Váci Hirlap, 1898 (12. évfolyam, 25-52. szám)

1898-11-06 / 45. szám

4

VÁCI HÍRLAP

bevezeti. Szóval még az is lehet, hogy az ifjú városrész hamarabb kap villamvilágitást, mint a régi város, a melynek minden lakója ugyancsak várja már világítási mizériák megszüntetését. Hogy Bauernek komoly a terve, mutatja az is, hogy a területen most építik a téglagyárat, mely biztosítani fogja az építkezés olcsóságát. Az építkezést tavaszszal fogják befejezni s mi sem bizonyosabb, mint az, hogy ebben a nyaraló világban, hamarosan akad mind a huszonhat háznak lakója, sőt talán mások is kedvet kapnak az építkezésre s rövid pár év alatt felépül szemünk előtt az Uj — Vác.

— Haza a szabadságról. Dr. Éder a váci kir. járásbíróság albirája volt az utolsó, a ki a bíróságnál szabadság idejét kivette. Éder dr. most hazatér szabadságáról s a múlt héten megkezdte működését.

— A siketnémák kirándulásának haszna. A váci siketnéma intézet harmincnyolc növendéke — mint már megírtuk — nyolc tanár és Hobos József igazgató vezetésével szombaton Pozsonyba utazott s megnézte a város nevezetességeit. Vasárnap délután Roboz igazgató a siketnémákról érdekes előadást tartott a pozsonyi közönségnek. Kimutatta, hogy az országban 16.073 siketnéma él s ezek közül négyszázötvennek jutott hely a kevés intézetben, a mely nálunk fönnáll. A fölolvasó végül Temesvár példájára hivatkozva lelkesítette a pozsonyiakat, hogy városukban siketnéma intézetet állítsanak. Hétfőn a kirándulók Szilágyi Aladár pozsonyi tanár kalauzolása mellett megnézték a nevezetesebb templomokat s a déli vonattal visszautaztak Vácra.

— Az utolsó szinelőadások. Havy LajosJ színigazgató társulatával a múlt hét keddjén fejezte be az előádásokat. Szombaton volt a színházlátogató közönség kedvencének, Heltay Nándornak jutalomjátéka, Lukácsy régi hires darabjában a Zsidó honvédban. Érthetetlen, hogy a közönség mik gyéren vett részt ezen az előadáson, pedig éppen Heltay egyik kitűnő szerepét játszotta el. Vasárnap és hétfőn Dreyfuss kapitány históriáját adták. Nevezetes, hogy ezen az előadáson oly nagy volt a közönség, minő még a legényegyleti műkedvelői előadásoknak sem volt még soha. Persze, Dreyfuss története és sorsa sokakat érdekel Vácon is. Az előadásokat a Molnár és gyermekével fejezték be. Ezt a vizes német drámát egy társulat sem mulasztaná el halottak napján eljátszani. A társulat szerdán a tiz órai vonattal távozott Esztergomba, a hol már ugyancsak várták.

— Névmagyarositó piarista tanár.

Klimstein János váci születésű piarista tanár nevét belügyminiszter engedélylyel Kőhalmi-ra magyarosította meg.

— A Pálffyaktól a váci huszárokhoz. Szeöke Bálint cs. és kir. kamarást, főhadnagyot a Bécsben állomásozó 15-ös Pálffyhuszároktól a váci 6-ik számú huszárezredhez helyezték át.

— Harmadszor szöktem meg . . .

Valamikor Vácon élt Nógrádi Gyula, miután a máv. egyenruháját levétették vele, mert az iratokról lenyalta a bélyeget. Akkor ügynöknek állt be, de mert az őrültség jelei mutatkoztak rajta, a kaposvári tébolydába zárták. Kétszer megszökött már abból az intézetből, de mindenkor visszavitték. A napokban egy levelezőlap érkezett a rendőrségünkhöz, a melynek írója Nógrádi Gyula:

— Harmadszor szöktem meg s most Pécsett vagyok . ..

így ir* levelében s tudatja a rendőrségünkkel, hogy ő nem bolond, mint sokan hiszik és feljelentést fog tenni a váci rendőrség ellen a

bíróságnál, a miért őt az őrültek házába esukatta.

