Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-01 / 1. szám
Tizenharmadik évfolyam. 1. szám. Vác, 1899. évi január 1, VÁCI HÍRLAP Előfizetési árak: Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Egész évre...........................6 frt - kr. ° ° Félévre 3 frt — kr. Megjelenik: minden vasárnapon reggel. VAC’ Géza k»rály-tér 3. Negyedévre 1 frt 50 kr. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közi «■ • « » « • « • « • . « mónyek, előfizetési pénzek, hirdetések és hirde egyes szám ara 12 kr. Kapnató a kiadóhivatalban. tési pénzek. Nyiit-tér «óra 30 kr. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: hirdetések Bélyegilleték minden beiktatásnál 30 krajcár. __ , , _ _ _ , . j-u.tá».y©sa.za. felvétetnelc. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. ü-OVacJl tmo. UerCSenyi JJ6ZSO. Kéziratok vissza nem adatnak. Telefon a közigazgatás szolgálatában. Edison találmányai között kétségen kívül gyakorlati szempontbó1 első helyen áll a telefon s mégis csodálatos, hogy ez a zseniális találmányt még ma sem vették be a közigazgatás szolgálatába általánosan ; pedig a jó közigazgatás ma már nem nélkülözheti a telefont, mert nélküle nem képes megfelelni teljesen kötelességének. A jó közigazgatás elengedhetlen feltétele — főként a rendészeti téren — a gyorsaság, mert a rendészet feladata »az emberi közönséget a közveszélyes tényezők hatásától megóvni,« tehát ezeket a tényezőket hatásukban megelőzni. De vájjon, hogy lehetne képéé a közigazgatás eme feladatának kellően megfelelni a mai fejlődési viszonyok közt, a mikor a világ forgalomeszköze a villany, a közigazgatásé pedig a kocsiposta és cigányküldönc? Táviró nem mindenütt van és nem kielégítő gyors. Tegyük fel, hogy Ázsiából oly helyről — p. o. Bombay-ból — a hol jef ÄIE © JAo A király magyar nevelője. — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — A Nemzet f. évi 313. számában Ferenc József mint elbeszélő és a Budapesti Hírlap 318. számában A király magyar nevelője cikkek régi emlékeimet elevenítették fel mert az azokban foglaltakról nekem is — még pedig igen kempetens — tudomásom van és ha már felmerült ez a kérdés — miután oly eseményekkel van összeköttetésben a melyek a magyar nemzetre századokig képesek lesznek hatást gyakorolni — a történelem érdekében helyén valónak találom, hogy ehhez részemről is bővebb felvilágositó adatokkal szolgáljak. Ezt annyival inkább tehetem mert az alábbiakat saját tapasztalatom és észlelődéseim alapján Írhatom meg. Az 1845-ik év tapaszától kezdve Bécsben mint magyar királyi nemestestőrségi hadnagy szolgáltam az udvarnál és benső jó barátságban állottam Kiss Pál veszprémmegyei, áldozár apát és nagyváradi kanonokkal, a ki azon időben mostani királyunk, az akkor fiatal főherceg mellett a hittan, magyar, latin nyelv és történelemnek volt tanítója. Kiss Pál az egész uralkodó család részéről lenleg pestis uralkodik — dacára a fennálló szigorú óvintézkedéseknek Trieszten át behoznak az országba olyan árukat — p. o. nyers marhabőröket — a mi a pestisbacillus elhurcolására alkalmas — és ezt csak akkor veszik észre, a mikor az megérkezik és a vasúti állomáson lerakják — p. o. a főváros tőszomszédságában. Az áru megérkezett p. o. december 21-én reggel 6 órakor, a vasúti állomásfőnök sietve bejelenti az esetet telefonon a vasúti igazgatóságnak; az ugyanazon úton értesíti az üzletvezetőséget, az üzletvezetőség kiszáll a helyszínére a legközelebbi vonattal d. e. 10—11 órakor, felveszi a'tényállást és értesíti a fővárosi és helyi rendőrhatóságot. A helyi rendőrhaté .rág siet meggyőződést szerezni és miután meggyőződött a tényállásról, este 