Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-15 / 3. szám

0 VÁCI HÍRLAP jobban szemébe a betegnek s lehetetlen, hogy az igaz okokat fel ne ismerjük. Mer! van ok s pedig sok, de az összes okok bennünk, jó magunkban rejlenek. A mi lelki sivárságunk a legnagyobb ok abban, hogy eleven társadalmi éle­tünk nincsen. Hiszen nézzük csak meg jól magunkat s merüljünk el lelki sze­meinkkel drága énünkben, felfedezünk-e abban csak egy csipétnyi kedélyt, csak egy sziporkányi szellemet is? Már pedig e kettő nélkül soh’sem lehet egészséges társadalmi élet. Mintha mindannyi pechet nyeltünk volna, úgy járunk kelünk embertársa­ink között, magunkra erőltetve feszes­séget. ridegségei, melytől a jó kedélylyel megáldott ember megfagy, maga is rideggé és feszessé lesz; őrködő szemmel vigyázva arra. nehogy az isten szerelmére, vala­mikép kedvesek legyünk más emberfiával szemben. És ebben a bűnben a legnagyobb bű­nösök éppen azok, a kik közöttünk a legkiválóbbaknak tartják magukat, a kik társadalmunk oszlopainak tekintik magun­kat s a kiknek leginkább kellene a jó példával előljárni. Ezek az urak valami földöntúli lény sajátosságaival vélnek felruházva lenni, a közönséges halandónak még csak ránézni sem szabad. Hiszen a közönséges ember­fia illedelmes köszöntését sem fogadják el. Ha esetleg szóba állnak velünk, hát minden szavuknál éreztetni óhajtják azt, hogy ők külömbek nálunknál. Ők istenek, mi pedig pondrók vagyunk, a kikre a sáros lábukkal ráléphetnek. És ezek az emberek közelsége fagyaszt. egy teljesen ismeretlen egyén s mielőtt agyad túlságosan megerőltednéd a visszaemlékezésben képe iránt, siet kijelenteni, hogy ő az éjjeli őr ; lám ő nem kiméivé önmagát az éjjeli virrasz­tás után ugyancsak sietett hozzád, hogy elédbe j tárja szive hő vágyait. Azután ismertebb alakok 1 jönnek : a vasúti málházó, bírósági kézbesítő, levél és távirat kihordó, mintegy megczáfolan­­dók róluk elhangzott nézeted, hogy csak auto­maták az állam nagy gépezetében, kikbe semmi szív nem szorult; nem igaz véleményed döntő érv ellene: e hő kívánat. Pesszimisztikus néze­teid kezdenek inogni, hozzá járul ezek ledön­téséhez a kéményseprő üdvözlete, derék ember, sohasem láttad s lám mégis megemlékezett rólad, utana jő a lámpagyujtogató leteszi név­jegyét, igazi gentleman megkímél a fáradtság­tól, hogy hasonlókép megkeresd névjegyed, megelégszik egy koronával; távoztával az utca­seprők doyenjének adja kezébe a kilincset: a büszke demagóg ivet nyújt feléd. Most vál­tozatosság kedvéért nehány óvódás és elemi iskolás gyerek keres fel kietlen magányo iban s a költészet remekeinek éneklésével gyönyör­ködteti prózai lelkedet, felébresztve szunnyadó nyelvmesteri tehetséged is mikor egyik-másik a hebegésben elakadva kényszerit a kisegítésre. Füledben még cseng az ártatlan gyermekek hangja, mikor cipészed gyakornokának kellemes baritonja megszólal közeledben; alig távozott új meglepetés vár, a lapkihordó, ki mindig szótlanul szokta tisztét végezni, mintegy ki­A társadalmi élet virága nem lúd tőlük éleire kelni, annál kevésbbé pedig meg­izmosodni. S ezen urak nyavalyája ragályos. Meg­fertőz mindenkit, a ki közelségébe jut. S igy leszünk illetve lettünk lassankint mindannyi fertőzöttek tőle. Hogy ki ment meg bennünket ettől a bajtól, azt a jó isten tudja csak . . . Ez az egyik ok. Sorakozik azután ehhez még sok más is, melyekről azonban majd a legközelebb. Lencso-ügy és a néppárt lapja. Vác, jan. 14. Most, hogy felfedezték Lencso Sándor vám­felügyelő visszaéléseit, a néppárt lapja az egész ügyet a Gajári-pártra akarja tolni. Ez ügyben két nyilatkozatot kaptunk, a melyeket ilt adunk : I. Nyilatkozat. A Váci Közlöny múlt heti számában Városi közgyűlés cim alatt napvilágot látott czikkben a Lencsó-ügyből kifolyólag a váci liberális pártra és a Gajári-pártra vonatkoztatva oly megjegyzések és ráfogások foglaltatnak, a me­lyeket a gyanúsított és valótlan ráfogásokkal illetett párt nevében, mint annak a választások alkalmával volt elnöke és vezetője, kénytelen vagyok a leghatározattabban visszautasítani. Állásomra való tekintetből a cikkíróval szó­­harcba nem bocsátkozom. Az igazság érdeké­ben s a közönség tájékoztatás céljából azonban kötelességemnek tartok annyit mégis kijelenteni, hogy Lencsó Sándor a liberális pártnak tagja — tudtommal — soha nem volt. Kelt Vácon, 1899. január 14-én. Dr. Zádor János polgármester. fejezést adva a sajtó nagy hatalmi állásának, legnagyobb csodálatodra szintén kiván. Ennyi bizonyíték súlyos terhe alatt