Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-16 / 16. szám

VAC I H Ili LA !' 3 A sok apróság. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére egy l*eti liatáruapot tűzött ki az elnöklő polgár­mester és kijelölte a hitelesítő tagokat. Ugyan­csak ő bejelentette, hogy februárban a pénztárt rendben találta. A megye pedig jóváhagyta a város ez idei költségvetéséi. Felolvasták s elfogadták a következő pontot is. a melyről a hivatalos programm igy emlé­kezik meg: 4. Ugyanaz a községi közmunka összeírás foganatosításáról s előterjesztése a f. évi községi közmunka költségvetésnek elfo­gadása és törvényhatósági jóváhagyás alá leendő felterjesztése ügyében. A régi és az uj közgyám. Most a városatyák mindnyájan felálltak: dr. Zádor János polgármester a meghatottság hangján emlékezett meg Torday Sándor köz­gyám haláláról, a kit alig fél éve választottak meg. A temetésen képviselve volt a város s most indítványozta, hogy jegyzőkönyvben örö­kítsék meg az emlékét. Szóba került a meg­ürült állás betöltése. A kijelölő bizottságba rir. Freysinger Lajost és Gsávolszky Józsefet választották be. A pályázatot már legközelebb kiírják s a városatyák a májusi közgyűlésen gyakorolhatják jogukat: válas/.hatnak uj köz­­gvámot. Egy csomó jóváhagyás. A tárgysorozat igy szólt tovább : 6. A városi tanács bemutatja a nagylágyasi szántóföldek bérbeadása tárgyában felvett ár­verési jegyzőkönyvet s előterjesztése annak jóváhagyása iránt. 7. A városi tanács bemutatja Hornung Al­bert kérvényét, melyben a „Kis sör ház*' bérle­tének Plistil Antalra leendő átruházását kéri. 8. A vá: ősi tanács bemutatja a 248/1899. számú vármegyei közgyűlési határozatot Vác város 1897. évi közpénztári számadásának — 9. Ugyanaz bemutatja a 250/1899. számú vármegyei Közgyűlési határozatot az 1897. évi kórházi alap számadásának — a palotánkba, ennélfogva civil ruhába öltözve alkalmunk volt a magyar küldöttséget meglátni. Ezen küldöttség nem a bécsi forradalom következtében jött Bécsbe, hanem önállólag lett annak küldetése elhatározva, mielőtt még a bécsi forradalom kiütéséről értesítve lett volna a magyar országgyűlés, az országgyűlési feliratot küldöttség által akarta felterjeszteni ő Felsége elé. Ezen küldöttség a nádor vezetése alatt hozta tehát az országgyűlési feliratot, a mely ugyan határozottabb követelményeket tartalmazott most, tudván a bécsi eseményeket, mert kimondta a szellemi kifejlődés ápolásának szükségességét, a mi alatt: a népnevelés, a vallásegyenlőség, az esküdtszék és a szabadsajtó volt értendő. De azért még nem volt egy forradalmi pronunciamenlo. Még Kossuth is az akkor legtulzóbb magyar ember is azt mondta, midőn a bécsi eseménye­ket megtudták: Nekünk most azon feladat jutott, hogy a mozgalmakat bölcsen vezessük s azon kell lennünk, hogy a gyeplő kezeink közt maradjon, mert addig alkotmányos utón haladtunk, de ha egyszer a gyeplő kezünkből kirántatik : akkor a következtetéseket az Isten tudja csak. Kívánatos ennélfogva, hogy a felirat korábban jusson fel a trónhoz, mint az ese­mények hire az országban elterjed.' Senki se engedje magát tulragadtatni a kellő vonalon, de ezen vonalig mindent! Ebből látható, hogy még Kossuth sem, annál kevésbbé egy másik sem gondolt a bécsiek nyomán a forradalmi útra térni, hanem hogy a gyeplőt az országgyűlés tartsa a kezei közt. I 10. Ugyanaz bemutatja a 251. számú vár­­! megyei közgyűlési határozatot az 1897. évi kőz­; igazgatási letétpénztár számadásainak jóvá­­j hagyása s a számadóknak a fel ment vény meg­adása tárgyában. Mindegyikre bólintottak a városatyák, mert helyeslésükkel találkozott. Ki szállítsa az irodaszereket ? A tárgysorozatnak egyetlen pontja az iroda­szerek szállítási ügyében felvett árlejtési jegyző­könyvnek bemutatása volt, mely némi vitát 1 keltett. Az árlejtést múlt hó 27-én tartották meg és I a sok pályázó közül Dona Döme, az eddigi szállító, adott be legkedvezőbb ajánlatot. Ámde Mayer Sándor helybeli nyomdatulaj­donos is pályázott, de az ő ajánlata Dona Döméénél 15°/0-kal drágább. Melyiket fogadja el most a város ? Bokor és Csereklye városatyák úgy véleke­dett, hogy Mayer itt fizet adót, hát neki kell kiadni az irodaszerek szállítását. A polgármes­ter szavazás alá bocsátottá a kérdést és a ! többség el is fogadta. Ekkor aztán dr. Freysinger Lajos emelkedett szólásra. Nem érti, — úgymond — hogy mi­lyen adakozók a városatyák. Ezt a határozatot meg kell másítani. A polgármester azonban figyelmeztette dr. Freysingert, hogy szavazással döntött a köz­gyűlés, tehát vitának helye nincs. Minthogy ebben a határozatban sokan nem nyugszanak meg, úgy halljuk, hogy meg fogják felebbezni. A végén megelégedetten mégis csak oda­bökte K. Csereklye bácsi: — Győzött a többség! és elégedett mosoly ült ki az arcára. A végrehajtó dijnokok. Göndör