6—7 óra közölt táviratban értesíti a távol székelő közegészségügyi hatóságot. A főszolgabíró 21-én este 10—11 óra l tájban megkapván a rendkivjp -sürgős táviratot sietve intézkedik: fölkei az ágyból (mert már természetesen aludt, hogy másnap korán kelhessen) beiktatja a táviratot és megírja a táviratokat, a melylyel a 22-én megejtendő helyszíni intézkedéshez meghívja a rendőrséget, elöljáróságot, a vasutat és a lefoglalt bőrök tulajdonosát, minthogy azonban a táviratokat másnap azaz 22-én reggel 8 óra előtt nem lehet feladni, nem tűzheti ki előbbre a tárgyalást, mint a 10 órakor induló vonalnak a helyszíni állomásra érkezési idejére, vagyis 11 órára. 11 órakor pontban együtt vannak az összes meghívottak megkezdetik a tárgyalást és délután 2 órakor meg van állapítva a tényállás, hogy a lefoglalt és zár alá helyezett gyanús marhabőrök Trieszten át Bombay-ból érkeztek, illetve Trieszten ily jelzéssel ellátott vasúti szállítólevél mellett adattak fel. Tegyük fel, hogy a gyanús bőrök Triesztből Kelenföldig, majd ott átrakatván Kelenföldtől a leadási állomásig sok más szállitmánynyal voltak egy kocsiba, mely utóbbi Pozsonyig futott, ez esetben a közegészségügyi hatóságnak feladatát kiváló szeretet ben és megtiszteltetésben részesült ; édes anyja a 30-as években mint szerény özvegy asszony Zalamegyében Sümegen élt és én őt is személyesen ismertem. Kiss kanonokot is odavaló születésűnek tartottuk. A fiatal főherceg kanonok tanítója olyan kedvelt egyéniség volt az udvarnál hogy az 1837-ik év nyarán az akkor még csak 7 éves királyunknak megengedte az udvar, miszerint Ferencz József főherceg, szeretett tanítójának édes anyját, Sümegen gróf Bombelles nevelési felügyelőjével meglátogathassa. Ezen ritka esemény akkor Zalamegyében nagy lelkesedést és kimondhatatlan örömet okozott. A fiatal főherczeg Bécsbe visszament Kőszegen Sopronon át utazott s midőn azon év őszén Kőszegre mentem a gimnázium 3-ik osztályába a kőszegi Griff vendégfogadóban mutatták nekem azt a szobát, a melyben Ferenc?. József főherceg és kísérete szállva volt. Láttam Bombelles nevet krétával felírva egyik szoba ajtaján. Már maga azon körülmény, hogy a fiatal főhercegnek az akkori időkben, nehezen közlekedő utakon Bécsből Sümegre menni és a Kiss kanonok anyját meglátogatni engedélyezték, a vidéken előre is végnélküli lelkesedést és óriási recenzust keltett, a melynek én is tanúja voltam s csak azt csodálom, hogy a királyunk életét ismertető történészek ezen momentumra nem helyeztek eddigelé figyelmet s meglehet hogy ezt nem is tudják ! Midőn az 1845-ik évben mint zalamegyei fiú Bécsbe kerültem az udvarhoz nemes testőrségi hadnagynak, a legközelebbi összeköttetésben jöttem Kiss Pál kanonokkal a Zalában általában nagyon tisztelt férfiúval, a kinek befolyását a magyar testőrséghez felvételem érdekében már előzetesen is igénybe vettük. Kiss kanonok házánál mint barátját fogadott. A Salzgries utcában volt lakása kilátással a Schatten-bástyára. Közel két éven át tartott látogatásaim alat beszélgetésének főtémája mindig a fiatal fő herceg és trónörökös körül észlelt tapasztalatai és élernényei voltak. A kanonok alacsony termetű szikár barna férfiú volt finom udvari modorral. Havonként többször eljártam hozzá, mert atyám különösen a szivemre kötötte, hogy jövőm végett iparkodjam Kiss Pál jó indulatát kinyerni a mit el is értem de a sors i nem engedte, hogy az valamikor javamra | válhatott volna. | Kiss Pálnak a szelíd lelkületű vallásos ér' zelmű embernek igen hazafias magyar érzelem volt a fő jellemvonása, főtörekvése pedig, hogy a tudományok mellett a fiatal főherceg kebe-
