Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-22 / 43. szám
2 VÁCI HÍRLAP növelésére szolgál s arra való, hogy a szövetkezet hitelképességét emelje. Bárki addig tagja a szövetkezetnek, a meddig ezt magára nézve előnyösnek látja. Akkor léphet ki, a mikor akar. Kilépésekor a befizetett üzletrészt 10°/o híján visszakapja, tehát a befizetésekkel nem kockáztat semmit. (Ez a 10°/« ismét az alaptőkét gyarapítja.) A tagok a szövetkezet raktárából készpénzért, esetleg egy-egy havi hitelre vásárolhatnak. A hitel nagyságát az igazgatósághatározza meg. A tartozás azonban minden hó 4-ig kifizetendő. A szövetkezet ügykezelését a helybeli felügyeleten kívül ellenőrzi a központi szövetkezet, a Hangya is. E kettős ellenőrzés a szövetkezet tagjaira nézve természetesen csak megnyugtató lehet. * A szövetkezet megalakulhat és fennállhat úgy is, hogy raktárt nem nyit, hanem a helybeli kereskedők és iparosokat ajánlattételre hívja fel. A szövetkezet igazgatóság*a a beérkezett ajánlatok közül a legelőnyösebbet kiválasztja s az illetőkkel egy évre szóló szerződést köt. A szövetkezet tagjainak ez esetben még üzletrészt sem kell fizetniük. Összes kötelezettségük csupán abból áll, hogy áruikat a kijelölt helyekről szerezzék be. Tartozásaikat a szövetkezet pénztárába fizetik, a kereskedők és iparosok követeléseit viszont a szövetkezet pénztára egyenlíti ki. A szövetkezésnek ez a második módja kevesebb előnynyel jár, mint az első. Ámde tekintve, hogy a külön raktár a helybeli kereskedőket és iparosokat érzékenyen károsítaná, mig az utóbb említett módon való szövetkezéssel nem lennének elzárva a fogyasztóktól, — tekintve, hogy ha méltányosságot akarunk a kereskedőktől, mi fogyasztók se hagyjuk figyelmen kívül az ők megélhetésüket és ne kívánjuk a mi hasznunkért károsodásukat: helybeli viszonyainkat tekintetbe véve, nálunk talán a szövetkezésnek második módja lenne célszerűbb. Még csak egy esetet említünk fel. Tudomásunk van arról, hogy egy helybeli tekintélyes kereskedő egy népes szövetkezet tagjainak a cukor kilogrammját 42 krajcárért hajlandó adni, holott ma ugyanezért 46 krt űzetünk. Ez az eset arra való, hogy ki-ki a gyakorlatból vett példán is lássa a szövetkezés hasznát. * A fogyasztási szövetkezet megalkotása, minthogy itt az érdekeknek'kisebb-nagyobb összeütközése okvetlenül előfordul, sokszoros nehézséggel jár. A szövetkezés haszna nyilvánvaló lévén, tag bizonyára akad bőven. Eddig hiányzik a megindító, a vezető, a ki az érdekszülte megszólásokkal, támadásokkal szembe merjen szállni s a ki elég erővel és lelkesedéssel bírjon arra, hogy a szövetkezés eszméjét városunkban diadalra vigye. * Gyújtsunk lámpást, fényes nappal és . . . keressük ez embert! Bihary Károly. Dr. Csányi emléke és a virilisták. (Közgyűlés a városházán.) Vác, okt. 21. Szomorú kötelesség hozta egybe a képviselőket tegnap délelőtt a közgyűlési tanácsteremben. Dr. Csányi János halálát jelentette be a polgármester s a megürült tiszti ügyészi állás ügyében kellett határozni. Harmincnál több városatya volt jelen, a kik előtt a közgyűlést megnyitotta a polgármester és jegyzőkönyvhitelesitőkül Korpás Márton és Fóti Gyula városi tisztviselőket és két városatyát jelölt ki. Ezután felolvasták a polgármester jelentését dr. Csányi János elhunytáról. A jelentés, melyet az összes képviselők állva hallgattak végig, megérdemli, hogy szószerint közöljük : Tekintetes Képviselőtestület! Szomorú kötelességet teljesítek, midőn bejelentem a képviselőtestületnek, hogy dr. Csányi János városi tiszti ügyész, ki városunk érdekeit számos éven át oly önzetlenül szivén hordotta ; kinek kötelességtudó szelleme kell, hogy világitó fénye maradjon örökké Vác város tisztviselőinek s a ki fáradhatlan munkásságáért mindenkor csak egy jutalmat várt, a lelkiismeretesen elvégzett munka tudatának megnyugtató érzetét; ez ideálizmusában is reálisan dobogó kebel f. hó 8-án megszűnt dobogni, ezzel gyászba borította s csaknem árván hagyta szeretett városunkat, mert legőszintébb jóakaró bajnokát veszítette el az elhunytban. Ezután a jelentés indítványozza, hogy az a város még részvétének jegyzőkönyvben adjon kifejezést és a mélyen sújtott özvegynek ezt jegyzőkönyvi kivonatban tudassa. Indítványozza továbbá, hogy a megye alispánjához