Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-04 / 23. szám

3 Fődolog, mivel a veszedelem már hazánkban van, éber figyelemmel kisérni fáinkat s mihelyt a vértetűnek első jelenségeit észrevettük, azonnal fogjunk hozzá az irtáshoz, ilyenkor még siker­rel biztat az; ha azonban a rovar már nagyon elszaporodott akkor sok költség és fáradság mellett is alig fogjuk tudni fáinkat megmenteni. Agrárius. Helyi és vidéki kirek. Május f május 31. A bűbájos hónap, a sugarakat hintő, virá­gokat osztó Május immár megfonta magának a szerafödőt. Nyilván virágokból lesz az is! A pipitérek összefonódnak a csipkerózsával s az árvácskák, harangvirágok ékes díszítésül szegődnek hozzájuk. Fel-fel tűnik itt-ott a szem­­födőn egy-egy tüzszinü liliom, mely büszkén vált tekintetet a virágok királynőjével: a rózsá­val. És jő a kikelet bús fuvalma Mikor szilaj csoportban ifjú lánykák, dús fürtjeiket szét­zilálják. Lengő, csipkefátyluk úszik utánuk a légben s az erdő viszhangozza hívogató, búgó szavukat: — Május, május ! Kiáltásukra csak a visszhang felel. Maga a csodaszép május már mit sem tud erről. Nem tudja, hogy a leánykák, kiknek szerel­met nevetgélt a szivükbe, még nem felejtették el; — nem tudja, hogy édes nevét féltve őrzi az is, a kinek boldogságot hozott, az is, a kit gyászba temetett. Virágos szemfödele meglibben az enyhe, illa­tos éjben; itt-ott hallatszik, a mint egy elkésett madár gyászéneket csipog s messziről látszik, hogy vakító fáklyákként világítanak a szent János bogarak És csuklik a viszhang, vissza­veri az ifjú lánykák hangos zokogását: — Május, május ! Ah, május nem jő. Ott fekszik holtan, halo­­ványan, hulló vérrel, nyíló virágon. Az erdő pedig csak sírva zúg tovább : — Május, május! — Űrnapja. A katholikus vallás egyik legszebb ünnepét fényesen ülte meg a város közönsége. A nagytemplomban Virter Lajos dr. nagyprépost misét mondott, a mely után kör­menet következett. A körmenetben az összes iskolások, az egyletek, társulatok zászlók alatt, a polgármester ritkán látott diszmagyarjában, valamint a huszárezred tisztikara vett részt a nagy közönségen kívül. A huszárezred legény­sége Sivó százados vezetése alatt díszben vonult ki s minden felállított oltárnál sortüzet adott. — Áthelyezés. Páthy Jánost, a nyitrai törvényszék aljegyzőjét az igazságügyminiszter a váci kir. járásbírósághoz helyezte át. — Vadászok gyűlése. Puska nélkül jöttek össze az egyszer a váci vadászok. Éves gyűlésüket tartották meg a kőkertben s oly szép számmal voltak együtt, mint egy körva­dászaton. Az elnök Farai Ferenc fővárosi ügy­véd volt. Miltényi Aurél pénztáros bemutatta a múlt évi számadásokat, a melyek 650 frtot tesznek ki, a jövő évi előirányzat már 800 forintnál is több. Beszámoltak arról, hogy mi mindent s hány vadászatot rendeztek. A ko­moly tárgyalások után kövatkezett egy kis csendes mulatság, mert bizony a vadászoknál már úgy szokás, hogyha hiányzik is náluk a fegyver, nem hiányzik a jó kedv s a mi jó­kedvre hangolja őket a jó bor. Vendégek is j voltak a gyűlésen. — Pénztárvizsgálat. A polgármester hó 30-án tartottá meg a városi pénztárban VÁCI HÍRLAP a vizsgálatot. Szokás szerint mindent rendben talált s erről a mai közgyűlésen is jelentést tesz. — A siketnéma oktatás revíziója. A váci siketnéma intézetben a legközelebbi tanévben az eddigi nyolc osztály helyett csak hat osztály lesz. így rendeli ezt a kultuszmi­niszter, melynek