egy másik, tőlünk igen messze eső nyíláson kiosont. Csupa lyuk az egész hegy ! A csücsról vagy százméternyire egy heves szélroham elkapta a kalapomat. No csak ez kellett még! Csűrön viz voltam, az iszonyú orkán lesöpréssel fenyegetett mindnyájunkat és János barátom egy keskeny szikla padra kapaszkodván, hamarosan hasra veté magát, hogy a szél le ne kapja. Alig kapaszkodott mega havasi fűbe elkiáltja magát, hogy amott lent a törpe fenyőben látja a kalapomat. Hozza csúsztam s csakugyan vagy kétszáz méternyire alattunk egy törpe fenyőbokorban akadt meg. Hogy fejemnek baja ne essék, hamarosan két zsebkendőt kötöttem föl úgy ahogy, ezek fölé száraz füvet s e fölé még egy zsebkendőt kö- j töttem igy védve voltam a szél fagyasztó hatá- j sával szemben. Most kalapomhoz csúsztam s terjedjen ki. Hisz az eljárási törvény 1 § ának 2-ik szakasza, mely bírói hatalommal törvényesen felruházott hatóságot említ, e tekintetben | minden kételyt eloszlathat. Azokban az esetek- i ben, melyeket az 1880. évi életbeléptetési törj vény érintetlenül meghagyott a közigazgatási hatóságok hatáskörében, a mint azokat előbbi törvények oda utaltak, nem fog a bűnvádi eljárási törvény alkalmaztatni. De más esetekben igen és igy az 1878. évi 5. t.-c. és az 1879. évi 40. t.-c. által szabályozott minden esetben. Az illetékességet a bűncselekmény elkövetésének helye állapítja meg és nem az eredmény | beállásának helye. Ezt a törvény 16-ik §-a | expressis verbis kimondja, a vita tehát itt ki van zárva. Fontos lehel ez. ha pl. a szerb j határon, de ung Magyarországban meglő valaki ! egy embert, a ki már Szerbiában áll, nem fogjuk kiadni mert habar az eredmény, a halál i Szerbiában állt is be, a tett Magyarországon j lett elkövetve. Fontos a 8-ik 9. is, a törvény a bűnvádi ! eljárás megindilásánál nem veszi a correctionalisatiót tekintetbe, csak az ítéletben. Humánus szellem nyilatkozik a 9-ik § ban, mert megengedi az eljáró hatóságnak, hogy az enyhítő j körülményeket már az előzetes eljárásban figye| lembe vehetik. Félő az ügyésznek a 38-ik § ban foglalt azon joga, hogy ítélethozatalig a vádat teljesen elejtheti, mert az ügyész államhivatalnok és ez állami omnipotenciára vezethet. A védelem kérdése facultative van rendezve, de a kötelező védelmet is kimondja a törvény némely esetben. (56. §) Szabályozza a törvény az imcompatibilitás eseteit, de adminisztratio szükségességből nem állapítja meg mindazon esetekben az. imcompatibilitást, a mint az elmélet megkívánná, mert ez sokba kerülne, csak a főbb esetekre van kimondva az összeférhetetlenség. A beismerés önkéntességének megóvását célozza valamint a beismerés kicsikarásának lehetőségét megakadályozza a törvény eltiltja a suggestiv és captissus kérdéseket. Az ! a fenyő bokrot többször keresztül-kasul járva, : magamat össze-vissza kaparva és szaggatva, : végre ráakadtam, nagynehezen hatalmamba kerítettem s halálra fáradva iparkodtam fölfelé társaim után. Ezek ezalatt jót pihentek. Ezen esemény körülbelül két órára visszavetett. Végre felértünk a csúcsra. Dermesztő szél fogadott, a köd vasszilankok gyanánt csapkodta orcáinkat, metsző fájdalmat okozva. Hogy kitűnő étvágyunk volt, fölösleges megjegyeznem. Ha már itt vagynk, várjunk újra. talán mégis enged a köd. Engedett is később s mi tisztán láttuk az alattunk elterülő vidékeket. Liptó, Árva egész lapálya terjeszkedett alattunk. Árván túl az Árvái Magúra, de sőt Galíciába is beláttunk. A Magas-Tátraból csak egyes részleteket vehettünk ki, a többit eltakarta az előttünk emelkedő Baranyecz Jakubina s több más, a