Váci Hirlap, 1898 (12. évfolyam, 25-52. szám)
1898-10-02 / 40. szám
4 kosok, továbbá a dukai gazdaság egész tisztviselőkara és személyzete. Három órakor Balás Lajos váci kanonok megjelent kíséretével és beszentelte a halottat. Azután a halott tetemeit beszállították Budapestre. A kerepesi temető halottas házából tegnap délután három órakor temették s a temetésen ott volt a fővárosnak számos előkelő tagja, a kik a kitűnő ügyvédet utolsó útjára elkísérték. Dr. Robitsek József haláláról a család következő gyászjelentést adta ki: Özvegy dr. Robitsek Józsefné mint hitvestárs. özv. dr. Robitsek Mórné mint édesanya, özv. Sári Robitsek Vilma, dr. Robitsek Ágost, Robitsek Henrik Ferenc mint testvérei, dr. Robitsek Ágostné, Robitsek Henrik Ferencné, Frank Ludolf és neje és Schlesinger Samu nejével mint sógorai illetve sógornői, úgy a maguk, valamint a nagyszámú rokonság nevében is mély bánattól megtört szívvel jelentik, hogy* a forrón szeretett, felejthetetlen férj, a legjobb fiú, szerető testvér, sógor és rokon dr. Robitsek József budapesti ügyvéd, a budapesti ügyvédi kamara volt h. elnöke, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun-vármegye törvényhatósági biz. tagja stb. stb. f. évi szeptember hó 29-én, reggeli 6'/4 órakor, 46 éves korában Dukán jobblétre szenderült. A drága halott földi maradványai f. é. szeptember hó 30-án délután 3 órakor fognak Dukán a római kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és f. é. október hó 1-én délután 3 órakor Budapesten a kerepesi temető halottas házából, ujjólagos beszentelés után, az ugyanezen temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. é. október hó 3-án reggeli 9 órakor lesz Budapesten a lipótvárosi Bazilika-templomban, f. év október hó 4-én délelőtt 11 órakor pedig Dukán a kegyúri templomban az egek Urának bemutatva. Duka, 1898. szeptember hó 29-én. Áldott legyen emléke ! Helyi és vidéki hírek. Az utcáról. Szól az egyik: — Szegény királyasszony! Hogy igy kellett meghalnia! És szól a másik : — Megölni egy királynét! A mi jó királynénkat ! És nagyot sóhajt egyik is másik is. Aztán elhallgatnak. Az egyik valami igazítani valót talált a barackon. Fölire tett néhány pirosló szép barackot, a rothadtat meg a zöldet pedig a szőllő alá temette. A másik lekuporodott a kandeláber mellé és nézte, hogyan foglalatoskodik a társa. Egyszer csak megszóllal: — Tudja mi jutott eszembe ? A másik odafordult a kérdező felé. — Hogy milyen jó volna ... De már úgyis késő! — Mi volna jó, Králikné? — kérdezi a másik. Kráükné mereven bámult maga elé. Csak nagysokára szólalt meg : — Milyen jó volna ha meglehetne tenni a numerusait. A 61 biztos. — Hat meg egy az hét. Ez biztosan kijönne. — És a 37 még biztosabb. — Igaz. A három is jó szám, meg a hét is. Azután elhallgattak. Mindegyik elmerült a maga gondolataiba. Egyszerre megint csak nagyot sóhajtott az egyik: — Szegény jó királyasszony ! . . . f VÁCI HÍRLAP — Az ambó egészen biztos volna! — mortyogott a másik és még nagyobbat sóhajtott. — Vác város részvéte. Szomorúan emlékezünk vissza arra az időre, mikor Magyarország elvesztette a trón örökösét: Rudolfot. Akkor gyászbaborult az egész nemzet ép úgy, mint most a királyné halálakor s őszhte szívvel gyászolta a magyar királyfit. A nagv gyászban akkor a vidéki városok közt Vác városa fejezte ki legméltóbban gyászát. Mikor i temetés után a király először jött magyar 'óvárosába, Vác város apraja-nagyja zászlókkalvonult ki a pályaaudvarra s az ősz királyt megháottan üdvözölte. Most mikor újabb veszteség írté a nemzetet, felmerült az az eszme, hogy hsonló módon kifejezze részvétét a király előtt Vác város polgársága. A király ma Walseebenvan Mária Valeria főhercegnő s unokái társasgában és itt hosszabb időt is szándékozik tölfeni. Októberben azonban Budapestre, illetve lödöllőre fog jönni s néhány napig csendes elonultságban él azon a helyen, a hol a királyié egykor, nem is oly rég, oly szívesen tartózkdott. A király Gödöllőre utaztában szokái szerint Vácon fog áthaladni. A város intéz köreinek terve szerint, ha a király napps utazik át Vácon a polgárság ki fog vonulni í pályaudvarra az iskolás gyermekekkel együtt, hogy lássa a király szemtől-szembe a magyar földön, hogy a magyar ember részvéte s bánata nagy, de nagyobb az ő szeretetteljes hűsége is az ő királyához. / — Október 6. Vác függetlenségi polgárai mint minden évben, úgy ez idén is megülik az aradi tizenhárom kivégzésének évfordulóját. Október hatodikán a fehérek templomában gyászistentisztelet lesz a szabadsághősök lelkiüdveért. — A királyné arcképe. A város tudvalevőleg elhatározta, hogy a királyné arcképét megfesteti. Dr. Zádor polgármester már érintkezésbe is lépett Ábrányi Lajos festőművészszel, a ki többi a közgyűlési teremben elhelyezett képet is festette s Ábrányi örömmel vállalkozott az életnagyságú