a heti hivatalos lapja siket­néma-intézetek tanítás idejéről hoz rendeletet, mely szerint az ujonan felállítandó ilynemű intézetek tanítás idejét 8 helyett 6 évben álla­pítja meg a miniszter. Kivétel képeznek a ren­delet alól azok az intézetek, melyekben az is­­kolafentartók határozottan óhajtják a 8 éves tanítási idő fentartását. Kiköti még a minisz­ter, hogy az ilyen iskolák kimutatni kötelesek, hogy 8 évfolyamos iskolázás mellett is az oda­utalt összes siketnémák tanításáról gondos­kodni képesek. Ugyancsak e feltétel mellett az iskolafentartók elhatározására bízza a minisz tér, hogy a már fennálló, de teljesen még ki nem fejlesztett iskolákat 6, vagy 8 évfolyamos iskolára egészítik-e ki. A hat évfolyamos iskolát azonban itt is csak ott fogja eegedélyezni, a hol a környékbeli siketnémák igy is iskolába | kerülhetnek. Intézkedik a miniszter a válta-I | kozó osztályokkal rendelkező iskolákról is, ezek­nek 4 osztályát nem szabad háromra redukálni, hanem csak egész hat évfolyamos iskolává át­alakítani. A rendelet indokolásában elmondja a miniszter, hogy hazai viszonyaink, a termé­szetes fejlődési menet és a humanizmus szem­pontjainak kellő mérlegelése után jutott arra a megállapodásra, hogy a siketnémák képzési idejét leszállítsa. Annyi siketnéma szorul rá a szakiskolákra, hogy a rendelkezésre álló esz­közök aránylag alig száinbavehetők. Már pedig minden siketnemának egyenlő jogosultsága van arra, hogy szakoktatásban részesüljön. Ezért a kiválasztottak 8 évi tanítása helyett ezentúl a 6 éves általánosító siketnéma oktatást czé­­lozza. Jó lesz a tanítási idő redukciója arra is, hogy a siketnémák idejében kereshetik fel az életpályákat. Azzal a reménynyel fejezi be a miniszter rendeletét, hogy vajha a törvényha­tóságok és a megyék már most bátrabban állí­tanák fel a rendelet folytán sokkal olcsóbbá lett siketnéma-intézeteket. Utólag arról veszünk hirt, hogy a váczi intézetre külön intézkedés történt. Megmarad nyolc osztályúnak, csak esetleg a parallel osztályokon történik némi változás. — Szabadságon. A járásbíróságnál most kezdik meg a bírák a szabadságukat. Az első, a ki üdülni megy, Beryer Rezső dr. albiró. E hó 10-én kezdi meg szabadságát s hat hétig lesz távol. — A csekei búcsú. Ritka fénynyel ünne­pelték meg az idén a csekei gazdák Szent- Háromság vasárnapján a csekei búcsút. Már kora reggel számosán mentek a városból ko­csikon és gyalogosan, hogy azon részt vegye­nek. 10 óra után kezdődött a kápolnában a nagy énekes mise, melyet Agárdy Lajos kegyes­rendi tanár mondott. A mise után a szent­séggel a kápolna körül körmenet volt s azután Varjú János kegyesrendi tanár lépett a szó­székre s ismertette a nap jelentőségét, melyet nagy számmal vacziak s még nagyobb számmal környékbeli ajtatos hívők hallgatták végig. Az isteni tisztelet bevégezte után a vendégek Kor­pás József s Haidfeld Alajos vendégszeretetét élvezték. A csekei szőlősgazdák ez úton is hálás köszönetét mondanak Varjú János és Agárdy Lajos kegyesrendi tanároknak, kik egyházi tény­kedéseikkel emelték az ünnepély fényét. — Perselyek a közkórkáznak. Cserny József jónevű bádogos-iparos ajándékkal ked­veskedett a városnak. Három darab perselyt készített, a melynek felső része gyufatartónak használható s az-oldalaira rátestette: Adakoz­zunk a váci közkórház javára. A perselyeket a városházi hivatalokban függesztették ki s melyekben már csörög is a krajcár