Váci Hirlap, 1898 (12. évfolyam, 25-52. szám)
1898-10-09 / 41. szám
Tűnkettedik évfolyam. 41. szám. Vác, 1898. évi október 9. lőfizetési árak: Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egész re.........................6 frt — kr. ° Ö r Félévt.....................3 frt — kr. Megjelenik: minden vasárnapon reggel. VAC’ Géza király-tér 3. szám. NegVfVre.........................1 frt 50 kr. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közle-SYES SZÁM ÁRA 12 KR. Kapható a kiadóhivatalban. mények, elaazet^énzek^hirdetéset é3 hirde-Nyiit-tér sora 30 kr. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: hirdetések Bélylleték minden beiktatásnál 30 krajcár. __ , , —, , . _. j-u.tán.yosaja. felTrétetn.els. Bér intetten leveleket nem fogadunk el. Kovach Ernő. Eercsenyi DOZSO. Kéziratok vissza nem adc'n<,k Vsutügyünk károm kérdése. Vác, október 5. 'fém régiben ülték meg egész csöndben öenedik évfordulóját annak, hogy az eő vasút végigszaladt a vác budapesti jlyán. Az első vasút volt az országban ■ a 32 kilométeres sinpár, azóta ötven ’ alatt talán csak Amerika múlta felül agyarországot vasúthálózatának kiépisével. Ötven esztendeje, hogy kiépült váci vasút.s bizonyara nagyapáink igen oldogok voltak, hogy nem szekéren, haem a kényelmesebb vasúton tehelték aeg az utat Pestre. És nem törődtek •ele, hogy mennyit késett a vonat, azzal ;em, hogy előbb indultak-e, vagy később, na azonban bizonyára bosszantónak fatáluk, hogyha a délutáni gyors csak tiz perccel is később robog be hatalmas angolmintájú gépjével a mi állomásunkra. A mi tehát öfven évvel ezelőtt jó volt, a most, mikor a legjobb mozdonyokat is szívesen cseréltetnünk fel villamos gépekre, hogy hamarabb érjük el a fővárost, most aligha megfelelő a modern igényeknek. Több vonatot rendezlek be, kisebb a menetidejük is, más vívmányt bizony nem tudunk felsorolni. Ezeket is nem speciálisan Vác érdekében tették meg, úgy kivánta a Bécs felé eső városokkal való forgalom, úgy a külföldi igények. Magyarországnak Újpestet kivéve aligha van városa, melynek oly nagy forgalma lenne a fővárossal, mint éppen Vácnak. Ezer kétezer ember fordul meg naponta Vácról Budapestre, ezreket szállít a váci állomás a központi pénztárba; érthető hát, hogyha mi az államvasutak igazgatóságától minden téren előzékenységet kívánhatunk inkább, mint bármelyik más szomszédos, vagy távolabb fekvő város. Évekkel ezelőtt éppen a Váci Hírlap hasábjain telték szóvá, hogy miért favorizálja oly erősen a máv. Nagy-Marost és miért hanyagolja el a nagyobb forgalmú Vácot? Bizony akkor a pusztában kiáltó szavakért hangzott el a panasz; maradt minden a régiben. Azaz mégsem. Nagy- Marosnak építkeztek, nálunk a régi épülethez két kis szárnyat ragasztottak. A mi állomási épületünk ötven esztendővel ezelőtt épült s a közönség rendelkezésére álló egy szobával bővitették azóta. Ezt i az I. osztályú várótermet sem kapjuk meg talán még ma sem, ha a forgalom j nem követeli, hogy két pénztárt s nagyobb j forgalmi irodát állítsanak fel. Vájjon j segitettek-e eszel valamit a váciakon? t Bizony semmit. A várótermek szűkek, | piszkosak mint az osztrák alatt, a világi- j tásuk egyszerűen botrányos (ép úgy az egész állomásé) kényelemről szó sincs és irigyeljük a kis Gödöt, hogy olyan szép, kellemes állomásuk van. Minden vonat előtt 2-300 ember szorong az állomásunkon s ezek közül azok, a kiknek gyakrabban kell a fővárosba menniük ott a váci pályaudvaron kapták meg