Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-11-26 / 48. szám
VAGI HIRLA P o sz. 13 frt 30 kr. Királyliszt 0 sz. 13 frt 60 kr. Lángliszt 1. sz. 13 frt — kr. Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 12 frt 40 kr. Zsemlyeliszt 3. sz. 11 frt 60 kr. Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 11 frt 30 kr. Közép kenyérliszt 5. sz. 11 frt — kr. Kenyérliszt 6. sz. 10 frt 50 kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 8 frt 80 kr., 7J/2 7 frt 30 kr. Takarmányliszt 8. sz. 5 frt 80 kr. Korpa, finom F. sz. 4 frt 35 kr. Korpa goromba G. sz. 4 frt 40 kr. Ocsti 4 frt — kr. A szőlők rekonstrukciója. Országszerte bevégződött a szüret s a minisztérium hivatalos jelentései szerint az idei bortermés jónak mondható. Gazdaságilag óriási jelentősége van a szüretnek hazánkban. Az ország az idén nagy mennyiségű bort produkált és visz a piacra. Pár év előtt a fillokszera pusztítása oly rohamosan terjedt, hogy nem is igen lehetett a védekezésre gondolni. Csak kevés szőlősgazda gondolt idejében a szénkénegezésre. A szőlő soha se volt nálunk általános, rentábilis gazdasági ág s az elpusztult szőlők rekonstrukciójára se igen gondoltak a gazdák. A szőlőföldből szántóföld lett s hozama tetemesen kisebb összeget képviselt. Az amerikai alapon való uj ültetés költséges voltánál fogva nem lett népszerű, mert, a kik megpróbálták, nem sokra mentek vele. Ily módon a hegyi szőlők nálunk luxus dolgokká váltak, a szőlőterületeket kivágták és parkot telepíttettek rájuk, a régi módi présháznak helyére díszes villák épültek s a hegy nyaraló-teleppé vált, hol volt árnyék, kényelem, játszóterek stb. csak épen szőlő nem termett. A paraszt szőlője pedig kukorica, krumplifölddé vált s a pince veremmé formálódott. Ekkor divatba jött a homoki szőlők létesítése. A szőlősgazdái? fejcsóválva nézték az újítást s várták a mások sikereit. Ugyan miféle bor teremhet a homokon ? — kérdezték a gazdák s azzal érveltek, hogy sok helyen még a hegyeken se termett igazi jó bor. Így azután jóidéig közönnyel viseltetett a szőlősgazda a homokszőlők iránt, belenyugodott a veszteségbe, mert hiszen terem búza elég, ha alacsony is az ára. A homoki szőlők telepítésével alaposan el is késtünk. Ámde elkövetkezett az az idő, mikor a búza ára nagyon leszállott s a mezőgazdaság hozama rendkívül csökkent; az állattenyésztés és hizlalás is csak csekély hasznot hozott s csak ekkor jutott a gazda eszébe a szőlő mely a homoktalajon is szép jövedelmet hozott. Néhány kiváló, előrelátó gazda nem is gondolkozott sokat. Belátta, hogy a szőlőtermelés sokkal jövedelmezőbb még a homoktalajon is a gabonatermelésnél. A bor nincs alávetve annyira a tőzsde árfolyamainak, a bőrziánerek manőverezéseinek, mint a gabona. Alkalmas homokterületen csakhamar megkezdődött a munka országszerte. Nagy része volt ebben a kormánynak is, mely nem igen kiméit áldozatot, hogy a gazdák előtt ennek a művelési ágnak minél több hívet szerezzen. Ezek a szőlők most már teremnek is s el lehet mondani, hogy az ország jó bortermésének legnagyobb részét ezek adtak. Mégis aránylag nagyon kevés vidéken folyik a homokszőlő gazdálkodás. A nép még nem jóit rá, hogy értéktelen homokteiületeit szőlővel ültesse be. Legtöbbnek nincs rá költségé, de hiányzik a szakértelme is. Pedig az egész országot bejárták a szaktanítók. Azonkívül a nép irtózik minden újítástól s a csapasok megrendítették bizodalmát. A szőlős gazdának valóságos harcot kell folytatni a szőlő különféle ellenségeivel. A fillokszera már csak a hegyi szőlőkben ellenség, de a peronoszpora, a