— A müpártolók köre. Három, vagy négy esztendeje, hogy Vácon megalakult a műpártolók köre. Abban az időben 2—3 mulatságot felolvasó estélyt és farsangi mulatságot is rendezett oly sikerrel, hogy a váci társasélet minden tagja csak sajnálni tudta, hogy a kővetkező évben a műpártolók köre nem adott hirt magáról. Senki sem tudott róla, még a volt tisztviselői sem, most azonban, úgy látszik, feltámadt ez az egyesület is, hogy a farsangi bálok és mulatságok sorát élvezetessé, változatossá tegye. Az egyesület legközelebb tartja újra alakuló gyűlését, a melyen megbeszélik a műpártolók köre által rendezendő esték műsorát is. ügy halljuk, hogy fővárosi művésze- i két és művésznőkét szándékoznak felléptetni ezeken az estéken, kisebb színdarabokat is fognak előadni, valamint lesznek zene, énekszámok és felolvasások, szóval a farsang egyik legkiemelkedőbb szórakoztató estélyére van kilátás.

A mi pedig legszebb a dologban, úgy tudjuk, hogy az első estély tiszta jövedelmét Géza király sírjának felkutatására fordítják, ügy látszik tehát, hogy a múlt heti vezércikkünk megtenni gyümölcsét és ha még hozzájárul a muzeum egylet is jóindulatával országos és hazafias tényekről adhatunk legközelebb számot.

— Korpótlék és lakbér a zsidó tanítóknak. A váci izr. hitközség iskolaszéke dr. Lengyel Soma elnöklete alatt e hó 3-án gyűlést tartott. A gyűlésen az izraelita iskolák tanítóinak 50 — 50 forint korpótlékot szavaztak meg s egyúttal azt is elhatározták, hogy a hitközség minden tanítója évente 90 forint lakbért kapjon. Ezzel a határozattal bizony a hitközség megelőzte a többi városi iskolaszékeket, mert tudtunkkal ma még egyetlen váci iskola tanítójának nincs lakbére.

— Az őszi csillaghulláshoz. Abból az alkalomból, hogy a váci 6. honvéd-huszár ezrednél szolgáló kapuvári Vargyas Andor tiszthelyettes hadnagygyá lett kinevezve, édes atyja Vargyas Endre kir. tanácsos, esztergomvármegyei kir. tanfelügyelő s ismert történetíró a következő üdvözlő sorokat küldötte hadnagy-fiához :

Hadnagy-fiamhoz.

— Esztergom, 1898. november hó 1. —

Megvan hát az arany-csillag!

Kivívtad hát valahárá . . .

Üdvözöllek édes fiam,

Sarzsid előtt szalutálva.

Bejutottál valahára Huszáréknál tiszti sorba.

Arra vigyázz, hogy ne essék ,

Jellemeden soha csorba.

Pontosság és tiszta, jellem:

Jól vigyázz e két előnyre! • így juthatsz csak édes fiam — Fokról-fokra még előbbre. —

Vargyas Endre.

— Intzédy Gyula százados. A legfelsőbb hadúr Intzédy Gyula főhadnagyot, a Ludovikai Akadémia tanárát II-od osztályú századossá nevezte ki. A boldog apának, Intzédy Soma városi képviselőnek és kereskedőnek ez alkalomból számosán gratuláltak fia jól megérdemelt kinevezéséhez.

— „Meeehet!“ November első napján érdekes reform született meg a pályaudvarokon. Mint minden reform, ez is valaminek a halálával jár. Akkor meghalt a Meeehet! mely kiáltást a vasút teremtett meg és innen különféle vonatkozásban átment a mindennapi életbe. A magyar vasút történetében nevezetes dátum, mely egy csapásra régen megszokott dolgot szüntet meg. Ez a meeehet! melynek ha elnyújtott is, de pattognia kell, a vasúti