Szivinél mag.sabb hegycsúcs. Királyhegy, Gyömbör, Kis-és Nagy Fátra, majd Chocs őrök gyanánt fogják körül a láthatárt s magas csúcsaik elvesznek a távol ködében. Maguk a Rohácsok teljes pompájukban mutatkoztak zuhogó vízesésekkel, itt ott fehérlő havas foltjaikkal s az ezek alatt elterülő fenyves őserdőkkel Az egyik gerincen apró, mozgó alakokat vettünk észre. Csak később tudtuk meg, hogy az legelésző csorda, a moly ott a magasban egész nyáron át tanyázik. Két órát töltöttünk a csúcson, élvezve e rövid idő alatt azt, a miért tiz óra hosszát küzelőzetes letartóztatás és vizsgálati fogság igen humánusán nyer szabályozást a törvényben, a 162-ik § pedig az ovadékadás melletti szabadonbocsátást is megengedi. Biztosítva van a főtárgyalások nyilvánossága, ámbár a 295-ik §. az elnöknek meglehetős diseretionárius hatalmat biztosit ezen tekintetben. Hézaga a törvénynek, melyre dr. Fayer Lászlót kitűnő jogászunk figyelmeztetett először, a 4-37-ik §., mely határozottan nem mondja ki. hogy a kir. Curia mily hatalommal járhat el semmiségi esetekben, megváltoztathatja-e az esküdtszék Ítéletének anyagi részét, vagy pedig nem. Remélhető, hogy a Curia egy döntvénynyel eloszlatja a kételyeket. Egyebekben pedig nagy hiányt fog pótolni a bűnvádi eljárás életbelépése, jótékony humánus hatása érezhető lesz minden téren. A kath. kör hangversenye. Vác, dec. 1. Sok fényes estéről szólt már a tudósítás, a melyet a kath. kör rendezett s most újabbat sorozhatnak az estély rendezői a sikeresek köze : a múlt vasárnapi hangversenyt. A kath. kör, nem egyszer mondottuk, megállapított jó hírnévnek örvend. Ma már azon a ponion áll, hogy bármit kezd, minden sikerrel jár. Akár háziestélyről van szó, akár nagyobb hangversenyekről, érdeklődő szép leány, asszony van s a hol ezek vannak, ott táncos is akad, a vége pedig a — siker. Udvariasan rendezte múlt vasárnap a Kúrián hangversenyét a kath. kör. Nyolc óra felé a fényesen kivilágított terembe egymásután vezették fel a rendezők a boldogan mosolygó fiatal leányokat, ,i kiket a szerető mamák követtek. Kilenchez járt az óra mutatója, mikor a terem majdnem teljesen megtelt s a hangverseny kezdetét vette. Az első számot a dalárda látta el. A mi | életrevaló dalárdánk udvariasan vállalkozik mindig a hangversenyekre s mindenkor tapdöttünk. Meglehetősen magas ár, tekintetbe véve azt, hogy a nagy hidegben sokat szenvedtünk A csúcsról a gerincre ereszkedtünk s ezen majdnem két óra hosszát gyalogoltunk Cservenecre, mindig 1600 méternyi magasságban. Itt a törpe fenyő is ritka volt, hanem moszatok s jó havasi fű bőven terem, a melyeken az itt tartózkodó nyájak és szarvasmarha csordák legelésztek. Gservenecen betértünk a juhászok kalibájába, a mely meglehetős jó karban van tartva; éjjeli szállásra alkalmas. A benne talált három atyafi a megtestesült egykedvűség mintaképei. Jó zsendicával és friss édes túróval fogadtak, a melyekhez mi olcsó szerrel jutván, nem kináltattuk magunkat, hanem alaposan megizleltük mind a kettőt. Az elmaradhatatlan hatás hamar következett be s mi az őserdőn keresztü,! meredek hegyi ösvényen ereszkedve lefelé mindnyáján roszszul lettünk. Nehány korty fenyőpalinka azonban megtette a magáét s ép bőrrel érhettünk késő este a faluba. Csak itt bántam meg igazan, hogy a havason mohón ittam a zsendicéből, mert végtelenül szives háziasszonyom megtudván a/.t, hogy beteg vagyok, gyomromat valami pokoli keserű főzött folyadékkal akarvan megreperálni, alaposan megrontott. A ig bírtam kiheverni. A jó szándékot azonban mégis köszönettel fogadtam. (Vége következik.)