arckép lefestésére. — A király szava. Schönbrunnba elvonulva dolgozta ki a király azt a kiáltványt, melyet népeihez, mely a gyász napjaiban vele érzett és gyászolt, intézett s megköszönni az újra tapasztalt ragaszkodást. Az újságok már közölték a király köszönetét s a király elrendelte, hogy a magyar miniszterelnök ezt a kiáltványt minden községben falragaszok útján is hozza nyilvánosságra, hogy a legegyszerűbb nép is tudomást szerezzen róla. Mi hozzánk is megérkezett a kiáltvány és a hatóságunk szerdán ragasztatta ki a nagy gyászkeretes szöveget. — A királyné emléke. A váci izr. statusz-kvó hitközség szerdán tartotta meg gyászistentiszteletét, melyről a város polgárságát külön gyászkeretes meghívókon értesítették. Az imaházban ott volt a város képviseletében dr. Zádor János polgármester, dr. Göndör Sándor í főjegyző és a tanácsosok, Bercsényi János posta és táviró felügyelő, az izr. nőegylet élén Schneller Miksáné elnöknővel, a hitközség elöljáróságával dr. Vadas József vezetése alatt, az iskolaszék dr. Lengyel Somával az élén stb. A tiz órakor kezdődött gyászistentiszteleten először Abraliámovits Lázár kántor énekkarával énekelt gyászdalokat, majd pedig Bender Jakab mondott magyar gyászbeszédet. Az istentiszteletet ismét az énekkar fejezte be megható gyászénekekkel. Ezután az egész közönség átvonult az iskolaszék helyiségébe, a hol a gyermekek szavaltak, Kramer Miksa tanító pedig szép beszédben méltatta a magyar nemzetet ért nap veszteséget. — Hegyi Antal megtérése. Még néhány nap előtt hasábos cikkeket közöltek a j fővárosi lapok a csongrádi plébános viselt dolgairól. Szenzáció számba ment ez és szenzációszámba megy a hir, hogy Hegyi Antal — megtért. Püspökünk körleveléből győződtünk meg, melyben közzé van téve az az alázatos hangú levél, melyet Hegyi Antal intézett a püspökhöz. A levél Írója minden bűnét beismeri és töredelmesen kér bocsánatot a megyés püspöktől. A jólelkű főpásztor megbocsátott megtévedt papjának s elrendeli, hogy vasárnap e hó 2-án csongrádi hivatalába Hegyit visszahelyezzék. Remélhetőleg ezzel véget ér az ügy s többé Hegyi Antal nem fogja többé megbántani azt a jószivű agg püspököt, a kit nem csak a katholikusok, hanem más vallásfelekezetek, őszintén tisztelnek, szeretnek és becsülnek. — Balkay István miniszteri biztos. Bálkay Istvánt a váci kir. országos fegyintézet igazgatóját, a mint értesülünk, ismét nagy kitüntetés érte. Még a múlt évben az igazságügyminiszter megbízásából mint teljhatalmú miniszteri biztos megrendszabályozta a lázongó lipótvári fegyenceket bámulatos gyorsasággal és kitűnő tudással, a múlt héten pedig ugyancsak a miniszter megbízásából Szamosujvártt járt, hogy meggyőződést szerezzen az ottani fegyintézet állapotáról. Bizton hiszszük, hogy Balkay magas kiküldetésének ezúttal is fényesen megfelelt s hogy ritka szakértelme őt mielőbb a börtönügy élére fogja állítani. — Halálozás. Gonda Mihály telekkönyvrezetőt és családját nagy csapás érte. E héten esztette el nejét, a ki hosszas szenvedés után I éves korában húnyt el. Temetése tegnap í'lután ment végbe nagy részvét mellett. — Kiss Józsefné kegydija. Dr. Kiss J'.sef városi közgyám özvegye kérvényt nyújtott b a városhoz, hogy számára kegydijat szavazzc meg. A pénzügyi bizottság tegnap foglalkcjtt ezzel a kérvénynyel s hosszas tárgyalás úti elhatározta, hogy nem terjeszti pártolólag a Izgyülés elé. Ennek oka az, mint értesülünk — ezzel okolják meg a közgyűlésen is határozókat, hogy Kiss Józsefnek nem volt főkerettorrása a városnál elfoglalt hivatala, csakiehány évig állott a város szolgálatában s küsiben is jó módban hagyta hátra csaladját. /város azonban mégis gondol a gyermekekre nevelési pótlék címén 50—50 frtot fog adni alig, mig 18 éves életkorukat el nem érik. — irák szabadságon. A járásbíróságtól e Hapban két biró megy szabadságra : dr. Bőd és Éder dr. bírák. Mindketten külföldön ltik szabadságidejüket. — -Akath. kör felolvasó estélyei. A váci tolikus kör minden esztendőben rendez egy-;t felolvasó estélyt. Eleinte kis idegenkedéssel jgadta a közönség a Vácon új eszmét, később snban már a családok kedves találkozó he! lett minden ilyen estély. A kör most — nt értesülünk. — legutóbbi választmányi ülín elhatározta, hogy tekintettel a múlt évi :eres estélyekre, ez idén is rendez felolvasó <élyt. Az első estély október 16-án, a másodikovember 26-án lesz. A szereplőkről még mit s> tudunk s a rendező-bizottság is csak most zdett bele munkájába. — Új taír a főgimnáziumban. Megírtuk múlt munkban, hogy a kegyesrendiek főnöke -FricJános tanárt hirtelen elhelyezte Vácról Temetrra. Frick az I. b) osztály főnöke volt. Helyete Agárdi Sándor tanár Budapestről máriegérkezett s átvette az I. b) osztály vezett. — Szintsulat Vácon. Havy Lajos jónevű szinijgató ismét ellátogat Vácra s egyelőre tizenelőadást akar tartani jó erőkkel