és a fillér, a melyeket azok tettek be, a kik egy szál gyu­fát vettek el a persely-gyufatartóból. — A mai közgyűlés. Vác város ma junius 4-ikén délután 3 órakor képviselőtestü­leti rendes közgyűlést tart, melynek tárgysoro­zata ez: 1. Közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére határnap kitűzése és a hitelesítő tagok' meg­választása. — 2. Polgármesteri jelentés a folyó évi március havi — 3. Ugyanaz a folyó évi április havi pénztárvizsgálatról. — 4. Polgár­­mesteri előterjesztés a pénzt árvizsgáló-bizott­ságba a vármegyei alispán úrnak 28163 1899. számú rendelete alapján még két póttag ki­küldésé tárgyában. — 5. Polgármesteri jelentés az idei fősorozás eredményéről. — 6. Ugyanaz a város hivatalaiban folyó évi május hó 9-én a megyei főispán úr ő nagyméltósága által tartott hivatalvizsgálatról. — 7. Polgármester értesítése a vásári sátor felállitási jognak á'taia történt megvételéről s kijelentése annak a város részére való átengedéséről. — 8. A vi.rosi tanács előterjesztése, melynek kapcsán bemu­tatja a pénzügyi-bizottság véleményes jelen ését a polgármester fizetésének a megye hatóság által kívánt rendezése ügyében. — 9. Ugyanaz, melylyel beterjeszti a pénzügyi bizottságnak az állami fogyasztási adók után szedendő pótedók kivetése, beszedése, ellenőrzése és kezelése tár­gyában szabályrendelet alkotására vonatkozó véleményes jelentését. — 10. A városi tanács előterjesztése Skultéty Pál, mint a Szent-Fercnc­­rendiek házfőnökének a folyó évi 29 forin. 69 krajcár pótadó elengedése iránt beadott tér­vénye tárgyában. — 11. Az árvaszék előter­jesztése az árvatári tőkék elhelyezésére pénz­intézetek kijelölése tárgyában. — 12. Pénzügyi bizottság jelentése Bauer Mihály helybeli úr­tokosnak a birtokán tervezett telepítés tárgyá­ban benyújtott kérvényéről. — 13. Pénzt gyi bizottság előterjesztése a közkutak és ivóvíz kérdése ügyében. Karlsbádba Baksay Károly kanonok Horváth József ceglédi esperes plébánossal így havi tartózkodásra Karlsbádba utazott. — Erzsébet pihenő Maroson. Na ;y-Marosról írják lapunknak: Nagy-Maros község ma még nagyobb részben német ajkú, du a magyar hazafiságtól teljesen áthatott s ro la­­mosan magyarosodó lakossága boldogult király­nénk emlékére egy oly kedves helyecskét sze­melt ki és megfelelően rendezett be, méh e téren párját fogja ritkítani. A Dunára kis: ö­­gelő nagykiterjedésü védtöltést feltöltöttek, 30 db platán-hárs és vadgesztenye fát ültettek itt el, az egész parkot sodrony kerítés és eleven sövény veszi körül, magában a parkban m< g­­felelő számú pad szolgál a közönség kényel­mére. A park bejáratánál egy tábla Erzsébet pihenő felírással jelzi a kies hely mivoltát. ,Egy nagyobb kiterjedésű Erzsébet facsoport létesí­tésének megvalósulásán is dolgozik a község szépészeti bizottsága, ezt azonban csak az ősz in fogjak kiültetni. — A nagytemplom-tér — pihenő­hely. Több úri asszonynak aláírásával leve et kaptunk, melyben az illetékes körök figyelmét hívják fel a nagytemplom-térre. Azt mondják a levél irói, hogy a székesegyháztér egyike a város legkellemesebb üdülőhelyeinek sesti séta­térének. Számosán keresik fel esténkint s sz i­­vesen eltöltenek egy-két negyedórát, mert a Dunapart zajos s ülőhelyeit már kora este lefoglalják. Éppen azért arra kérik azt a bizott­ságot, mely a terekre és az utczákra gondr 1, hogy vessen egy pillantást a nagytemplom

Next

/
Thumbnails
Contents