már-már hajlandó vagy esküt tenni, a ki nem veszett emberi szeretet mellett, ..le még újabb és újabb bizo­nyítékok jönnek megtestesülve szabó, fűszeres, kalaposgyakornok, szinlaposztó és városi kéz­besítő alakjában, végül kire ^legkevésbbé szá­mítottál, jő a végrehajtói becsüs: foglalt nálad a múlt évben, rég megfeledkeztél róla, de az ő szive nagy, megtartott jó emlékében. Teljesen feledve légi elveid az érzéketlenségről, meg­nyugvással és megkönnyebbülten (17 frt 50 krajcárral) mégysz ebédelni, még ilt is és a délután folyamán is magadba veszel egynéhány adag jó kivánatot s végre este egy tapasztalat­dús, jól töltött nap boldog emlékével, terhel­ten szinte roskadásig a kívánt sok boldogság­tól, behunyod fáradt szempilláid. De te nem igy cselekszel, este a helyett, hogy nyugodni térnél csendesen, megelégedetten, engedelmeskedve a bensődben mindig meg­­hasonlást, harcot szülő rut szepsisnek el kez­desz imigyen filozofálni: Mi közöm van én nekem az utca- és kéményseprőhöz, a levél- és sürgönyhordóhoz, lámpagyujtogatóhoz, illetve i ezeknek mi köze én hozzám ? Ők söpörnek, I hordanak és gyújtogatnak, ezért fizetést kap­­j nak. én pedig adót fizetek, ha nekik a fizetés i nem elég, mért nem kérnek fizetésemelést, vagy | mért nem strikeolnak, mért akarják silány helyzetüket épen koldulással javítani, vagy ha Nyílt levél Pálinkás Antal úrhoz, a Váczi Közlöny szerkesztőjéhez Vácon. A Váczi Közlöny ez évi 2-ik számában Vá­rosi közgyűlés czímen egy névtelen cikk jelent meg, mely a Gajári-rendszerre! a Gajári párt­tal is foglalkozik. Oly csúnya oly piszkos e cikk s oly ismert tendenciózus hazugsággal ékeskedő, hogy szer­zőjéről kétségem nem lehet. Azzal vádolja ön Gajári Géza képviselőnket, hogy ő, pártja és rendszere az oka annak, hogy a vámkezelés körül Lencso Sándor vám­felügyelő szabálytalanságot követett el s ez által a város megkárosittatott.j Van önnek fogalma az emberi tisztességről, a polgártársi jogok s kötelességekről, az ember­társi szeretetről ? Mi történt ? A múlt év végén a városi vámkezelés körül kitűnt, hogy Lencso Sándor, mint a város által megválasztott városi vámfelügyelő a vám­kezelés körül több szabálytalanságot követett el s kitűnt pedig ez abból, hogy Lencso Sán­dor nehány száz forinttal több pénzt szállított a városi pénztárba, mint a mennyinek a ki­adott vámcédulák arányában befolyni kellett volna s kitűnt s illetve inkább közszájon forog az, a mi ennek feltétlen következménye kell hogy legyen, az hogy Lencso Sándor állítólag sürgősb esetekben vámpénzt szedett be a nél­kül, hogy czédulát adott volna. Beismeri a Közlöny azt, hogy e szabály­­talansag kiderítése egyedül polgármesterünk érdeme, ki annak kiderítése körül a legdicsé­­retreméltóbb tapintattal járt el. Beismeri azt is. hogy polgármesterünk a legerélyesebben járt el a szabálytalanság kiderí­tése után Lencso Sándorral szemben, őt állá­sától felfüggesztette s a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el. Kérdem mi kell még több!!! Avagy mindjárt akaszszunk is? II. igy akarják tenni ezt, mért jönnek épen hoz­zám, vagy mért nem váltanak erre az iparra engedélyt, mert igazán iparszerűen űzik és végül ha iparszerűen űzik, mért nem fizetnek ez után adót ? Azután mért gyakorolják ezt a leplezett koldulást fosztogatásszerűen, mért nem elég nekik a hatos, korona és forint helyett ? Nem tudok kiigazodni a kérdések tömkelegében. Dilemma az is, hogy hogyan viselkedjem velők szemben, sokat adjak-e, vagy keveset; mert ha sokat adok a jövő évben rajként fognak ellepni s a bankból akár zsák számra hordhatom haza az ezüst pénzt, ha pedig keveset adok, smucig, gazember nem éppen kellemes hangzású predikátumra teszek szert. Továbbá mosolygó arccal fogadjam-e a sáskajárással vetélkedő csapást, vagy szabad­szájjal érintsem felsőbb lényekben való hitöket kapcsolatban az apróbb polgárok nem törvé­nyes származásáról alkotott képzeteimmel ? Ez itt a bökkenő ! Tovább folytatva épületes logi­kád, azon töröd kemény fejed, mely az ilyen egyszerű dolgokat sem tudja megérteni, hogy vajon van-e életsorsodra egyáltalán (az azonnali fizetségeken kivül) hatással ez a jó kivánsag? Ha nincs, mért terhelnek vele, mint haszon­talan szóbeszéddel, ha pedig igen. hogy jutsz hozzá, hogy polgártársad legbensőbb dolgod, életed folyásába beleavatkozik ? A nem régiben erre járt siami királynak az a hízelgő kijelentése, hogy sehol olyan jól nem érezte magát, mint épen székes fővárosunkban, eszedbe jut s el-

Next

/
Thumbnails
Contents