gyökérpenész és a lisztharmat már a homoki szőlőkön is nagy csapás, melyekkel szemben a védekezés igen nehéz. Másfelől az olasz borok beözönlése, de főleg a gyártott borok a szőlőművelést majdnem lehetetlenné tették : a költségesen előállított természetes borokat lekonkurrálta a bőrgyártás. Midőn pedig a hatóságok a borgyárosok ellen razziát rendeztek, annak sem lett kellő eredménye, hanem az, hogy a borfogyasztás nagyon ! megcsappant. Ily körülmények között nem is számíthatunk a bortermelés nagy fellendülésére. A nép biztatásra szorul, kecsegtető példák kellenének neki, hogy tegye a szőlőt gazdaságában előkelőbb helyre, ne sajnálja tőle a költséget és fáradtságot. Ám a jó példa még mindig ritka, a körülmények nem kedvezők, a példaadók küzdelmei nem biztatók. Pedig mennyi alkalmas homokterület hever t parlagon ! j Hálás munkát végez az, ki a népet felvilágosítja a szőlőtermelés előnyeiről. De azért minden jel arra mutat, hogy a szőlőtermelés — hála Istennek — nagy lendület vesz s a szüretnek lesz már a közel jövőben is nagy gazdasági jelentősége s nem lesz afféle közönséges naptári terminus. Gazda. Irodalom. Nagy Sándor (Alexandros) sarkophagja. Konstantinápolyban őrzik világbiró Sándor sarkophagját. A monumentális munka egyik legkiválóbb remeke az ó-kori szobrászatnak Négy oldalán harci és vadászati jelenetek vannak kifaragva. Lovas alakok csatája : egyik haldokolva bukik le ménjéről: a másik rettenetes bosszúálló ütésre készül. Egy gyalogos féltérdre ereszkedve röpíti el utolsó nyilát. Oly elevenek, oly mozgalmasak ezek az alakok, mintha maga az élet dermedt volna meg egy pillanatban. A vadászati jeleneten a haldokló szarvas végső küzdelme, az oroszlán támadása a paripára oly finomul, oly művészi kézzel vannak alkotva, mintha a renaissance legnagyobb mestere teremtette volna őket az ihlet pillanatában. A jelenetek a haut relief művészet legszebb alkotásai közül valók. E fejedelmi disszű koporsóban pihent az a por, mely a mig ember volt, Nagy Sándor világhíres nevét viselte. Eszünkbe jut Sbakespere Hamletje, ki ki a temetőben járva, elborul a halál képe előtt s az elmúlás gondolata borúi lelkére: Fejedelmi Caesar, ha föld röge lett, Lyukat töm, hogy kizárja a szelet. Óh, hogy ki a világ félelme volt: E sár — most a repedt falon a folt. Mélységes és borús gondolat. Kérdés, a melynek megfejtése nincs, csak töprenghetni rajta, kitérhetni előle s vége mindig a csüggedt vallomás, a mit a dán királyfi mond Horatiónak: Újabb dolgok vannak a földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek felfogni képes. Nagy Sándor életéről, földi pályája munkásságáról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelen 45. füzete, mely remek reprodukciókban mutatja be sarkophagjának művészi faragványait. Az egész munkát szerkeszti Marcali Henrik, egyet, tanár, a görögökről szóló kötet szerzője dr. Gyomlay Gyula akadémikus. Egy-egy kötet árá díszes félbőrkötésben 8 frt; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. int Rt. Budapest, VIII. Üllői út 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. húzásra érvényes jótékonyczélu — sorsjáték a budapesti poliklinikai egyesület kórháza javára — sorsjegy ára csak I KORONA. Főnyeremény 100,000 korona ért. 5 nyeremény á 20.000 kor. stb. ért. Kívánatra 20"/0 levonással készpénzben kifizettetik. Első húzás visszavonhatatlanul IKSf* már január lió 4-én. Megrendeléseket pontosan tel jesít : NAGY JÓTÉKONYSÁGI SORSJÁTÉK KEZELŐSÉGE a Budapesti Poliklinikai Egyesület kórháza javára Budapest, IY., Kossuth Lajos-utcza 1. sz.