külső szolgálatban a legfontosabb szó. Ez mozgat mindent, a ki ezt nem tudja, azt elfogják és sehová nem mehet, semmit sem tehet. A Meeehet! nélkül nem indul el a vonat. A gép prüszkölhet, pöföghet a kazán gőze, az aranyrozettás vasúti hivatalnok parancsolhat, türelmetlenkedhetik, addig nem szólal meg a trombita és nem hasítja szét a levegőt a gép füttye a mig a kalauzok, mint a miséző pap és a ministráló fiú, meg nem felelnek egymásnak: Kész! — Meeehet! És csodák csodája, most kiderül, hogy a nélkül is szépen meglehetünk. Nehéz ugyan elhinni, hogy e jelszó nélkül is el tud indulni a vonat, mert úgy megszoktuk már, hogy a mindennapi életben is polgárjogot nyer ez a szó ugyanazzal a parancsolóan engedő jelentőséggel, a milyennel a kalauzok használták, ügy vagyunk vele, a hogyan a vasúti csöngetyűvel voltunk. Csöngetyűszó nélkül nem tudtunk fölszállni a vonatra és mint valami hihetetlen reform, úgy hatott az a rendelet : le kell venni a vasúti állomások csöngetyűit, harangjait, iskoláknak kell adni kápolnáknak és a melyiknek nem akad gazdája, azt meg kell olvasztani jó lesz az érc valamire. Le is szedték a csengetyüt és nem hiányzott a szava senkinek. Most a Meeehet!-re vár ez a sors, ez az elfeledés. Kimondották rája a halálos Ítéletet és november első napján hajtották végre. Az osztrák kezdte ezt a reformot, a magyar folytatta. Most [már a mi állomásunkon is csupán a sípolást szokjuk meg: sípba fújnak ugyanis a kalauzok, mikor jelzik a mozdonyvezetőnek hogy — kész . . . meeehet! . . .

— A Telefon Hírmondó nálunk.

Megírtuk már, hogy a Telefon Hírmondó vállalat beszélő újságját Vácon is be akarja vezetni és ha 200 előfizető együtt lesz, a hálózatot azonnal felállítják. Az aláírási ivek e héten érkeztek meg Vácra s Révész Béla, dr. Vadas József és Gindrich József fáradoznak azon, hogy minél több előfizetője legyen az érdekes újságmondónak. Kétszáz előfizetőt bizony nehéz lesz Vácon összetoborzani, de hiszszük, hogy kevesebbel is befogja érni a vállalat s behálózza drótjaival a várost.

— Lóversenyek Alagon. Az utolsó lóversenyeket az urlovas egylet tartja Alagon : tegnap is volt verseny, ma is lesz s aztán a telivérek visszatérnek istállójukba. Az első napon is sokan a váciak közül felkeresték az alagi sárguló gyepet s valószínű, hogy a vasárnapi futamokra is sokan fognak Vácról lerándulni.

— Apad a Duna. A vén Duna ugyancsak megtréfálja az embereket. Egyszer árad, másszor apad, de mértéket egyikben sem tud tartani. Nem régen szinte veszedelmessé vált az apadása és már a hajózást is beszüntették, a mikor meggondolta magát és áradni kezdett. Még alig volt idejük az embereknek, hogy ennok megörülhessenek, már újra apadásnak indult és egy hét óta rohamosan apad. Vácon tegnap óta tizenhárom centiméterrel apadt a Duna, melynek mai magassága 130 centiméter. A vízállás kimutatása a következő: Schärding 60, Passau 155, Linz 90, Stein 40, Bécs 124, Pozsony 119, Komárom 127, Paks 88, Baja 186, Mohács 201, Gombos 258, Újvidék 183, Zimony 181, Pancsova 152, Drenkova 136, Orsóvá 216 centiméter.

— A királyért és a hazáért. A hatndik honvédhuszárezred újoncai a múlt héten esküdtek fel másodszor s letették az esküt, hogy mindig a királyért és a hazáért fognak harcolni. Az ünnepélyen nagy közönség volt jelen s természetesen ott volt az ezred tisztikara is Dobieczky alezredes vezetése alatt.

— Mit csinál a gyilkos ? A múlt heti rémes kettős gyilkosság ügyében a vizsgálati