dr. főjegyző olvasta: — Tanácsi előterjesztés két kisegítő végre­hajtó dijnok alkalmazása ügyében. — No még csak az hiányzik! szólt közbe | Kressák Józsi bácsi, a kinek sehogy sem megy Ezen küldöttség állott 72 tagból, a melyben a főrendiház 13 taggal volt képviselve. Pedig a Burgban a legnagyobb aggodalom­­■ mai voltak eltelve Magyarország iránt, mert március 13-án éjjel azzal értesítették Lajos ; főherceget hogy Magyarországon szintén kiütött j a forradalom s István nádort királynak kiál­tották ki! Ezen hírek a mennyiben nem voltak igazak, | de mégis javunkra szolgáltak, mert félelemből az udvar engedékennyé lett a koncessziók | adásával. A pesti március 15-ki népmozgalom is némi­leg hozzájárult, hogy Magyarország megkapta az önnálló felelős minisztériumot, természete­sen a kamarillának azon utógondolatjával, hogy alkalmilag visszavesznek mindent a mit lehet! És úgy is történt! Azonban most lássuk a magyar küldöttség megérkezését Bécsben. Soha nagyobb örömmel és jószivvel még nem lett egy magyar küldöttség fogadva Bécs­ben, mint ezen alkalommal. Az egész Bécs örömmámorban úszott, midőn ezen küldöttség Bécsbe megérkezett. Leirhatlan volt az a lelkesedés, a melylyel a bécsi nép a magyarokat fogadta. A Jáegerzeile külvárosban, a melyen a magyarok a Dunától Bécsbe jöttek, nyüzsgött a roppant embersokaság, kik éljen rivalgás, virágdobálás s az örömnek százféle nyilvánulása mellett fogadta a magyarokat. Kossuthnak a nép kezeit és ruháját csókolta. A Fetzer kávéház előtt olyan tolongás volt, a fejébe, hogyha már személyszaporitásról van szó, miért a végrehajtókat szaporítják. De rögtön megnyugtatta a városatyákat a polgármester, a ki elmondotta, hogy a hegy­községi járulékot nem fizetik, rengeteg sok az iskolai pénzbírság s a végrehajtók nem győzik a behajtását. Ha ez igy megy, fegyelmit kapnak a város vezetői. — No ha igy van —' vélekedett a sok, ebben a kérdésben ellenzéki városatya, inkább meg­szavazzuk egy évre a két végrehajtót. Meg is szavazták. A többi tárgy. A Schmidt-féle szőlővétele és a gőzhajózási társaságnak ama kis terület eladása ügyében nem határozhattak. Tizenöt nap közbevetésével újabb közgyűlés lesz ebben a tárgyban. A város egyik régibb közgyűlési határozata kimondja, hogy készségesen lemond a város a járásbíróság telkéről, ha oda egy modern, nagy épületet emeltet a kincstár. Most a pestvidéki törvényszék elnöke — félreértvén a határoza­tot — kéri a járásbíróság háta mögött levő kis területet, a hol a fogházat akarják meg­építeni. A képviselőtestület úgy határozott, hogy épitse fel a kincstár a járásbíróság épületét díszesebben, akkor a kért telket is átengedik. Megengedték Blaskovich Elemérnek és Huszár Bélának, hogy az általuk tervezett távbeszélő útvonalát, melyet múltkor a közgyűlés kijelölt, megváltoztassák. Özv. Droppa Mihály né kegydij iránti kérvé­nyét majd a tanács intézi el. Havas Lajos számtisztnek a kért két évi szabadságot nem adták meg. A közgyűlés négy órakor ért véget. Helyi és vidéki hírek. — A váci csata évfordulója. A múlt hétfőn volt ötvenesztendeje, hogy a szabadság­­harcosok Damjanich és Klapka vezérlete alatt Vác mellett megverték az osztrák csapatokat, amelyeket 6rő#£tábornok vezetésealattWindisch­hogy a magyarok kénytelenek voltak leszállói kocsiaikról, a midőn itt tartotta Kossuth az első beszédjét Bécsben németül, de oly folyé­konyan és tűzzel, hogy a közönség elragadta­tással fogadta minden egyes szavát, melyek közt azt is mondd: Ausztria népei közt még évszázadok múlva is nem lesz szív, mely titeket bécsieket a felszabadítás körül tanúsított dicső­séges munkátokért áldólag nem említene. Azután tengernyi nép éljenező sorai közt vonultak a magyarok Szt. István templom térig. A menet élén a küldöttséggel jött jurá­tusok nemzeti színű zászlókkal mentek, utánnok pedig a bécsi egyetemi fiatalság aranyhímzésű selyem vánkoson vitték a császártól most nyert alkotmány pátenst megkoszorúzva. Boldog volt ki a magyar küldöttség egy-egy tagjával kezet szoríthatott. A jurátusok összeölelkeztek s öszszecsókolóztak a becsi diákokkal. A hölgyek virág csokrokat hánytak nekik s kinek nem volt virága, az leoldotta nyakáról vagy hajáról a szallagokat s azt hajította reájok. Folytonos tüntetések frenetikus kitörései közt érkezett a küldöttség a Ferencz Károly vendég­­fogadóban levő szállására, a hol már a bécsi egyetemi ifjúság diszőrsége volt felállítva. A tömeg azután körülfogta a fogadót s a magyarok megérkezésének hírére, a messze külvárosokból mindig újabb csapatok érkeztek a vendégfogadó elé, hogy lássák Kossuthot és a magyarokat, a mikor is a nép sürgető kíván­ságára Kossuth ismét egy rögtönzött szép beszédet tartott a népek testvériségéről, mely a bécsieket egészen elragadta. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents