Váci Hirlap, 1898 (12. évfolyam, 25-52. szám)

1898-06-19 / 25. szám

0 ványokkal. Moszjő Campostrini először szer­dán d. u. produkálta magát. A Curia tetejé­ről akart kötélen a Tragor-ház tetejére át­sétálni ; de ezt nem tehette meg a Tragor-ház tulajdonosának ellenmondása folytán s igy kötelét csak a jelzett ut közepén felállított rúdállványig feszitette ki. Ezen az úton aztán végig is sétált a moszjő. sőt nagy mulatságára a publikumnak a kötélen rántottét is sütött és uzsonnáit, mint az igazi Blondin a Niagara fölött. Csütörtökön elmosta az eső a tervezett újabb produkciót, pénteken azonban ismét ügyeskedett a kötélen Campostrini úr, ki re­mélhetőleg itt várja be a vasárnapot is, hogy egy kis aratásra szert tehessen. — A házassági hirdető tábláról. Legközelebb a következő párok fognak házas­ságkötés céljából az annyakönvi hivatalban megjelenni: f. hó 19-én d. e. 10 órakor Kurdi Sándor és Makrai Julianna; f. hó 22-én d. e. V,ll ólakor Együd Sándor és özv. Hártó Andrásné szül, Együd Kachel (elhalasztva f. hó 15-ről.) — Az anyakönyvi hivatalból. Jú­nius hó 11-től 17-ig az anyakönyvi hivatal adatai szerint a halálozások és születések aránya a következő volt. Meghaltak.: Fekete Albert római katholikus vallású 56 éves ko­vács-mester, Prohászka István római katholi­kus vallású 8 éves tanuló, özvegy Almásy Já­­nosné született Kún Rozália római katholikus vallású 68 éves, Mandits Jánosné született Ágoston Mária római katholikus vallású 55 éves, Kosik Imréné született Tömör Borbála római katholikus vallású 87 éves, Belényi Já­nos római katholikus vallasú 65 éves vizi molnár-segéd, gr. Crouy Friderika lómai kat­holikus vallású 4 éves, Pajor Márton római katholikus vallású 81 éves kisbirtokos. Fenti időközben született, 6 gyermek, kik közül 1 fiú, 5 leány; vallásra nézve római katholikus 5, évang. ref. 1. törvényes 5. törvénytelen és pedig a természetes atya által elismert 1 le­ány. — A váci hengermalom részvény­­társaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 21 frt 80 kr., asztali dara, finom G sz. 21 frt — kr. Királyliszt 0 sz. 21 frt 30 kr. Lángliszt 1. sz. 20 frt 70 kr. Elsőrendű zsemlye­liszt 2. sz. 19 frt 60 kr. Zsemlyeliszt 3. sz. 18 frt 90 kr. Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 17 frt 70 kr. Közép kenyérliszt 5. sz. 17 frt — kr. Kenyérliszt 6. sz. 16 frt — kr. Barna kenyér­liszt 7. sz. 15 frt 50 kr., 71/2 13 frt 60 kr. Takarmányliszt 8. sz. 6 frt 50 kr. Korpa, finom F. sz. 5 frt 10 kr. Korpa goromba G. sz. 5 frt — kr. Ocsú 5 frt — kr. Piaci árak. Piacunkon a kicsinybeni eladások a lefolyt héten következőleg alakultak: Hús: I. rendű leveshús 56—58, II. rendű leveshús 5'2—55, III. rendű leveshús 48 — 51, borjúhús 60—68, disznóhús 60—64, füstölt sonka 80 — 100, nyelv 60—68, kolbász 70— 72, olvasztani való szalonna 64—66, zsir 66— 68, háj 68—70 krajcár kilónként. Baromfi: Idei csirke 50 — 80, sovány kacsa 80—140, idei liba 140—250, galamb 30—40 kr., páronként, libazsír 80—90, libamáj 130— 150 kr., kilója, 20—100 kr. darabja. Halak : Élő harcsa 60—70, élő ponyt 70—80, apró hal 30—40 kr. kilója. Különfélék: Tejszín 30—32, tej 6—8, tejföl 32—36 kr., literje, vaj 94—96, túró 16—18 kr., kilója, tojás 4 drb. 10, 9 drb. 20 kr. Kenyér: Fehér kenyér 16, barna 14 kr., kilója. Zöldség: Petrezselyem, sárga répa 2—10 kr., csomónként, burgonya 7 -8 kr., kilója, torma VÁCI HÍRLAP 4— 5 kr., drbja; idei vörös- és foghagyma 1— 2 kr., tavalyi vöröshagyma és foghagyma 12—14 kr., csomója, kalarábé 2—3, kelkáposzta 5— 6, fejes saláta 1—2 kr., drbja, hüvelyes zöldborsó és zöldbab 9—10 kr., rakásonként, 11—12 kr., literenként, spárga 16—20, idei retek 1 — 2 kr., csomója, idei tök 15—20, uborka 14 — 20 kr., darabja. Gyümölcs- félék: Cseresnye 6—10, ribizli 10— 12, egres 8 — 10 kr., literje. Szamóca egy kosár 2— 3 kiló tartalommal 40—50 kr. Magángazdaság. Minő szabályok legyenek irányadók a takarmány répa termelésénél. Ama gazdaságok, melyeknek állattartása jó­részt az istállózásra van alapítva, alig nélkü­lözhetik a takarmány-répát, melynek jelentő­ségét már a legrégibb időben is elismerték; s ha figyelemmel kisérnők azon eljárusokat, me­lyeket az egyes gazdaságokban a takarmány­­répa termelés terén követnek, azon meggyő­ződésre juthatnánk, hogy bizony sok helyütt még a legelemibb követelményeknek sem tesz­nek e tekintetben eleget. Nem vélünk ez ok­ból felesleges munkát végezni akkor, midőn a takarmányrépa termelésére vonatkozó szabá­lyokat a következőkben ismertetjük A répa termelés sikerének egyik főtényezője a talaj minősége illetve annak a vetés alá való helyes előkészítése. Középkötötségű, mélyré­tegű, humuszdús vályogtalaj az, mely a leg­jobb termést szolgáltatja; egyéb talajokon is termelhető ugyan, de sem mennyiség, sem mi­nőség tekintetében nem számíthatunk oly jó eredményre, mint a jelzett talajon. A vetés­forgóban rendszerint kalászos, vagy esetleg zöld takarmány után következvén, a talaj elő­készítése a következőkben fog állani: A kalá-^ szos, vagy a zöld takarmány letakaritása után a tarlót azonnal sekélyen feltörjük a gyomir­tás, s a talaj fizikai tulajdonságainak javítása céljából. E tarlótörés 6—8 cm. mélységre esz­­közlendő s utána henger alkalmazandó a gyom­magvak gyórsabb kikelesztésére. Ezután az ősz folyamán még egy esetleg két szántást adunk a szerint, a mint a trágyázást mellőzendőnek illetve keresztülviendőnek tartjuk. Ha istálló­trágyát nem használunk, akkor november hó elején adunk egy mély szántást 20—25 cm. mélységre; ha pedig trágyázunk, akkor a trá­gya kihordása után azt október hó elején kö­zépmélyen alászántjuk; vagy pedig a trágyát az őszi mély szántás után hordjuk ki. s azt azonnal elteregetve tavaszig érintetlenül hagyva kora tavaszszal szántjuk alá kőzépmélyén. Ta­­vaszszal, ha a trágya még az ősz folyamán kebeleztetett be, elegendőnek bizonyul közép­kötöttségű talajon egy extirpátor, kötöttebb talajon pedig egy grubbernek alkalmazása, me­lyek a porhanyitást tökéletesen végezvén, a talajt még egy fogasolás és hengerezéssel ve­tésre alkalmassá teszik. Ugyancsak a tavaszi munkálatokhoz sorozhatjuk a műtrágyák el­­szórását is, melyek egy némelyike a takarmány­­répa termelésnél sikerrel használható. így pl. a chilisalátromnak fej trágyázásként való alkal­mazása a kikelt vetésre kát. holdanként 35—45 kg. mennyiségben a. répa fejlődését nagyon előmozdítja, a mi különösen ott, hol a földi bolha pusztításának van a répa kitéve, nem megvetendő körülmény, mert a bolha megje­lenési idejére a répa már oly erős, hogy ab­ban nagy kárt ez esetben nem tehet. Szuperfoszfátot, kát. holdanként 120—140 kg. mennyiségben a