Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-23 / 17. szám

Tizenharmadik évfolyam.

17. szám.

Vác, 1899. évi április 23

Előfizetési árak :

Egész évre..............................6 frt — kr.

Félévre...................................3 írt — kr.

'Negyedévre..............................1 frt 50 kr.

EGYES SZÁM ARA 12 KR.

Társadalmi és közgazdasági hetilap.

Megjelenik; minden vasárnapon reggel. Kapható a kiadóhivatalban.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

VÁC, Géza király-tér 3. szám.

Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek.

Nyilt-tér sora 30 kr.

Kiadótulajdonos:

Felelős szerkesztő:

HIRDETEK

Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el.

Kovách Ernő.

Dercsényi Dezső.

íutárLyosan íel-vétetn.elc. Kéziratok vissza nem adatnak.

Iparosok küzdése.

Vác, ápr. 21.

Tespedés, haldoklás, pusztulás az egész soron. Ez a szomorú jellemzés, sajnos, nagyon is jogosult. Alig pislog itt-ott a küzdő sorokban a reménynek vékonyka sugara, mert tetézi a bajokat és szinte reménytelenné teszi a küzdést, hogy a vergődő kisiparral szemben ott áll a gyáripar, mely egyre nyeli a védekezésre alig képes és legtöbbször magukkal is tehetetlen apró exisztenciákat.

Kisiparosaink védekeznek, a hogy tudnak, gyüléseznek, a testületekben és azokon kívül mozgalmakat indítanak és szövetkeznek is, a mennyire lehetséges szűk anyagi viszonyaik között, de mindhiába, a sikerek, a miket eddig föl lehet mutatni, jelentéktelenek, a balsikerek pedig gyakoriak.

Hát nincs-e egyáltalában mentség, az a kérdés. És elég sajnálatos, hogy a mentséget mindössze abban tudjak megjelölni ha egyrészt a kisipar oly irányba tereli inkább a tevékenységét, a hova a

CI' JÜs. Ifi © ü a

A bécsi forradalom.

(Naplójegyzetei mből.)

— A Váci Hírlap eredeti tárcája. —

Irta: Kováoh Ernő. (8. folyt.)

Azután hasonló hatású beszédet mondott még Kossuth a bécsi egyetemen, a hova a magyar küldöttség testületileg elment, hogy az ifjúságot, mint a reformok bátor kezdeményezőjét üdvözöljék.

E beszédek emléke az ott jelenlevő bécsiek közt örökké megmarad, mely reájok mint a harmonikus zene hatott.

A kamarilla azonban látván, hogy a rémhírek még sem valósultak meg egészben, bátorságot merített és a magyar küldöttséget nem akarták a császár színe elé bocsátani. Azt mondták, hogy a császár beteg, mert e napok izgalmai őt egészen kimerítették. Hogy a magyarok kívánságát összhangba kell hozni előbb az örökös tartományok alkotmányával és a magyar küldöttség menjen csak haza és a feliratot majd Lajos főherceg fogja átadni a császárnak.

Azonban István nádornak nagy erőmegfeszitéssel még is sikerült a magyar küldöttség

I nagy ipar nem követheti és ez a menedék, igaz, hogy nem nagy arányú és tömeges menekülő befolyásra való, a műipar, mely egy-egy cikkből csak kevés példányt állíthat elő, illetőleg melynek készítménye az adott környezethez kell, hogy simuljon, másrészt, ha a kisipar a minél kiterjedtebb szövetkezés utján maga is nagy iparrá válik, azokban a szakmákban, a hol ez helyes és egészséges alapokon keresztül vihető.

Természetesen mind a két ut nehezen járható. Kivált az az első, mert tudvalevőleg a kisipar fajainak nagy része olyan, hogy azt műiparrá fejleszteni a tárgy természeténél fogva nem lehet, vagy pedig olyan, hogy a szövetkezeibe való tömörülés csupán rengeteg tőkebefektetéssel vezethetne céljához.

De még ama kézműves iparágainknál is, melyeknek boldogulására tán kilátás volna, olt van a szörnyű akadály: iparos mestereink egy részének idegenkedése a szükségszerű védekezéstől. És ha meg van is teljesen a jóakarat, részint a képfogadtatását másnapra március 16-ra délután

1 órára kitüzetni.

A magyarok felvonulása 9 Burgba ujabb alkalmul szolgált a bécsi népnek a magyarok melletti tüntetésre. A nép lelkesedését még jobban növelte az a páratlan pompa és a ragyogó fény, melyet a magyarok ez alkalommal a ruházatukban kifejlettek.

Ősi magyar díszbe öltözött majdnem valamennyi tagja a küldöttségnek. A bogiáros kalpagok, az arany paszomántos ruhák, a drága- 1 köves mente és kardkötők szemkápráztató látványt nyújtottak, ügy hogy én magam is, ki eddigelé hozzá voltam szokva az udvari fény és pompához és az ott megjelent főurak fényes ruháihoz, egészen elvoltam hajolva ezek látásán.

A menet élén szintén magyar díszben öltözött jurátusok mentek, köztük Szarvadi Frigyes egy nagy selyem, háromszinü zászlóval. A küldöttség előtt pedig harsány dobpengéssel a bécsi nemzetőrségnek egy diszszázada haladt.

így haladt a menet lépésben a töméntelen nép sokasága közt, azonban Mehl markion a tolongás olyan nagy volt, hogy a menetnek megállnia kellett. Ekkor a nép újból felszólította Kossuthot egy szónoklatra a néphez.

Kossuth mellett egykor egy fiatal polgárasszony állott karján egy kis szőke gyermekkel. * 1 Kossuth ekkor kivette azon asszony karjaiból

zettség hiányzik és a lehetőség, hogy . művészies irányban fejleszsze a mesterségét az, kit egy dolognak csakis egyforma készítésére tanítottak, sőt a kísérletezéstől — mint holmi okoskodásfélétől — eltiltottak.

És igen erős akadálya még a szövetkezés nagyobb arányú sikereinek az, hogy gyakran meg volna a munkaerő, volna talán némi összehordott tőke is, de hiányzik a termelő szövetkezet vezetéséhez szükséges olyan kereskedői szellem, mely a világpiac viszonyaival is számolni tudjon és a szövetkezetét nemcsak a helyes termelésben, de az iparcikkek értékesítésében és a cikkek keresetté tételében is előtérbe állítsa.

Szükségszerüleg arra utalnak ezek a viszonyok, hogy a kisiparosokat segíteni kell, mert e számra és súlyra tekintélyes osztály sorsa mindenkinek megfontolását és jó akaratát megérdemli. De utalnak a megjelölt tapasztalások és érvek arra is, hogy iparosaink tiszta helyzetük föltünésén túl már nem a puszta

a gyermeket, azt megcsókolva magasra emelte és azt mondá:

— íme a szabad Ausztria jövendő polgára.

A mi hivatásunk a szabadságért küzdeni,

gyermekeink hivatása lesz e szabadság áldását élvezni, de azt fenn is tartani. Nézzétek e gyermeket, ha férfiúvá felnő, akkor a szabadság már rég az összes emberiség közös birtoka lesz. E gyermeké és az ifjúságé a jövő. Azért éljen a jobb jövő.

Ezen megható jelenet, a mint a kis fiú mosolylyal s kis kacsóival körülkarolta Kossuth nyakát, kiváltkép a nőkre olyan nagy behatást tett, hogy könny gördült ki szemeikből. Azután körülfogták Kossuthot, kérvén őt,hogy csókoljon meg több gyermeket is, mert az ő csókja áldást fog reájok hozni.

A küldöttséget Ferdinand a trónterembe fogadta, melynek szónoka István nádor volt és lendületes beszédben kérte a királyt, hogy teljesítse hű magyarjai kívánságait.

Ferdinand a feliratot átvette és töredezett magyarsággal halk hangon mondá, a mit rendesen ilyen alkalomkor mondani szokott a király :

— A magyar nemzet hüségi biztosítását köszönöm és kívánságait mielőbb sikeresiteni óhajtom.

Ferencz József keserűviz

Kitűnő orvosi észleletek alapján immár dönthetetlenül meg van állapítva, hogy a

szere ncsés összetételénél fogva, az egyedül tartós hatá sű és kellemes izü hashajtószer. A régi hirnevü Ferencz József keserüvlzet mindenütt árusítják.