pénzükért a reumát és egyéb bajt, mert részben szűk a három váróterem, szűk a várótermek előtt a tér és rettenetesen légvonatos az egész épület. Csoda-e hát, hogyha arról is imátkozik némelyik ember, hogy vajba a váci múzeum-egyTei kibő vitené helyiségeit és amerikai módszer szerint elrejtenénk oda a mi ötven évet is megélt állomási épületünket, hogy elmondhassuk az unokáinknak: — Nézzétek gyermekeink, ebben az épületben vártuk a vonatokat, itt szereztem a reumát a karomba, mert szűk és légvonatos volt, piszkos és kényelmetlen. Hála az égnek, Bauer tanár úr, kitisztitgatta, most talán még lakni is lehetne benne! így könyörgünk sokan, de nem hallatszik el a lánchíd melletti miniszteri palotába szavunk. Mert ha meghallották volna, nem csak Dunakesz, hanem Vác is kapott volna új, kényelmes állomási épületet abból a sok millióból, a mit a kereskedelmi miniszter felvett vasúti kölcsön címén s nagy részét sikerült már neki Vác megkerülésével elkölteni. Kérdjük, jutott-e eszébe a beérkezett jelentések alapján a minisztériumnak, vagy az igazgatóságnak, hogyha már nincs pénze a mi állomásunk újraépítésére, legalább a forgalmat megoszsza két állomási épületben? Vájjon, gondoit-e arra, hogy Nagy-Marosnak nem volt oly nagy szüksége két állomásra, mint éppen Vácnak? Hiszen nem mondunk sokat, ha azt állítjuk, hogy Vác háromszor hosz- I szabb terjedelemre, mint Maros, három- I szór oly hosszú ideig megy mellette a gyors és személy vonat, mint Nagy Maros mellett s éppen mégis Maros a szerencsés; két állomási épülete van. Miért kell a kisváci, vagy az alsóvárosi utasnak éppen félórát gyalogolnia, hogy elérje az állomást, miért van úgy, hogy a nagy-marosiaknak csak éppen öt percre van szükségük, hogy eljussanak akár a nagyobb, akár a visegrád-átkelési állomásukhoz ? Nem volna e lehetséges akár Kis-Vácon, akár a szőri vám környékén feltételes megállót létesíteni, a hol nem szükséges a gyors és bécsi személyvonatoknak megállani, csupán a helyivonaloknak s ezzel segítene a vasút önmagán is, mert megszüntetné a nagy állomás zsúfolt forgalmát és segítene akár a kis váci. akár az alsóvárosi utasokon. Mind oly kérdés ez, a melyre mi választ tudunk adni s nem kell hozzá más, mint egy kis jóindulat 1 a máv. részéről, hogy - a panaszok elnémuljanak. A harmadik kérdés speciálisan belső ügy, szóvá tették már a budapesti napi lapok is, a városi közgyűlésnek többször adott már munkát: a kövezés ügye. Tízszer kisebb forgalmú utcáink kövezve vannak már, mint éppen a Honvéd-kocsmától az állomásig terjedő pár méteres út, mégis hóban, sárban, esőben ott kell végigmennünk a nélkül, hogy segítenének ‘ a kellemetlen állapotokon. A városnak újra fel kell vennie ezt az ügyet s felvilágosítani a mávot, hogy szabályrendelete van a kövezésre, mely alól senki fia nem vonhatja ki magát és neki van igaza, mikor a parancs helyett szép szóval kéri, hogy kövezze a máv. azt az úttestet. A máv.-nak a saját pénzügyi helyzete követeli, hogy a váciak érdekét ne hanyagolja el, a városnak pedig polgárai iránt tartozó tisztelet követeli, hogy a minisztért és az igazgatóságot felvilágosítsa a mi vitális érdekeinkről. Közgyűlés a városházán. Vác, október 5. Ott künn ökörnyák úszik a levegőben, éjszakánkat egész terhével nehezedik a földre a köd: ősz van. Talán az őszi kabátok is télivel cserélődnek fel, a szobákban berakják a kályhát, szóval tán az őszből is kifogyunk, csak a városházán van még unalmas nyári hangulat.