felterjesztés menjen a pályázat kiírása és a választási nap mielőbbi elrendelése iránt. így határoztak. Áttértek most már a második és utolsó tárgyra : a városi tanács által bemutatott legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékére. Dr. Göndör Sándor felolvasta a névjegyzéket, a melyből megtudjuk, hogy a jövő évben sokan kimaradtak, többen bejönnek adójuk alapján, néhány pedig később nyilatkozik, mert választott képviselő. Korpás Márton szólalt fel ezután s szóvá tette, hogy a fontos jegyzéket nem tárgyalhatják a tiszti ügyész nélkül. A polgármester és a képviselők felkérésére hogy abból csak egy ember meneküljön és százakat, még ezreket szolgáljon át a bitónak, a börtönöknek és a katonai mondur kényszerének ? Erre szükség nem volt! Ha már felesleges volt ekkor további csatákban nemzet fiainak vérét kiontani engedni, a mi helyes is volt, de nyitva állott még Erdély! Lehetett volna további idő húzással esetleg kedvezőbb esélyeket elérni. Végleg legutolsó esetben ott volt még a Török birodalom határa Erdély szélén; ott menhelyet talált mindenki és nem következett volna be a Világosnál fegyvert lerakott vitéz honvédeinkre a gyalázatos halál, sok évig tartó börtön és a katonai kényszer zubony ! De tegyük ezen szomorú emlékeket a történelem tárába. Megérkezve Arad városában, megható érzés fogta el keblemet. Újra ezen hazafias lakosságú és sokat szenvedett városba jöttem, melynek védelmében és csatáiban a város legváltságosabb időszakában 1848. novembertől 1849. április hóig én tevékeny részt vettem, látva annak pusztítását s csaknem végromlását, a mikor azonban lelkileg épültem és annak hőslelkű lakóinak honszeretetük és áldozatkészségükről, a mikről bővebben tettem említést az 1848/9-ki naplóm jegyzeteiben, a melyeknek Arad városára vunatkozó részét emlékül 1898. év január havában Arad város hatóságának megküldtem. Ezen kívül pedig életemnek azon szomorú korszaka is Aradhoz van kötve, hogy szabadságharcunk lezajlása után én, az abban való részvétemért, mint feiségsértő az aradi várban halálra lettem elitélve, mely 16 évi várfogságra lett átváltozva, abból az aradi várban 7 évi időt álltam ki. Mind ezen emlékek, életemnek a leváltságosabb és legszomorúbb korszakából kötnek engemet Aradhoz. Arad városának hatósága elismerést érdemlő buzgalom és fáradsággal gondoskodott az országnak minden vidékéről összesereglett több ezerre menő küldöttségi tagoknak kellő elhelyezéséről. Én Hajó utca 7. szám alatt levő Meiszterovics János hazafias érzelmű városi polgár házánál szives vendéglátással fogadva, lettem elszállásolva, Vác városa által kiküldött dr. Göndör Sándor Vác városi főjegyzővel, ki a város részéről küldött koszorú letevésével volt megbízva. Meiszterovics név emlékezetes volt 1848/9. években, a honvédseregünknél. Sokat előjött ezen név akkor az előőrseink kiállításánál. Meiszterovics háztelek előtti térség volt egy főhadászati pontunk a var ellen, a melyen két ágyú ütegünk volt felállítva a vár ostrom agyúkkal felszerelve. Valamint Uj-Arad felé a Maros parton levő akkori, Winkler bőrgyár, a melynél tört át Arad városába 1849. február 8-án az osztrák és rác sereg; azután a csalai erdő, hol a seregünk és az ágyúk átszállítására Maroson túl egy hajóhidunk volt, három ágyúval ellátott hídfő sánccal, a hid védelmére. Az indóháztól Arad városába menve természetesen már egészen más képét találtam a városnak, mint az 1848/9. években volt. A vármegye - háztól kifelé azon az oldalon akkor csak deszkakerítésekkel kerített kertek, üzleti lerakodó helyek voltak, a hol 1848. október hóban a városnak várból történt lövöldözése alkalmával a városból kocsin menekülő Gallini gyógyszerészt kis fiával együtt egy várból kilőtt ágyúgolyó halálosan találta. Most ezek helyett házak és díszes paloták emelkednek. A városba érve először is a városházánál a ; főpolgármester urnái mutattam be magamat, ki nevem hallatára, a mint mondta, mindjárt gondolta hogy én leszek, ki a városnak 1848/9. vészteljes napjairól naplórészletemet megküldtem. A nagy nemzeti ünnepély minősége és lefolyásáról eleget Írnak a napilapok, melyeknek tudósításaihoz azon véleménynyel járulhatok ellen, 60 fontos bomba mozsár és 24 fontosén is, hogy az valóban nagyszerű, a hazafiakra