vetés előtt elszórva s alá­boronálva, vagy alászántva szintén előnyösen használhatunk. A vetés ideje március végére, ápril hó ele­jére esik, a korai előnyösebb a késeinél. A vetésnél figyelemmel kell lenni I. (a mag mi­nőségére, II.) a vetés módjára. A mag minő­ségét illetőleg megjegyzendő, hogy csakis oly magot használjunk fel, melynél 100 maggo­­molyból 14 nap alatt legalább is 165 csira fejlődik. Egy-két év óta a magkereskedők egy né­melyike impregnált répamagot hoz forgalomba. Több gazdaságban tettek már kísérletet ily impregnált maggal kedvező eredménynyel. Az impregnálásnak, mely vízgőz, kénsav és klór­gáz segélyével történik, tulajdonképeni célja az, hogy a répa külömböző betegségeit okozó gomba­csirák, mikroganizmusok tönkretétessenek s hogy a mag csiraképessége előmozdittassék. A vetés módjánál a sor és növénytávolság helyes megállapítására kell súlyt fektetni. Mi­után a hengeralakú répa pl. az eckendorfi, vauriak sárga mamuth stb. inkább hosszirány­ban növekedik, a gömbölyű és kerek alakú pedig, mint pl. oberndorfi, lentowitzi, olaj­bogyó stb. inkább szélességi irányban, az előb­bieket keskenyebb, az utóbbiakat szélesebb sor­távolra kell vetnünk. 35 - 60 cm. a két szélső­séges határ. A vetés után körülbelül két hétre következik | a répa sarabolása, mely legcélszerűbben a Planet-féle répasarabolóval történhetik. Ezen kézi eszközzel egy gyermek leány naponként 1 —1-5 holdat képes elvégezni. A kezelése ezen eszköznek igen egyszerű ; minden második sor­közbe lesz egy napszámos ez eszközzel beállítva, ki a gépet előretolja, majd újból visszarántja a végett, hogy a saraboló késre ragadt földet és gyomot arról lerázza. A sarabolást követi az első kapálás egy­idejűleg az egyezéssel akkor, ha a répának már 3—4 levele van; az egyezés távolságra ismét \ a répa alakja az irányadó. Egyezésnél ne csak a répa leveleit tépessük le, hanem tényleg gyökerestül együtt vétessük ki a répát úgy, hogy egy fészekben csak egy maradjon. Az egyezést elvégezve 10 — 14 napig mi dolgunk sem akad a répatáblán; ez idő elteltével azon­ban újból a kapát alkalmazzuk és pedig mind­annyiszor, a hányszor a talaj kérgesedése, vagy elgyomosodása megkívánja. A kiszedés ideje körülbelül október hó elején veszi kezdetét. Irányadó a kiszedésre az alsó levelek fonnyadása, a homloklevelek elszáradása s a felsőlevelek sárgulása. A kiszedés leghelye­sebben kétágú villa segélyével történik. A ki­szedett répa leveleitől, a reátapadt földrészektől megtisztítandó s kupacsokba rakva, amennyiben beszállittatása azonnal nem foganatosíttatnék, éjjelre levéllel betakarandó a fagy általi károsí­tás kikerülése céljából. Ha a hordás megkezdetett, a répa prizmákba lesz összerakva, melyek szélessége 2—3 méter, hossza pedig az elrakandó termény mennyi­ségéhez képest változó. A prizmába rakott répa, mintegy 70- 80 cm. földréteggel fedendő. Felelős szerkesztő: Kulcsár Ernő. Kiadótulajdonos : Kovách Ernő. Ny ilt-té r. Nyilvános-köszönet. Felejthetetlen drága jó anyánk elhunyta al­kalmából sokan nyilvánították mély részvétü­ket. Fogadják tehát érte őszinte köszönetünket. Úgyszintén mindazoknak kik a megboldogult temetésen és végtisztesség megadásán jelen vol­tak, igaz benső hálánkat nyilvánítjuk. Vác, 1898. junius 16-án. Almásy József és Almásy János.

Next

/
Thumbnails
Contents